Indokolatlanul kelt riadalmat a polgárokban Karácsony Gergely főpolgármester a társadalombiztosítási törvény kapcsán - írta csütörtökön az MTI-hez is eljuttatott levelében Haszonicsné Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főigazgatója.

Ahogy azt megírtuk, hiába emeltek szót az Országgyűlés által december 11-én elfogadott tb-törvénymódosítás (erről és következményeiről ide kattintva olvashat) ellen a szakszervezetek, az Orvosi Kamara elnöke és Karácsony Gergely főpolgármester, Áder János szerdán elrendelte a törvény kihirdetését.

Karácsony szerint egyébként alkotmányjogi szempontból az elfogadott szabályozás „súlyos aránytalansága“ az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését sértheti, illetve át nem gondolt társadalmi következményekkel járhat. Facebook-posztjában úgy fogalmazott, "a tb-törvény indokolatlanul és meggondolatlanul sok ezer magyar családot sodorhat nagyon nehéz helyzetbe országszerte, így Budapesten is. Ez egy rossz döntés, van még mód a korrigálására".

Áder János köztársasági elnök a törvényt kihirdette, és a kritikákra, így Karácsony Gergely levelére is reagálva egy közleményben magyarázta el, hogy szerinte miért nem helytállóak a kritikák. Ezt itt olvashatja el. 

Úgy tűnik, nem érezték elegendőnek, ha csak Áder János oszlatja el az aggodalmakat. A törvény kihirdetésével párhuzamosan a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója, Haszonicsné Ádám Mária is közleményt adott  ki, amiben bővebben kifejti, Áder Jánosnak miért van igaza, és kicsit meg is dorgálja a főpolgármestert, amiért szerinte indokolatlanul kelt riadalmat a budapestiekben.

Haszonicsné álláspontja szerint az elfogadott törvény tartalma ismeretében Karácsony Gergely észrevételei "megalapozatlanok, ebből fakadóan aggodalma sem indokolható", írja az MTI. Az új törvény jelenleg is hatályos szabályozással azonos módon rögzíti, hogy a társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint mindenki számára kötelező. "Társadalombiztosításunk lényege, hogy senki ne maradjon ellátás nélkül, és mindenki lehetőségei, körülményei szerint járuljon hozzá az ellátás költségeihez" - közölte a főigazgató, és hozzátette: ezt hívják társadalmi kockázatközösségnek.

A törvény biztosítja az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutást vagy alanyi jogon, vagy rászorultság alapján, vagy járulékfizetés ellenében – írta. Haszonicsné Ádám Mária szerint téves a főpolgármester azon megállapítása, miszerint ha valaki három hónapig nem fizeti a járulékot az "szankcióként" nem veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatást.

A járulékfizetési kötelezettség az említett közteherviselés elvéből következik. Az nem szankció, ha a járulékfizetésre kötelezettek csak a járulék megfizetése után vehetik igénybe az ellátást. Ha valaki, akár gondatlanul, akár szándékosan nem teljesíti járulékfizetési kötelezettségét, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy tartozásának kiegyenlítése után ismét térítésmentes ellátásban részesüljön - fejtette ki.

Karácsony Gergely azt is írta, hogy az érintettek előzetesen nem értesülnek fizetési kötelezettségük elmaradásáról. Ezzel szemben a törvény 45. paragrafus, 3. bekezdése világosan rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóság nyolc napon belül értesítést küld a fizetési kötelezettséggel kapcsolatosan. Ha pedig az érintettek az értesítés ellenére is késedelembe esnek, az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az érintetteket a hátralék összegéről, a lehetséges jogkövetkezményekről és a hátralék rendezésének módjairól - hangsúlyozta.

A főigazgató szerint a főpolgármester aránytalansággal kapcsolatos alkotmányjogi aggályai is indokolatlanok, megközelítése téves. Mint írta, az új szabályozás alapján - úgy, mint eddig - teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult többek között minden kiskorú, minden tanuló, minden nyugdíjas és minden biztosított munkavállaló.

Aki nem biztosított és nem tartozik a törvényben felsorolt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, 7710 forint havi összeg ellenében egészségügyi szolgáltatásra jogosult lesz. Aki ezt az összeget sem tudná kifizetni, az a szociális rászorultsága okán teljes körű egészségügyi ellátást kap. Ezzel kapcsolatosan a törvény a járási hivatalok feladataként határozza meg, hogy a rászorultakat az egészségbiztosítási szervnek jelentsék be - fejtette ki.

A KEH főigazgatója válaszlevelében kiemelte továbbá, hogy a sürgősségi és mentési ellátásokat mindenki - a tartozást felhalmozók is - igénybe vehetik. Sürgősségi ellátás nem marad el amiatt, mert valaki a járulékot nem fizette be - szögezte le. Haszonicsné Ádám Mária kitért arra is, hogy a törvény 2020. július elsején lép hatályba, ami megfelelő felkészülést biztosít mindenki számára.

A törvény nem vezet be új fizetési kötelezettséget, csupán egyértelművé teszi a jogokat és kötelezettségeket, lehetőséget biztosítva az arányos közteherviselés megvalósítására - hangsúlyozta, hozzátéve: rendelkezéseit a jövőre nézve fogalmazza meg, az eddig felhalmozott hátralékhoz nem fűz szankciót.

Azért, hogy indokolatlanul Budapest polgáraiban ne keltsünk riadalmat, kérem fontolja meg, hogy egy következő hasonlóan jó szándékú levél megírása előtt munkatársai figyelmesebben tanulmányozzák át a törvényi rendelkezéseket

- fogalmazott a KEH főigazgatója, megjegyezve: reméli, hogy levelében a törvény idevonatkozó tételes szabályainak ismeretében megnyugtató választ adott.