Közleményt adott ki a Kúria, ugyanis Horváth László, a térség fideszes önkormányzat képviselője, mint kiderült, a minap az egész országot megvezetve duplán árnyékra vetődött a gyöngyöspatai iskolai szegregációs ügyben.
Az ügy előzménye, hogy a Debreceni Ítélőtábla (miután egy másik perben jogerős ítélet mondta ki az etnikai alapú szegregáció megtörténtét), szeptemberben jogerősen úgy döntött, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában az elkülönített oktatás gyakorlata sértette a felperes (roma) diákok jogait, akiknek ezért (évenkénti és személyenkénti bontásban) összesen közel százmillió forint kártérítést kell fizetni.
Horváth László erre reagálva a hétvégén arról posztolt, hogy az ítéletet a Kúria is jóváhagyta, az egész valójában a "Soros-hálózat" öncélú pénzszerző akciója, és mivel a kártérítés összegéből 80 milliót az évente 40 millió forintból gazdálkodó falunak kell állnia, "a roma családok közé dobott milliók" romba döntik Gyöngyöspatát, ismét kiélezve az etnikai feszültséget.
Csakhogy a közlemény szerint
szó sincs róla, hogy a Kúria döntött volna: az ügyben érkezett felülvizsgálati kérelemről nem hogy nem született döntés, de még tárgyalást sem tűztek ki.
Horváthot az zavarhatta meg, hogy a Kúria december közepén nem tartotta szükségesnek felfüggeszteni a jogerős ítélet végrehajtását.
Horváth azonban nem csak ebben tévedett. Feltűnően rosszul tájékozott az ügy alapvető részleteit illetően is, ami annál is meglepőbb, mert 2011-2014 között a területileg illetékes Heves Megyei Kormányhivatal vezetője volt.
Így akkor is ő állt a helyi önkormányzatok törvényes működését ellenőrizni hivatott kormányhivatal élén, amikor 2012-ben a szegregált gyerekek szülei Balog Zoltán miniszter és az ombudsman mellett az ő hivatalát is petíciókkal bombázták – mindhiába.
Ennek megfelelően Horváthnak egyrészt hivatalból tudnia kellett, hogy a szegregációs perben az azóta megszűnt Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF - vélhetően őket nevezte Horváth a Soros-hálózat részének) az önkormányzatot mint az iskola fenntartóját perelte, és amikor az iskolát államosították, a perbe alperesként bevonták az új fenntartót, a Klebelsberg Központot is.
Mivel a kormányhivatal nem lépett, és a CFCF által jogerősen megnyert per ellenére a jogsértő állapot fennmaradt, a szegregációban érintett gyerekek törvényes képviselői kártérítési pert indítottak. Ezt a két pert mossa most össze Horváth László, az iskolai szegregáció előidézői helyett továbbra is az áldozatokat hibáztatva a történtekért. Mindez Mohácsi Erzsébet, a CFCF egykori igazgatójának az értékelése, aki a 168 órának nyilatkozott.
Az sem igaz, hogy a kártérítést a felperes romák az önkormányzattól várnák. Ha Horváth László megkérdezte volna őket, tudná, hogy "a romák a kártérítést nem az önkormányzaton akarják behajtani, hanem a tőkeerős alpereseken. És erre jogilag is megvan a lehetőség, a perben kimondott felelősség ugyanis egyetemleges" – mondta Farkas Lilla, a CFCF ügyvédje, a tankerület mögött álló szaktárcára utalva.
"Az önkormányzat, a tankerület, az Emmi és Horváth László is felelős a szegregációért, hiszen ahogy az előzmények mutatják, számos alkalom lett volna a jogsértés megszüntetésére, vagyis a roma és nem roma gyerekeket integrálására. Ezt szándékosan elmulasztották.
Helyette ostoba sajnáltatásba kezdtek, amit kampánycélokra használtak fel. Most pedig, amikor a károkozást meg kell fizetni, s már nincs több kibúvó, még mindig lehet egy utolsót köpködni a károsultakra"
– mondta a lapnak Mohácsi Erzsébet.