A technikai feltételek adottak, a fővárosi önkormányzatnak és a BKK-nak még módosítania kell a tarifarendeletet, üzletszabályzatot. Ezért az egyórás mobiljegy Tatabányán mutatkozott be, az e-jegyrendszer pedig Debrecenben és Szekszárd–Bonyhád–Paks térségében debütál.
A budapesti mobiljegy tavaszi beharangozásakor arról volt szó, hogy idén szeptembertől minden BKK-termék (jegy, bérlet stb.) mobilon megvehető lesz, jövőre pedig időalapú jegyeket lehet majd e-személyivel, hallgatói kártyával, utazási kártyával. Megnéztük, hogy áll a rendszer.
A mobiljegyes menetrend eddig így alakult:
A palettáról egyelőre hiányzik még a vonaljegy (ha a speciális reptéri vonaljegyet nem számítjuk), valamint a 24 óránál rövidebb időalapú jegy.
Veres Mihály, a rendszert kiépítő (és a mobilparkolást is üzemeltető) Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az egyórás (vagy más időtartamra érvényes) mobiljegy budapesti bevezetésére technikailag megvan a lehetőség, azonban a keretfeltételek kialakításáról (tarifarendelet- és üzletszabályzat-módosítás) a megrendelő BKK-nak és a fővárosi önkormányzatnak kell döntenie, gondoskodnia.
Mint Veres hozzátette, a mobiljegyrendszer alapjai megvannak, nemcsak a fővárosban, hanem országosan is, kiépült az elszámolórendszer, az azonosítás és a szolgáltató, integráló platform. Erre a megrendelő elképzelései szerint rá tudják építeni a teljes helyi közlekedési mobiljegyrendszert.
Az időalapú egyórás jegyet nemrég Tatabányán vezették be. A mobiljegyet érvényesíteni kell a járműn található Aztec-kód beolvasásával, felmutatni az első ajtós felszállásnál a sofőrnek, és onnantól ketyeg az óra. A budapesti változat lehet átszállójegy, ahol a megvételnél indul az óra (mint a már most elérhető napijegynél, tehát nem kódbeolvasásra), és az időszak végéig érvényes a jegy.
Decemberig a összesen 79 405 db BKK-terméket vettek meg mobiltelefonon, 310 millió forint értékben. Legtöbbet a repülőtéri vonaljegyből vettek az utasok (33 739 darabot), legnagyobb értékben pedig havi Budapest-bérlet vásároltak (természetes személyeknek), 204 millió forintért.
Veres elmondása szerint idén elkészül a cég a HÉV-vonalak városhatáron kívül eső részére érvényes kiegészítő mobiljegyekkel és -bérletekkel is. Innentől szintén a fővárostól és a MÁV-HÉV-től függ, mikortól vezetik be a használatát.
A befulladt budapesti elektronikus jegyrendszert (is) kiváltó közlekedési kártyával is előrehaladt a cég. Veres tájékoztatása szerint két pilot-projektet indítanak el jövőre, de egyiket sem a fővárosban, hanem egyszerűbb terepeken: Debrecenben a helyi, valamint Szekszárd-Bonyhád-Paks térségében a helyközi közlekedésben.
A rendszert úgy építették fel, hogy lehet majd utazni e-személyivel, közlekedési kártyával, sőt, a kártyát fel lehet vinni mobiltelefonra, és azzal is lehet fizetni. Nem zárkóznak el a viszonteladói értékesítéstől, például érintős bankkártyás fizetéstől.
Az elmúlt időszakban egyre többen fedezték fel a közösségi közlekedésben rejlő lehetőségeket. A Mastercard egyre több városban kínál olyan megoldásokat, hogy a bankkártyáit kvázi jegyként vagy bérletként lehet használni. Nem kell messzire menni, Pozsonyban már egy éve nem kell semmi az utazáshoz, csak egy Mastercard vagy Visa bankkártya.
IPhone-t is lehet használni jegyként már Kínában, Japánban és Londonban az Apple Pay Transit Express szolgáltatással, ami azt jelenti, hogy ezt a módot bekapcsolva a mobiltelefont az érvényesítőhöz érintve már lehet is tovább haladni. A most működő hazai megoldáshoz talán a berlini áll a legközelebb: az interneten vagy appban megvett napijegy és bérlet érvényességének kezdetét a vásárláskor határozzuk meg, nem kell utazás közben lecsippantani semmit. A metróhoz is egyszerűen besétál az utas, nem lassítják a haladást sem érintőkártyás kapukkal, sem rajzok nézegetésével. Csak ha jegyellenőr jön, és az elsőajtós buszoknál kell kéznél lennie az érvényes jegynek vagy bérletnek.
Veres közölte: a mobiljegyrendszer és a különböző kártyákat magában foglaló e-jegyrendszer két külön fejlesztés. Legnagyobb különbség az bennük, hogy a kártyás, valamint az azon alapuló rendszerekhez mindig tartozik olvasó-érvényesítő készülék, validátorhálózat. A más-más típusú validátorrendszereket a tömegközlekedési cégeknek meg kell vásárolniuk, ki kell telepíteniük, és csak ezután lehet integrálni a mobilfizetési rendszerbe.
Ahhoz, hogy egy ilyen rendszert egy önkormányzat vagy közlekedési cég beszerezzen és felépítsen, számos dolgot el kell döntenie: milyen modellt akarnak, mi a célközönség.
A már bevezetett mobiljegy például fiataloknak, bérleteseknek sokszor kedvezőbb. Van azonban, aki inkább az e-személyijével intézne mindent, más viszont a személyit és a mobilt megtartaná a magánszférájában, és inkább külön közlekedési kártyát használna fizetésként. Az utasforgalom 20-25 százalékát kitevő ad-hoc utasforgalom (például turisták) is másfajta jegyeket bérleteket vagy fizetési módokat igényelnek.
Veres szerint nagy lehetőség van a szolgáltatásokat kombináló kompakt városi kártyákban, ami a közlekedést és a kulturális programok jegyeit kínálja kedvezményesen. A mobilfizetési rendszert úgy fejlesztik, hogy a jövőben fizetési módtól függetlenül alapja lehessen egy univerzálisabb közszolgáltatói fizetési rendszernek. Azt, hogy ki mivel használja, majd maga eldönti.
A kombinált szolgáltatások rendszere, valamint a kevesebb jegypénztár és közterületi automata használata a jövőben a BKK-jegyek csökkenéséhez is vezethet. A jelenlegi pénztárak humán költsége magas, ráadásul nincs is elég munkaerő, de a BKK automaták üzemeltetése (pénzszállítás, logisztika, javítás, papírköltség, stb) is 18-20 százalékot elvisz a menetdíjból.
Veres elmondása szerint a kártyás rendszert jövőre akár Budapesten is be lehetne vezetni, de ehhez a fővárosnak kemény döntéseket kell hozni, milyen modellt, milyen validátorrendszert alkalmaznak, hogyan és miből finanszírozzák majd. Kérdésre hozzátette: a befulladt korábbi e-jegyrendszerből, a Rigóból milliárdos értékben itt maradt kapukat, jegyolvasókat még nem látták, így nem is tud nyilatkozni arról, hogy könnyen integrálhatóak-e a rendszerükbe.
Megkérdeztük a fővárosi önkormányzat új vezetését, hogy áll az e-jegy bevezetésének előkészítése. Dorosz Dávid, klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettes elmondta, hogy az egységes fővárosi tarifarendszer híve, hiszen a főváros és az agglomeráció közlekedését egységben érdemes kezelni. Erre persze számos rendszer létezhet. Egy utasoknak könnyen használható rendszert kell létrehozni. Nagyon fontos, minél kevesebb adminisztrációval, integrálva a legjobb nyugat-európai gyakorlatokat, így például a külön regisztráció nélküli bankkártyás fizetés lehetőségét.