Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki évnyitó sajtótájékoztatóján azt mondta, klíma- és környezetvédelmi akciótervet dolgoz ki a kormány, aminek a részleteit februárban mutatják majd be.
Azért néhány példát megosztott a kormányfő a konkrét intézkedések közül, amelyek szerepelnek majd a klímacsomagban:
Negyedikként említette a műanyag csomagolóanyagok kivezetésének tervét, de inkább csak irányként, mert ebben az ügyben még komolyabb, hosszabb távú tervezésre lesz szükség szerinte.
Habár Orbán Viktor miniszterelnök a magyar küldöttség élén a cseh, a lengyel és az észt küldöttséggel karöltve tavaly nyáron megvétózta Brüsszelben a 2050-re kitűzött karbonsemlegesítési EU-s terveket, most sokat beszélt erről a témáról.
A Magyarország által is megvétózott célkitűzés az volt, hogy 2050-re minden EU-s ország csak annyi szén-dioxidot bocsátson ki, amennyit ki is tud egyenlíteni, azaz ekkora kellett volna elérni a karbonsemleges energiatermelést, ezzel védve a bolygót a globális felmelegedéstől.
Akkor a magyar kormány a rezsicsökkentés megvédésével magyarázta a vétót, most viszont mintha ez mind nem történt volna meg, a sajtótájékoztatón büszkén nyilatkozott a kormányfő arról, hogy milyen jól áll Magyarország a karbonsemlegesség elérésében, sőt, arról is beszélt, hogy 2050-re teljesen karbonsemlegesek lehetünk, igaz, ehhez rengeteg pénz kell (szerinte 50 ezer milliárd forint), és hosszadalmas vitáknak kell megelőzniük a célt.
"A klímabajnokság élmezőnyéhez tartozunk" - büszkélkedett, "megelőzünk olyan országokat, mint a németek, hollandok vagy az osztrákok a klímavédelmi politika tekintetében" - fogalmazott.
Azt mondta még, hogy 2030-ra tíz százalék lesz mindössze a nem karbonsemleges energiatermelés, azaz az a fajta energiaelőállítás, amikor széndioxidot is termel az ipar. A 90%-nyi karbonsemleges energiatermelés nagy részét a paksi atomerőművel képzeli el Orbán Viktor, ki is mondta, hogy az atomenergia nélkül nem is érhető el a cél.
Szerinte az is fontos, hogy