A legutóbbi hónapban alig történtek változások a pártpreferenciákban, az önkormányzati választásokat követő kormánypárti csökkenés és Momentum-emelkedés decemberben már nem folytatódott – derül ki a ZRI Závecz Research legfrissebb, december első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett kutatásából.
Az adatfelvétel ideje: 2019.december 8-15.
A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.
A Fidesz támogatottsága a teljes népességen belül 32 százalék, ugyanannyi, mint a múlt hónapban. A Demokratikus Koalíció a második legerősebb párt 9 százalékkal, táboruk nagysága nem módosult november óta. A Momentum most 7 százalékos, egy hónapja 8 százalékot ért el. A Jobbik és az MSZP támogatottsága sem változott a múlt hónaphoz képest, előbbi 6, utóbbi 5 százalékos. Az LMP legutóbb 1, most 2 százalékos párt. A Mi Hazánk Mozgalom hosszú ideje tartja a 2 százalékot, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékot kap a választóktól. A pártnélküliek aránya 34 százalék.
A biztos pártválasztók között a Fidesz decemberben 50 százalékos, a Demokratikus Koalíció az aktív szavazók 15 százalékára számíthat, a Momentum 10 százalékukra. A Jobbik az elkötelezett szavazók 9 százalékára számíthat, az MSZP 8 százalékra. A Mi Hazánk Mozgalom továbbra is 3 százalékos ebben a körben, a Kétfarkú Kutyapárt és a Párbeszéd 2 százalékos, az LMP pedig 1 százalékot kap a biztos pártválasztóktól.
A kutatóintézet megállapítása szerint 2019-ben a politikai erőviszonyokat nem forgatta fel, de valamelyest megváltoztatta az EP választás, alapvetően az ellenzéki térfélen történt némi átrendeződés. A Fidesz táborának nagysága ebben az évben jellemzően 32 és 34 százalék között volt (2,5-2,7 millió szavazó), tendenciák nem rajzolódtak ki, bár szeptember és november között 3 százalékpontot veszített, de ez a folyamat megállt. A Demokratikus Koalíció idén lényegében megduplázta a táborát: az első negyedévben 5 százalékon állt, majd enyhén növekedve májusra elérte a 7 százalékot. Az EP-választás sikeres eredményét követő hónapokban 10-11 százalékos volt, az utolsó negyedévben stabilan 9 százalékos (nagyjából 700 ezer támogatóval.)
A Momentumnak is jó éve volt, január és május között 3-4 százalékon állt, az európai parlamenti választás után 5-6 százalékra nőtt a támogatottsága. Az önkormányzati választás tovább erősítette a pártot, 7-8 százalékra bővült a tábora (ez körülbelül 600 ezer támogatót jelent). A Jobbik az év első felében lejtmenetbe került, 11-ről 6 százalékra csökkent híveik aránya. Június óta viszont nagyon stabil a tábora, maradt 6 százalékos, félmilliós.
Az MSZP májusig jellemzően 7 százalékon állt, az EP-választás után viszont valamelyest gyengébben 5-6 százalékon – a szocialistáknak 400-500 ezres szavazótábora van. Az LMP gyengült az idén, májusig a választókorúak 3, utána 2 százaléka (körülbelül 150 ezer fő) állt mögöttük. A Mi Hazánk Mozgalom tábora májusig 1 százalékos volt, azóta viszont folyamatosan 2 százalékon áll – ez hozzávetőleg 150 ezer főt jelent. A Kétfarkú Kutyapárt 1-2 százalékos volt ebben az évben (80-150 ezer szavazóval), a Párbeszéd mindvégig a választópolgárok 1 százalékára számíthatott (nagyjából 80 ezer támogatóval).