450 ezer magyar orvosi ellátási szükséglete maradt kielégítetlenül 2017-ben a KSH becslése szerint, ami a 2018-as Egészségügyi Évkönyvben jelent meg. A Napi.hu által feldolgozott kiadvány szerint ez javulást jelent a korábbi időszakhoz képest, 2010-ben ugyanis még 750 ezer ember nem kapta meg a szükséges orvosi ellátást.

2010-ben közülük minden negyedik anyagi okok miatt nem gyógyíttatta magát, 44 százalékuk pedig nem ment orvoshoz, mert várt, hátha meggyógyul. A harmadik leggyakoribb ok az időhiány volt 16 százalékkal. Ezzel szemben 2017-ben utóbbi szempont már 27 százaléknál játszott döntő szerepet, 5-6 százalék pedig a félelmet, a várólistákat és az anyagi okokat jelölte meg.

Országrészenként jelentős eltérések vannak a kielégítetlen orvosi szükségletek tekintetében. Pest megye lakosaink 1,4, Budapest lakosainak 3,3 százalékának maradt kielégítetlenül az orvosi ellátási szükséglete, Észak-Magyarországon viszont 8,5 százalék járt így. Jövedelmi ötödök szerint a 4,7 százalékos országos átlaggal szemben a legalacsonyabb jövedelmű csoportban a lakosság 6,3 százaléka nem tudta szükség szerint kielégíteni egészségügyi ellátási igényeit.

2010-ben csaknem 3 millió magyar küzdött krónikus betegséggel, 2018-ban a számuk már meghaladta a 3,1 milliót, arányuk 36-ról 39 százalék fölé emelkedett. Az alapfokú végzettségűek közül minden második, a diplomásak közül csaknem minden harmadik krónikus betegségben szenvedett 2018-ban. A legtöbb krónikus beteg. 388 ezer fő Észak-Alföldön él.