Több százmilliós kifizetetlen számlát hagyott maga után Újbuda, Erzsébetváros és Budapest előző vezetése, derült ki Gyurcsány Ferenc, valamint a Demokratikus Koalíció fővárosi önkormányzati politikusainak háttérbeszélgetésén. A párt elnöke az október 13. után elnyert fővárosi kerületek átvilágításáról, valamint a párt polgármestereinek jövőbeni terveiről árult el részleteket.
Gy. Németh Erzsébet, kulturális és humán területekért felelős főpolgármester-helyettes például arról beszélt, noha nem az ő portfóliójába tartoznak a legkényesebb, legnagyobb költségvetési forrással rendelkező ügyek, de a kulturális, oktatási, egészségügyi, turisztikai és szociális kérdések Budapest meghatározó ügyei. Már csak ezért is megdöbbenéssel tapasztalta, hogy elődje és a fideszes városvezetés szerinte semmiféle városkoncepcióval nem rendelkezett, és nem használták azt a szakmai kompetenciát sem, amely a fővárosban rendelkezésre állna ahhoz, hogy a humán területen kimagasló szolgáltatásokat biztosítson a főváros.
Gy. Németh példaként említette, hogy a – a városüzemeltetésre vagy -fejlesztésre rendelkezésre állóhoz képest elenyésző mértékű – budapesti sport-, turisztikai és kulturális források pályáztatás nélkül, egyedi elbírálással kerültek szerinte Fideszhez köthető cégekhez vagy magánszemélyekhez, esetenként látványosan visszadátumozott megbízási szerződésekkel. Volt olyan, hogy az előző vezetés 16 millió forintot ígért egy sportszakmai konferenciára, az ilyen típusú forrásokat azonban sem ígéretalapon, sőt – ennek még keresik jogi eszközeit – konkrét kötelezettségvállalással sem látja indokoltnak.
Gy. Németh elmondása szerint a legjobban talán az példázza a közpénzköltés módját, hogy miután Budapest 2019-ben Európa Sportfővárosa, átvilágították, mire és hogyan fordítottak ennek a programsorozatnak a keretein belül. Kiderült, hogy lényegében a Budapesti Sportszövetségek Uniója (BSU) költhette el az erre az eseménysorozatra szánt 200 milliós közpénzkeretet. A BSU elszámolása a programsorozatról összesen 8 oldalas volt, abból másfél oldal szöveg, egy fél oldal táblázat, a többi színes fotók sorozata, mutatta be a dokumentumot Gy. Németh. A főpolgármester-helyettes a következő tételeket említette:
Gy. Németh tisztában van azzal, hogy mindezek a sportot népszerűsítő tömegsport-események, tehát a célt becsülendőnek tartja, a költségeket azonban indokolatlannak, az elszámolást felületesnek, éppen ezért felkérte Budapest főjegyzőjét, hogy indítson belső vizsgálatot az ügyben. Már csak azért is, mert a 200 milliós keret nagyobb része még csak nem is sportprogramokra ment el.
Hasonlóképpen felülvizsgálja a főpolgármester-helyettes az egyedi támogatási döntésekkel kiosztott pénzeket, a rendszert pedig megszünteti:
a jövőben kizárólag pályázati úton lehet majd oktatási, turisztikai, kulturális, vagy akár sportcélú támogatást kapni a Fővárosi Önkormányzattól.
Erre jutott, miután azzal szembesült, hogy az elődje úgy osztott támogatásokat és megbízásokat, hogy például
Az eddig kiosztott, egyedi döntéseket is felülvizsgálják, ahogyan a színháztámogatás területén is lépni kényszerülnek. Gy. Németh hosszan beszélt a kormány kulturális törvénycsomagjának elfogadását érintő aggályokról és a jogszabály következményeiről, ugyanakkor kijelentette:
a Katona József Színház igazgatója marad.
Szerinte Máté Gábor nemcsak szakmai képességeit bizonyította, hanem azt is, hogy igenis eljár egy zaklatási ügyben, és nem nyugszik addig, míg az ki nincs vizsgálva. „Ugyanez azonban nem mondható el az Újszínház esetében” – folytatta, ahol nemcsak a zaklatási vád megfogalmazódását tagadta le először Dörner György főigazgató, de utóbbi módosított verzióival és főként nyilatkozataival kifejezetten azt bizonyította, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetek eltussolását tartja a megfelelő gyakorlatnak. Gy. Németh külön kikérte magának, amit Dörner nyilatkozott, és aminek lényege az volt, hogy a szexuális zaklatások áldozatai vagy tegyenek rendőrségi feljelentést, vagy hallgassanak.
A Újszínház ügyében a főpolgármester-helyettes, mint arról már beszámoltunk, belső vizsgálatot rendelt el.
Németh Angéla, a XV. kerület polgármestere nem most vette át az önkormányzatot; viszont beszámolt arról, hogy átláthatósági biztost neveztek ki, és jövőre már közösségi költségvetés készül majd a XV. kerületben. László Imre, Újbuda polgármestere ezzel szemben újoncként azzal szembesült, hogy neki kell kifizetnie elődje kampányát.
Ismertetése szerint Hoffmann Tamás előző fideszes polgármester arcképével reklámozott, ugyanakkor önkormányzati juttatásként elszámolt, így közpénzből fizetett kampányeszközök közül
László Imre azt is mondta, összesen 161 millió forintot kampányra az újbudai önkormányzat, és korántsem ez volt az egyetlen, igencsak gyanús ügy, amit feltártak az átadás-átvétel óta. Kiderült például, hogy október 15-én és 17-én is érkezett építési engedélykérelem, és valahogyan 18-án el is bírálták, így három nap alatt
615 új lakás építésére adott engedélyt a jegyző a választást követő napokban.
Frissítés: cikkünk korábbi verziójában az szerepelt, az engedélyeket a kerület főépítése adta ki, László Imre ugyanis erről beszélt. Hoffmann Tamás volt polgármester az Indexnek küldött levelében azt közölte, "az építési engedély iránti kérelmeket nem a főépítész, még csak nem is az önkormányzat, hanem a Polgármesteri Hivatal jegyzője, átruházott hatáskörben eljárva a Polgármesteri Hivatal Építési Osztálya bírálja el és adja ki. Ezt is illene tudni egy újságnál, de egy hivatalban lévő polgármesternek pedig mindenképp", fogalmazott a fideszes politikus.
Ugyanakkor a választást követő napokban az önkormányzat vagyona is apadt, hiszen október 18-án a leváltott polgármester aláírt egy 80 négyzetméteres, Villányi úti üzlethelyiség eladásáról szóló szerződést, méghozzá 359 ezer forintos négyzetméteráron. Ezekben az ügyekben megteszik a jogi lépéseket, egyelőre vizsgálják, kinek a büntetőjogi felelőssége merül fel, tudatta László Imre még szerdán.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után Hoffmann Tamás, Újbuda leváltott polgármestere az alábbiakat közölte a lakáseladással kapcsolatban: "Az ingatlan értékesítéséről a Gazdasági Bizottság 568/GB/2019 (X.2) számú határozatában döntött 2019. október 2. napján. Ennek azért van jelentősége, mert az Önkormányzat vagyonához tartozó vagyonelem értékesítéséről nem a polgármester dönt, hanem az eljárási rend és a hatásköri szabályok alapján a Gazdasági Bizottság vagy a Képviselő-testület, a polgármester csak végrehajtja azt. Október 18.-án csak annyi történt, hogy bizottsági döntés alapján az időközben elkészült szerződést a polgármester az erre vonatkozó kötelességét teljesítve szabályszerűen aláírta. Mindebből jól láthatóan a kitűnik, hogy az állítás valótlan, mely szerint az ingatlant 2019. október 18.-án adta volna el az Önkormányzat, hiszen az erről szóló döntés október 2. napján született. Ezt egyébként illene tudnia a cikkben forrásként megjelölt regnáló polgármesternek is."
A polgármester szerint az ingatlanügyek egyébként is hátborzongató részleteket tartogatnak még, hiszen jelenleg 14 ezer lakás épül, 4600 gyakorlatilag már elkészült, de további 9423 lakásra már kiadták az építési engedélyt. László Imre szerint ez a túlépített kerületben csakis a zöldterületek rovására történhet, ami semmiképpen sem az ott élők érdeke. Megvizsgálták a sajtóban gyakran szereplő Lágymányosi-öböl ügyét is, és állítása szerint sokkolta, amikor megtudta:
Miután a polgármester szerint egyértelmű, hogy a Budafoki út nem fogja elbírni ezt a forgalmat, azt is nyilvánvalónak látják, hogy a kormány Garancsi építkezése érdekében kardoskodik a Galvani híd megépítése mellett, szemben a délebbre; a budafoki, csepeli és pesterzsébeti városközpontok magasságában építendő Albertfalvai híddal, amely kétszázezer ember közlekedését biztosítaná.
Niedermüller Péter is hasonlóan döbbenetes ügyekre bukkant Erzsébetvárosban. A polgármester az átadás-átvételi jegyzőkönyvek aláírása után szembesült például azzal, hogy a VII. kerületnek nincs érvényes parkolási rendje december 23-tól. Kiderült az is, hogy
Hat önkormányzati cégből három egyáltalán nem működik, kettő pedig mintegy félmilliárd forintos adósságot halmozott fel.
Felmondtak már rengeteg szerződést, főként olyanokat, amelyek teljesen indokolatlannak tűntek, így például 30 milliós kiadást jelentettek „szóbeli tanácsadásért”. Felfüggesztették az önkormányzati vagyon elherdálását, így hatályon kívül helyezték a rendeletet, amellyel 2012 óta töredékáron adták el az önkormányzati lakásokat, így mostanra 460 ingatlanja maradt Erzsébetvárosnak, sajnos azonban egyik sincs lakható állapotban.
Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában tévesen írtuk, hogy az önkormányzat a Villányi úti üzlethelyiséget 359 forintos négyzetméter áron adta. Az önkormányzat a Villányi úti üzlethelyiséget 359 ezer forintos négyzetméter áron adta. A hibáért az érintettek elnézését kérjük.