A 2010-es évek jól indultak Orbán Viktornak, nyolcévnyi ellenzéki szerep után pártja kétharmaddal nyert az országgyűlési választáson, majd pár hónappal később a Fidesz az önkormányzati választásokon is tarolt; a rendszerváltás óta először lett fideszes a főváros.

“Magyarország ezzel a mai összefogással lett igazán egységes, hiszen ma szerezte vissza a fővárosát. Budapest az elmúlt húsz évben mindig vitában állt az ország többi részével. Hol így, hol úgy, de mindig különállt, mindig konfliktusok góca volt. Mától Budapest az egység része, mától ismét Budapest a nemzet fővárosa” - jelentette ki Orbán. Rá jellemző módon itt is úgy beszélt, hogy az számít a nemzet részének, aki a Fidesz oldalán áll.

Váratlan fejleménnyel indult az év, a 2009-es lemondása után Gyurcsány Ferenc több hónapra eltűnt a nyilvánosság elől, majd 2010-ben előtt zártkörű rendezvényeken kezdett felszólalni, hogy aztán egyszer csak kétezer ember előtt tartson országértékelő beszédet. A Gyurcsány-beszéd az akkori pártját, az MSZP-t is meglepte.

A volt miniszterelnök végül az MSZP országos listájának 4. helyéről jutott be a parlamentbe, ősszel már azonnali kérdést intézett Orbánnak az új alkotmány elfogadásával kapcsolatban. “Ne bujdokoljon, ne legyen gyáva, ne féljen, és főleg ne legyen tolvaj” - mondta Orbánnak, aki azzal vágott vissza, hogy nem csoda, hogy az MSZP egyes vezetői félnek, ez ugyanis az elszámoltatástól való félelem. Tíz év távlatából kijelenthetjük, ilyesmitől nem kellett tartaniuk a szocialistáknak.

Javában zakatolt a Nemzeti Együttműködés Rendszere, elfogadták például az új alkotmányt, az Alaptörvényt. Orbán szokásos évértékelője előtt akkori szóvivője, Szijjártó Péter azt mondta, hogy a kormányfő arra kívánja felhasználni, hogy "Magyarország hangja, vagyis az emberek véleménye jusson kifejeződésre". Ezt erősítendő az “emberek” Orbán Viktor Facebook-oldalán tehettek fel kérdéseket, illetve az orbanviktor@orbanviktor.hu címre is küldhettek javaslatokat.

A fickándozás éve, Gyurcsány kilépett az MSZP-ből és megalakította a Demokratikus Koalíciót. A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a 2008-as sukurói kaszinóberuházással összefüggésben, hivatali visszaélés merült fel a volt miniszterelnökkel szemben. Az év nagy akciója volt, hogy amikor az LMP politikusai a parlament autóbejáratainak oszlopaihoz láncolták magukat, Gyurcsány is csatlakozott, végül rendőrök kísérték el.

Miközben Orbán háborúzott az EU-val, az IMF-fel és az egység irányába formálódó baloldali ellenzékkel, a miniszterelnök fizikuma is az érdeklődés középpontjába került. Miután egy bekapcsolva maradt mikrofon megörökítette, hogy nem szereti a pocakos tábornokokat, saját testsúlyáról is nyilatkozott. "Vissza kell térnem a rendszeres sportoláshoz: egy nyolc olimpiai aranyat szerző ország miniszterelnöke mégsem lehet pókhasú" - mondta, és arról is megemlékezett, hogy szalonnát, vörösbort és jóféle füstölt kolbászt szokott enni.

Az elmúlt tíz évben 2012-ben volt a legalacsonyabb a Fidesz népszerűsége, amikor október 23-án Bajnai Gordon visszatért a politikába és felszólalt a civil ellenzéki tüntetésen, Orbán állítólag szűk körben azt mondta, hogy ezen a ponton fej-fej mellett álltak.

Egyhetes éhségsztrájkba kezdett néhány párttársával a szabad választásokért, és arról is beszélt, hogy nem engedi magát kormányfőnek jelöltetni 2014-ben, mert túlságosan megosztó a személye. Schmitt Pál után plágiumgyanúba is keveredett a szakdolgozatával, a Pécsi Egyetem vizsgálódott, végül sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták a felmerült vádat.

Miután a rendőrök kihallgatás közben halálra vertek egy orgoványi férfit, Tamás Gáspár Miklós a kormánypárti Magyar Nemzetben kérte Orbánt, hogy látogassa meg a férfi nyughelyét, Orbán pedig nemcsak válaszolt TGM-nek, egy virágot is vitt Bara József sírjára.

A legfontosabb esemény a miniszterelnök életében, hogy megházasodott legidősebb gyermeke, Ráhel, az ország pedig megismerhette Orbán újdonsült vejét, Tiborcz Istvánt, aki a házasságkötés után rálépett a sikeres üzleti karrier útjára. A menyegző előtt Orbán azt mondta, hogy már napokkal az esemény előtt el volt érzékenyülve.

Nagy Imre házánál Gyurcsány elmondta az évtized egyik legemlékezetesebb politikai beszédét. „Jól alszik, Viktor? – kérdezem én. Jól alszik? Jól alszik, amikor százezrek magától félnek, és rohadt rendszerétől? Jól alszik? S mondja: csak a szotyolát köpködi rohadt módon a stadionban, vagy köp a nemzetére is?” A DK elnökének másik nagy dobása abban az évben, hogy megjelentette a Gyurcsány a konyhában című szakácskönyvét.

Miután a választási kampány a baloldali ellenzék acsarkodásáról szót - amely során házon belül sikeresen ledarálták az akár győzelemre is esélyesnek tartott Bajnai Gordont -, nem volt kérdés a Fidesz újabb választási győzelme, jött is az újabb kétharmad; ezúttal már az új, Fidesz által elfogadott választási rendszerben.

A győzelem után Orbán olyan rendszerépítő szándékot jelentett be, amire az egész világ felkapta a fejét. Ez volt az illiberális állam, amelyet ma már inkább keresztény szabadságnak nevez.

Egészen mozgalmas év volt, a választások után kirobbant az Orbán-Simicska háború, a netadó terve miatt megtartották az évtized legnagyobb kormányellenes tüntetéseit, kipattant a kitiltási botrány, a Fidesz népszerűsége pedig bezuhant, néhány hónap alatt közel egymillió szavazót vesztettek.

Bár sokan, talán az ellenzéki szavazók többsége is azt szerette volna, ha nem kerül fel az Összefogás listájára, végül a 3. hely jutott neki, így ismét bejutott a parlamentbe. “Ez nem arról szólt, hogy ha egyvalakinek baja van velem, visszalépek, hanem arról, hogy ha a világnak baja van velem, nem leszek a listán. A helyzet úgy áll, hogy sok értelmiségi, baloldali hetilapok publicistái és az MSZP-sek is belátták: Gyurcsány nélkül nem megy” - mondta, a kedélyeket pedig azzal borzolta tovább, hogy kijelentette, ágaskodhatnak még a miniszterelnöki ambíciói.

A Charlie Hebdo nevű francia szatirikus lap elleni terrortámadás után Orbán teljesen rápörgött a bevándorlás kérdésére, ez lett a kormány és a Fidesz legfontosabb ügye. Az ebben az évben megjelent kormányplakátok alapvetően meghatározták, hogy milyen stílusban és keretben beszélnek, gondolkodnak a magyar emberek a migrációról:

„Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat”

„Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját.”

„Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a törvényeinket”.

A DK is elkezdett foglalkozni a bevándorlással, Gyurcsányék lementek a déli határhoz, ahol a volt miniszterelnök azt mondta, hogy “ha mindenképpen bele vagyunk szeretve a kerítésbe, mert kell egy erős szimbólum, akkor le kell zárni a határt jelentős szakaszokon, de ki kell építeni három-négy, nagy tömeg átlépésére alkalmas állomást”, illetve hogy “Európát pedig nem kell félteni a migrációs hullámtól, nem fenyeget bennünket, hogy kalifátus lesz Európában”. A Fidesz ezek után azzal kampányolt, hogy Gyurcsány (is) lebontaná a kerítést. Ebben az évben született meg Gyurcsány ötödik gyermeke, Márton.

Időközi választásokon elszenvedett vereségek miatt nem volt már meg Orbán parlamenti kétharmada, ellenzéki támogatásra volt szüksége a bevándorlásellenes alkotmánymódosításhoz. A Jobbik elnöke alkut ajánlott: ha visszavonja a kormány a letelepedési kötvényeket, megszavazzák a módosítást. Orbán nem engedett, a folytatásban pedig olyan karaktergyilkosság kezdődött Vona Gábor ellen, ami példátlan a rendszerváltás utáni magyar politika történetében.

A 2012-es “Együtt tették tönkre az országot” című Bajnai-Gyurcsány plakátok után 2016-ban újra jelentkezett a Fidesz kedvenc álcivil szervezete a CÖF, ezúttal Vona és egy bohóc társaságában találhatta magát a volt miniszterelnök a közterületeken. A Fidesz az elmúlt tíz évben arra próbálta használni Gyurcsányt, hogy megossza ellenfeleit, illetve hogy roncsolja más ellenzéki politikus népszerűségét.

„Hogy van az, hogy itt terrorizmusért is körözött emberek flangálhatnak az ön közelében? Kiderült Ghaith Pharaonról, hogy önhöz érkezett vacsorára, kiderült Ghaith Pharaonról, hogy az ön vejével üzletel. Hogy van ez, magyarázza meg! És kérdésem az, örökölnek-e valamit Ghaith Pharaon vagyonából, és hogy milyen garanciát tud adni arra a magyar embereknek, hogy nem ön jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot?” - kérdezte Demeter Márta, az LMP frakcióvezetője a miniszterelnököt, aki erre felállt, és a következőt válaszolta:

“Hát, ö, mélyen tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársam! Boldog karácsonyt kívánok!”

A 2018-as választási kampány felvezetése hónapokig arról szólt a baloldalon, hogy össze tud-e jönni Gyurcsány nélküli összefogás, és végül ismét kiderült, hogy nem. A Gyurcsány-mentes DK-val összefogni vágyó Botka László lemondott az MSZP miniszterelnök-jelöltségéről, a DK pedig bejelentette, hogy külön listán, de a szocialistákkal koordináltan fut neki a következő választásnak. A volt miniszterelnök hónapokig beszélt Orbán állítólagos eltitkolt svájci bankszámláiról, aztán végül nem állt elő bizonyítékokkal.

Bár még házon belül is “csak” egy nagyjából 120 mandátum körüli abszolút többséget vártak, végül meglett Orbán harmadik kétharmada. A választások előtt a miniszterelnök azt üzente, hogy “erkölcsi, politikai és jogi elégtételt” fognak venni ellenfeleiken, a választások után pedig többször bejelentette, hogy 2030-ig tervez.

A DK 5,5 százalékos eredménnyel bejutott a parlamentbe, Gyurcsány önálló frakciót alakíthatott, ami mindenképpen siker, miközben ahhoz is közel volt, hogy 2006 óta először ne kerüljön be a parlamentbe, ami - bár az egyik legnagyobb politikai túlélőről beszélünk - akár a politikai karrierje végét is jelenthette volna.

A lassulás éve; az EP-választásokon 15 helyett “csak” 13 mandátumot szerzett Orbán pártszövetsége a 21-ből, az önkormányzati választásokon pedig elbukták Budapestet, valamint a száz legnagyobb város felét. Orbán ennek ellenére nem állt le, tovább szűkítette az ellenzéki politizálás terepét, arról azonban időlegesen letett, hogy tovább központosítsa hatalmát. A Fidesz tisztújításán ismét megválasztották Orbánt a párt elnökének, és azt mondta, az igazán nagy dolgok a 2020-as években jönnek.

Az áttörés éve; míg tíz évvel ezelőtt a totális mélyponról indult, az EP-választásokon 16 százalékos eredménnyel átütő eredményt ért el a DK-val, pártja az önkormányzati választásokon is fontos pozíciókat szerzett. Míg a 2010-es évek lényegében végig arról szóltak, hogyan lehet olyan ellenzéki együttműködést tető alá hozni, amiben nincs benne Gyurcsány, ezek a kísérletek rendre elbuktak, 2020-ra pedig pártja az ellenzék egyik, immár megkérdőjelezhetetlenül vezető ereje lett.