Extra környezetbarát, szoláris nyereségre épülő házat épített egy mogyoródi férfi, majd négy év után jött egy új szomszéd, és beárnyékolta terveit. Az árnyékboksz a bíróságon folytatódik, 26,7 millió forintos kártérítés a tét.
Lászlóék 4 éve építettek Mogyoródon egy alacsony energiafelhasználású házat. Mint írja, gondos telekválasztás után, minden részletre odafigyelve, egy olyan házat hoztak össze, ami az elmúlt években már bizonyított, és tényleg nagyon alacsony rezsivel működött.
Előre tekintettem, és a 2020-as normáknak megfelelő házat építettem a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyva. Geotarifa, szoláris nyereség, déli tájolású passzív ablakok, extra hőszigetelés.
– mesélte lapunknak.
A gazdaságos üzemeltetést azonban egy új szomszéd megjelenése árnyékolta be. A szomszéd északi tájolású telkén olyan házat kezdtek el építeni, amivel gyakorlatilag megfordították a telkük fekvését. Lászlóék kertjének végébe emeltek egy 7 méteres tömböt, terasszal, sértve az intimitást, és beárnyékolták vele a déli telket.
László hiába érvelt, hogy egyértelműen benne van OTÉK-ban (Országos Településrendezési és Építési Követelmények), hogyan kell elhelyezni az épületet, hogy nem okozhat kárt, nem sikerült meggyőzni a szomszédot. Akkor megpróbált etikai vizsgálatot indítani a házat tervező építész ellen a Pest Megyei Építész Kamaránál (PMÉK). Átküldték az anyagot a Járási Hivatalhoz, de már itt folyamatban volt egy eljárás, amely szintén hangsúlyozta, hogy csak az építés folyamatát szabályozzák, ellenőrzik. Másra sem kapacitással (a korábbi 6 fős osztály már csak 2 fő volt egy nagyobb területre ), sem pedig hatáskörrel nem rendelkeztek, érdemben nem foglalkoztak az üggyel.
László másodfokon próbálkozott az országos Magyar Építész Kamaránál, amely a PMÉK fölött van a hierarchiában, de azt írták neki, hogy menjen vissza első fokra vissza a PMÉK-hez, ahova az építész tartozik. Tehát jogi zsákutcába hajtott, a kamarának eszerint nincs hatásköre, nem akar ilyen üggyel foglalkozni.
Mivel nem maradt más választása, László igazságügyi szakértővel felbecsültette az őt ért kárt. Az értékbecslés szerint a mellettük lévő építkezés 26,7 millió forint kárt okozott az amúgy körülbelül 200 milliós értékű családi házukban. Az ügyvédi levelet elküldték a szomszédnak, felajánlva benne egy kompromisszumos összeget, 23 millió forintot, plusz az ügyvédi költségek térítését. Ha azt jövő hét hétfőig nem fogadják el, pert indít. Kérdésre, visszabontatná-e a szomszéd házát, ha lehet, azt válaszolta, hogy szakértői tanács szerint, ha hibát talál a tervezésben, akkor erre meglenne az esélye. De nagyon meggondolná, mert már így is elegük van az építkezés okozta kellemetlenségekből. Az ily módon felépített szomszéd ház tehát valószínűleg marad, a benapozottság elvesztésével együtt.
A legjobban az bánt, hogy bármennyire is környezettudatos voltam, ezt most egy diplomás húzza keresztbe úgy, hogy semmilyen szakmai jogorvoslati lehetőség nincs, csak az utólagos kártérítés, a pereskedés. Mindezt egy déli fekvésű luxusmedence miatt, meg a 230 milliós listaár miatt. Itt villog nekem a szomszéd a szlovák rendszámú lapos sportautójával, közben meg nekem, komoly összegeket befizető tisztességes adófizetőnek, szinte semmilyen lehetőségem nincs.
– mondta elkeseredetten László.
Ez azért is érdekes szerinte, mert Németországban egy passzív ház tönkretétele „lincseléssel” jár. "Nálunk, ismerve a gyenge jogi környezetet, a vállalkozó jól ki tudja használni a lehetőségeket. Elítéljük, ha valaki szemetel, de ha egy diplomás sokkal nagyobb környezeti károkat okoz, az nem érdekes. Pedig a csapból is ez folyik, fenntartható épület, ökológiai lábnyom, EU-s irányelvek és az egyetemen is ezt tanítják, közben meg megengednek ilyet szakmailag, ezzel nem tudok egyetérteni", fejezte be a történetet László.
Az érintett szomszéd képviselője levélben válaszolt megkeresésünkre. Válaszának lényege, hogy ügyfele már a tavaly tavaszi első szomszédi jelzésre haladéktalanul reagált, ami szerint "telkét a számára legkedvezőbb és mások érdekeit a szükségesnél nem korlátozóbb módon kívánja kialakítani". Betartotta az országos településrendezési és építési követelményekről kiadott rendelet előírásait, tiszteletben tartotta a táj- és településvédelem koncepcióját és szellemiségét, figyelembe vette az OTÉK előírásai mellett Mogyoród építési szabályzatát és a szomszédjog védelmét is.
A jogi képviselő szerint egy lakóövezetben építkezőnek már a tervezés során számolni kell azzal, hogy az építésre kijelölt ingatlanokat előbb-utóbb beépítik, ami bizonyos fokú zavarását, korlátozását jelentheti a szomszédos ingatlanoknak. Álláspontja szerint a telek beépítését sérelmező ingatlantulajdonos a körülötte lévő szomszédos telkeknek a jogszabályoknak mindenben megfelelő beépítését tűrni köteles.
Hozzátette: ügyfele a jószomszédságra törekedett, ezért miután megvizsgáltatta az épületet tervező mérnökkel a szomszéd által jelzett problémát, és benapozottsági tervet készíttetett, állásfoglalást kért az Építésügyi Hatóságtól. Majd miután meggyőződött arról, hogy helyesen járt el, kizárólag méltányosságból és a szomszéddal való békekötés érdekében az épület felső szintjét átterveztette, amivel a szomszéd kertjének benapozottságát javította.
"A szomszéd ingatlantulajdonos azonban nem kötött békét, eljárást indított az építésügyi hatóságnál. A hatáság az ügyet kivizsgálta és határozatban utasította el az építkezés ellen bejelentett panaszokat, arra hivatkozva, hogy az épület minden szempontból megfelel a hatályos építésügyi szabályoknak", mondta a jogi képviselő, hozzátéve, ha bíróságra kerül az ügy, akkor a bíróság dönt majd, kinek is van igaza.
Mivel a képviselő ragaszkodott álláspontjuk teljes terjedelemben történő közreadásához, ezért levelét ezen a linken teljes egészében közzétesszük.
Jámbor Attila építési joggal foglalkozó ügyvéd, egyetemi oktató, az Építésijog.hu főszerkesztője szerint ez az ügy is jól mutatja, hogy mennyire kilátástalan jelenleg a szomszédok helyzete. Mivel a hatóságok kivonultak a lakóházak építéséből, ezért a polgári jogi útra kényszerülnek az érintettek, ami utólagos és nem megfelelő megoldás, hiszen az épületek maradnak.
Hozzátette, hogy a megelőzés az egyetlen megoldás, a hatékony fellépéssel rábírni arra az építtetőt, hogy változtasson az elképzelésén. Rá kellene arra "nevelni" az építtetőket, hogy figyeljenek a szomszédaikra, mert hosszútávon ők is veszítenek: egy mindkét félnek megfelelő ház után nem kell több tízmillió forint kártérítést fizetni.
Megkerestük a Magyar Építész Kamara elnökségét is, hogy tud-e segíteni - legalább etikai szinten -, ilyen esetekben a kamara az érintetteknek, hogy ne pingpongoznak vele a hatóságok, de egyelőre nem kaptunk választ. Ha megérkezik, beszámolunk róla.
(Borítókép: Lászlóék alacsony energiafelhasználású háza. Fotó: Nagy Szabolcs / Index)