Index Vakbarát Hírportál

Feketén-fehéren tudni lehetett, mire képes ez a férfi

2019. december 19., csütörtök 08:05 | aznap frissítve

A győri tragédia négy hónap alatt a harmadik olyan eset, amikor a családon belüli erőszak a lehető legbrutálisabb véget ér, az igazságügyi miniszter mégis csak a vasárnapi eset után lépett. Azonnali vizsgálatot rendelt el, hogy kiderüljön, hibázott-e valaki, amikor egy olyan férfit engedtek vissza a társadalomba és gyermekei közelébe, aki alig két és fél éve éppen a gyerekei anyját akarta megölni, miközben fia és lányai is otthon aludtak. 

Az alaptörténetet szinte mindenki ismeri, a 2016-os támadás felkavaró részletei viszont a férfi másodfokú ítéletének indoklásában olvashatók. Ebben írnak arról, hogy H. Gábor féltékenység miatt 2016. május 9-én 23 óra 45 perckor először egy kalapáccsal támadt alvó feleségére, aki az első ütés után felriadt és sikoltozni kezdett. Férje azzal csitította, hogy 

ne kiabáljon, mert felkelnek a gyerekek!

És bár a nő megígérte, hogy „nem fog kiabálni”, a sikoltozásra addigra már felébredt a legkisebb, hároméves kislányuk, aki velük aludt egy szobában. A férfi ezután még legalább négyszer vágott kalapáccsal felesége fejére, aki folyamatosan a kezével próbálta védeni magát. Az ütések olyan erejűek voltak, hogy a kalapács fa nyele is eltört, de H. Gábor ezután sem hagyta abba, egy papírvágó szikével, majd egy késsel esett a menekülő nőnek. 

Az ítélet indoklásából derül ki az is, hogy amikor a férfi felkapcsolta a villanyt 

látta, hogy kislánya is felébredt, és őt nézi, 

de ez sem állította meg. A gyerek előtt lefogta feleségét, és többször megvágta a torkát, az arcát és mellkasát. Aztán, amikor kiesett a kezéből a szike, a konyhába ment, és „magához vett egy 9,5 cm pengehosszúságú kést”, amivel hason és mellkason szúrta a földön ülő nőt. Az anya végül a szomszédokhoz menekült, tőlük kért segítséget. Addigra már a két nagyobb gyerek is felébredt, és nemcsak azt látták, hogy „tiszta vér minden”, hanem valószínűleg azt is hallották, hogy apjuk megpróbált öngyilkos lenni, de miután ez nem sikerült, elmenekült otthonról. 

Ritkán írunk ennyire részletesen arról, min kellett keresztülmennie egy-egy támadás áldozatának. A szombathelyi család történetében viszont talán azért fontos ezeket a momentumokat is ismerni, mert az egyik kulcskérdés az ügyben, hogy a gyerekek hogyan kerülhettek egy ilyen brutális támadás után ismét az apjuk közelébe. 

Folyamatos bántalmazások, de mindenki félrenézett

A pár között nem a 2016-os eset volt az első, amikor úgy fajult tettlegességig a vita, hogy a gyerekek is ott voltak, látták és hallották, mi zajlik szüleik között. A bántalmazásokról a nő legfeljebb édesanyjának és testvérének beszélt, nekik is csak azért, mert a veszekedéseknek látható nyomai is voltak, a szomszédok viszont rendszeresen hallották az egyre durvább vitákat. A jogerős ítélet kettőt dátum szerint is említ:

A 2016-os eset után a rendőrség viszont emberölés bűntettének kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt is eljárást indított H. Gábor ellen. A Győri Ítélőtábla az apát jogerősen öt év szabadságvesztésre ítélte. Azért csak ennyire, mert az igazságügyi szakértő szerint a férfi „a cselekmény idején beszűkült tudatállapotban volt”, amely súlyos fokon korlátozta, hogy felismerje, mit tesz, és annak milyen következményei lehetnek. A bíróság akkor úgy látta, hogy a gyilkossági kísérlet, valamint a gyerekekkel kapcsolatos felügyeleti jogi kérdések nem tudnak úgy egymás mellett futni, hogy a gyilkossági ügy ne húzódjon el. 

ÍGY A GYILKOSSÁGI KÍSÉRLET (ILLETVE A GYEREKEK VESZÉLYEZTETÉSE) MIATT INDÍTOTT ELJÁRÁS, ILLETVE AZ A KÉRDÉS, HOGY A FÉRFI ALKALMAS-E CSALÁDI ÉLETRE, KÜLÖNVÁLT, ARRÓL KÜLÖN DÖNTÖTTEK.

A megtámadott anya kérte, hogy az apát ne tiltsák el gyerekeitől

Bár a nő a támadás után havonta látogatta a gyerekekkel férjét, és a gyermekelhelyezési per is folyt, idén júniusban végül elvált tőle. Az ügyészség még tavaly, 2018 augusztusában akarta elérni, hogy H. Gábornak ne lehessenek a gyerekekkel kapcsolatos jogai, de a nő a férfi oldalán csatlakozott be a perbe, és „kérte”, hogy ne szüntessék meg az apa felügyeleti jogait.

A Szombathelyi Törvényszék közleménye szerint az anya akkor úgy nyilatkozott, hogy a férfi a gyermekeknek jó apja, maximálisan kivette részét a gyermekek neveléséből. Fürdette, etette, öltöztette a gyermekeket, segítette őket bölcsődébe, óvodába, iskolába hordani. Ebben a nyilatkozatban az anya azt is állította, hogy az a trauma, amit a férje kalapácsos támadása korábban okozott, „a gyermekekben nem él már elevenen, nem kellett őket pszichológushoz vinni. Az együttélésük alatt az alperes alkoholfogyasztása okozott problémát, illetve féltékenysége, de ilyenkor kizárólag vele szemben volt agresszív, nem a gyermekekkel”.

A beavatkozó édesanya kiemelte, hogy nem haragszik „Gáborra”, ő és a gyerekek is hazavárják a férfit. A bíróság a perben tanúként hallgatta meg az édesanya testvérét is, aki ugyanezeket mondta el. Az édesanya közeli barátnőjének tanúvallomása szerint is a férfi „nagyon jó apa, a gyermekekkel kapcsolatosan minden tevékenységet elvégzett, hozzá nagyon kötődtek a gyermekek”.

A bíróság idén szeptember 5-én a fenti nyilatkozatok és a pszichológiai szakértői vélemény alapján végül úgy döntött, hogy a férfi szülői felügyeleti jogát a két kiskorú gyermeke felett megszünteti, de az apa jogosult marad a gyermekeivel való kapcsolattartásra. Kimondták, hogy a „szülők együtt rendezhetik, szabályozhatják a közös gyermekeikkel való kapcsolattartás tartalmát”, vagyis a támadás ellenére is 

rájuk bízták, hogyan és milyen feltételek mellett találkozhatnak a gyerekek az apjukkal.

A törvény szerint jelezhetett volna a rendszer

Az Index úgy tudja, hogy H. Gábor a börtönben csendes, visszahúzódó volt, „olyan aki megbánta, amit tett, és aki mindenáron bizonyítani akart”. Már bent is gondolt arra, mihez kezd a szabadulása után: a győri munkát és a szállást is, ahol a gyilkosság történt, volt zárkatársától kapta.

A büntetés-végrehajtási bíró először 2019 szeptemberében vizsgálta, hogy H. Gábor feltételesen szabadlábra bocsátható-e. A Szombathelyi Törvényszék közleménye szerint pártfogói véleményt és rendőri jelentést is beszereztek a döntés érdekében, ugyanakkor szakértői véleményeket nem említettek, pedig a bv. bírók ezt is kérhetik. 

„Ilyenkor vizsgálják azt is, hogy az elítélt letöltötte-e büntetésének a törvényben meghatározott időtartamát” – mondta az Indexnek az ügytől függetlenül Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék szóvivője, aki évekig volt bv. bíró. Hozzátette, hogy ilyen esetekben azt is figyelembe kell venni, hogy „a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető”. Ezt egyébként maga a törvény is részletezi, eszerint különösen vizsgálni kell:

Ebben a bíróságoknak támpontot nyújt a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztése, melyben részletezik, hogy az elítélt hogyan viselkedett a büntetés-végrehajtási intézetben, folyt-e ellene fegyelmi eljárás, jutalmazták-e, részt vett-e bármiféle oktatáson, befejezett-e valamilyen iskolát, vagy szerzett-e szakmát.

Nem kell viszont külön vizsgálni az elítélt magánéletét. Arról például, hogy 

az elítéltnek van-e folyamatban válópere vagy gyermekelhelyezéssel kapcsolatos ügye, a büntetés-végrehajtási bíró legfeljebb akkor értesül, ha ezt az elítélt a meghallgatásán elmondja, vagy ha a büntetés-végrehajtási intézet az előterjesztésében ezt feltünteti, esetlegesen védője csatol ezzel kapcsolatosan iratokat

– mondta Vadócz Attila.

Azt azonban törvény mondja ki, hogy a sértettet lényegében minden olyan esetről értesíteni kell, amikor az elítélt a büntetés-végrehajtási intézetet bármilyen módon elhagyja.

A szombathelyi család esete azért speciális, mert az anya nem csak a törvény miatt tudhatta, mikor szabadul volt férje. A történtek ellenére is látogatta a férfit a börtönben, ráadásul gyerekeit sem akarta eltiltani az apjuktól. Solt Ágnes, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatója szerint a gyerekek védelmében a rendszernek mégis több ponton kellett volna jeleznie. „A gyermekvédelmi törvényben ugyanis a bíróságok és a pártfogói felügyeleti szolgálat is jelzőrendszeri tagként van megjelölve.”

A tagoknak két esetben kell jelezniük: ha olyan körülményt észlelnek, ami a gyermeket veszélyeztetheti, ekkor a gyermekjóléti intézménynek kell szólniuk. Ha pedig a jelzőrendszeri tag konkrétan észleli a gyermek bántalmazását,  vagy szélsőséges elhanyagolását, azonnal hatósági eljárást kell kezdeményezni

– mondta az Indexnek Solt Ágnes. 

Szerinte a felügyelet nélküli kapcsolattartást ebben a helyzetben tilos lett volna hagyni, különös tekintettel a pszichológus szakértői véleményre. Abban ugyanis kimondták, hogy a férfi személyiségében „a felgyülemlett feszültségeinek érzelemvezérelt, kontroll nélküli, kevéssé tudatos, zárlatos, tartalmában agresszív kitörés” fellelhető.

A saját gyermekeinek édesanyja ellen elkövetett emberölési kísérlet és a cselekmény brutalitása feketén-fehéren igazolta, mire képes ez a férfi, bizonyos, őt felzaklató körülmények együttállása esetén. Ahogyan a büntetés-végrehajtás során, úgy itt is a fokozatosság elvének használata lett volna elengedhetetlen: első alkalommal súlyos felelőtlenség és durva szakmai hiba volt az, hogy a gyermeket a gyermekvédelmi szervek és a hatóság kiszolgáltatták az agresszív, impulzuskontroll zavaros apjuknak

− véli az OKRI kutatója.

Arról, hogy H. Gábor pártfogója jelzett-e az illetékes gyermekvédelmi hatóságnak, hogy egy olyan apa szabadul, aki korábban a gyerekei jelenlétében, a gyerekei anyját akarta megölni, egyelőre senki nem beszélt. Erről a Szombathelyi Törvényszék sajtóosztályát is megkérdeztük, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük. 

Frissítés: A törvényszék sajtóosztálya azt írta, hogy „a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés-végrehajtási intézet keretei között működik”, ezért erre a büntetés-végrehajtási szervezetnek van jogosultsága választ adni. Kérdéseinket elküldtük nekik is, ők azonban azt írták, hogy „a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, bármely fogvatartottal kapcsolatba hozható valamennyi adat, információ bűnügyi személyes adat, így a hatályos jogi szabályozás nem ad lehetőséget válaszadásra.”

A férfi 2021 helyett végül két évvel korábban, idén szeptember 27-én szabadulhatott. A börtönön kívül múlt vasárnap győri lakásában találkozhatott újra a gyerekeivel.

(Borítókép: Police.hu)

Rovatok