Sérti az uniós jogot a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló törvény - mondta ki kedden az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona. Az indoklás szerint a 2017-es törvény sérti a tőke szabad áramlásának uniós alapelvét és olyan szabadságjogokat is, mint a gyülekezési szabadság, a magánélet és a személyes adatok védelme, írtuk meg kedd reggel.
Délutánra befutott a Fidesz reakciója is egy közlemény formájában, amiben meglepő módon nagy hangsúlyt kapott egy magyar származású amerikai üzletember. A két bekezdéses közleménybe hétszer sikerült beletenni Soros nevét.
Az Országgyűlés 2017 nyarán fogadta el „a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt”, ami regisztrációra kötelezi az évi 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő egyesületeket és alapítványokat. A köznyelvben csak civiltörvényként vagy lex NGO-ként ismert jogszabály azt is megköveteli, hogy a szervezetek adják meg az 500 ezer forintnál magasabb összeget adományázó személyek és szervezetek nevét és pontos összegét. Az Európai Bizottság azonnal kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a civil társadalom jogait sértő törvény miatt.
A Fidesz friss közleménye szerint hiába mondta ki az Európai Bíróság főtanácsnok, hogy sérti az uniós jogokat, továbbra is kitartanak a törvény mellett. De álljon itt a teljes közlemény:
"A Fidesz kitart a külföldről finanszírozott Soros-szervezetek átláthatóságát célzó törvény mellett
Az Európai Bíróság főtanácsnoki véleménye ellenére a kormánypártok kitartanak a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény mellett, mert az Magyarország biztonságát szolgálja és a külföldről pénzelt bevándorláspárti Soros-szervezetek átláthatóságát növeli. A törvény célja az, hogy a magyar emberek számára is átláthatóvá tegye, hogy mely civil szervezetek kapnak jelentős támogatást külföldről. A törvényt már elfogadása után nem véletlenül támadta meg több bevándorláspárti Soros-szervezet, és jelentette be, hogy nem hajtja végre a törvényt és nem teljesíti adatszolgáltatási kötelességét a pénzügyi működéséről.
A törvényt 2017-ben fogadta el az Országgyűlés kormánypárti javaslatra és azt a kormány is támogatta, az ellenzék nem szavazta meg azt. A törvény bevezetését a magyar emberek is támogatták, az akkor lezajlott nemzeti konzultáción a válaszadók 99 százaléka támogatta bevezetését. A kormánypártok a magyar emberek akaratát érvényesítik és kiállnak amellett, hogy a törvényre továbbra is szükség van, mert a Soros-hálózat milliárdokat mozgat azért, hogy keresztülvigye egész Európán a Soros-tervet, és bevándorlóországgá tegye Magyarországot is. A Soros-hálózat tevékenysége komoly nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet, mert nemcsak a bevándorláspolitikát akarják befolyásolni, hanem a magyar választásokat is. A bevándorláspárti Soros-szervezetek azonnal megtámadták a törvényt és a Momentum is aláírást gyűjtött ellene. A törvényt más civil szervezetek betartják és bejelentik, ha külföldi támogatást kapnak. A törvény miatt az előző brüsszeli bizottság indított pert Magyarország ellen."
Az Európai Unió Bíróságának Főtanácsnoka által kiadott dokumentum szerint egyébként kimondja, hogy:
A főtanácsnok véleménye nem kötelező az Európai Unió Bírósága számára, de az esetek döntő többségében a bírák az előzetes iránymutatás alapján döntenek.
(Borítókép: A CEU-törvény és a parlamenti elfogadás előtt álló civiltörvény ellen szervezett tiltakozás a budapesti Hősök terén 2017. április 12-én / Bődey János / Index)