Véleménynyilvánító szavazás dönt a szentendrei kerékpáros híd helyéről, a lakosok egy része ugyanis nem akar a városi korzóra vezető kerékpárutat. Csakhogy mire megszületik a végeredmény, elúszhat az erre tervezett uniós forrás. Ezért négy Szentendrei-szigeti település polgármestere a kormányhoz fordult segítségért.
Véleménynyilvánító szavazást rendez Szentendre február 17 és március 2 között, hol legyen a város és a Szentendrei-szigetet összekötő kerékpáros híd, tudtuk meg a szentendrei önkormányzattól. Az elmúlt hetekben a híd helyszínének kérdése volt az az ügy, ami alaposan felborzolta a szentendrei kedélyeket, a vita pedig továbbterjedt a szomszéd szigeti településekre, sőt hozzászólt Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési központ vezetője, és a Magyar Kerékpárosklub elnöke is.
Pál Gábor helyi képviselő korábban így foglalta össze a helyiek jelentős részének véleményét: a híd miatt a szentendrei korzón óhatatlanul megnőne a kerékpáros forgalom, és a "biciklis sztráda" elvágná a belvárost a Dunától. Emellett négy méter magas beton hídfőjével, 70 méter hosszú rámpájával esztétikai kérdéseket is felvet. Ezért a legtöbben azt szeretnék, hogy a kerékpárhíd délebbre a Postás strandnál legyen, ezáltal a nemkívánatos biciklis forgalom elkerülné a korzót és a belvárost.
Ez a "déli" verzió viszont az építtető NIF Zrt. szerint nem lehetséges, mert szigeti védett vízbázisok mellett kellene vezetni a kerékpárutat, amire nem kapnak engedélyt. Ezért a NIF három hídhelyszínt ajánlott a városnak, kettőt a belvárosban, egyet kicsit északabbra, és arra kérte az önkormányzatot, döntsön közülük január 31-ig, ellenben kifutnak az időből, és oda az uniós forrás.
A szavazás megrendezésével ez a határidő már egészen biztos nem lesz betartva. A szentendrei önkormányzat az eredmények birtokában március közepén dönthet legkorábban az ügyben, az pedig plusz másfél hónap. Ezzel a hídépítés veszélybe került, még ha a szentendrei polgármester konkrétumokkal nem megalapozott véleménye szerint később is lehet rá szerezni pénzt, még akár többet is. A hídépítés elmaradásával pedig az egész, Szentendrei-szigeten végigvezetni tervezett nemzetközi kerékpárút, az Eurovelo 6 építése is elbizonytalanodik.
De nemcsak a szentendreieknek van véleménye a hídról. A környék négy településének (Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor és Tahitótfalu) polgármesterei Orbán Viktorhoz fordultak levélben, mondván, a híd és a kerékpárút fontos települési és térségi érdek, a veszélyeztető fejlemények miatt pedig szükséges a kormány operatív segítsége: minősítsék a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt kormányzati beruházásnak. (Így korlátozva Szentendre jogát és döntési szabadságát a híd helyének ügyében.)
A témát felkapta Vitézy Dávid is, a Budapesti Fejlesztési Központ újonnan kinevezett igazgatója. Mint közösségi oldalán írja: Szentendre hozzáállása igencsak vitatható egy olyan városban, amely nagymértékben az idegenforgalomból él, és régóta küzdelmet folytat az autós turisták áradatával szemben.
Szinte közhely, hogy a kerékpáros turista a legjobb turista: fizetőképes, ámde minimális csomaggal érkezik, így rá van utalva a helyi szolgáltatásokra és szálláshelyekre, ráadásul gyakran megáll egy-egy pihenőnél vagy látványosságnál. Ez az ország- és világjárás legszelídebb, leginkább fenntartható módja, amire a súlyosbodó klímaválság idején is mindig lesz kereslet, tehát hosszú távon lehet rá alapozni.
– teszi hozzá.
Vitézy nem érti, miért utasítja el Szentendre, hogy bekerüljön a nemzetközi és hazai kerékpáros turizmus vérkeringésébe. Véleménye szerint a szentendrei belváros léptéke tökéletesen alkalmas a kerékpározásra, a korzó szélessége összemérhető a budapesti felső rakpartokéval, a szigetre vezető híd pedig új lehetőségeket, új kapcsolatokat teremt. Nincsen valós akadálya annak, hogy gyalogosok és kerékpárosok közösen használják a közterületet, akár a mainál nagyobb számban is. Vitézy szerint a kerékpáros híd segítene a Szentendrei-sziget településeiről ingázóknak is: autómentes közlekedési lehetőséget kínálna a túlpartra, a távoli közúti híd és a révek helyett.
Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke a Facebookon arra hívta fel a figyelmet, hogy Szentendre fúrja a gyalogos-kerékpáros hidat, és ragaszkodik "a világ talán első kerékpáros ELKERÜLŐ útjához", miközben a meglévő 25-30 méteres szelvényben (ennyi a korzó szélessége) kellene Szentendrének megoldania a kerékpározást. Ezzel a domborzati viszonyai és autópályaként üzemeltetett főútja miatt tartozik is saját lakóinak és a környező településeknek, írta.
Budapestiként nem tudom mit szólnának hozzá, ha a HÉV fenntartását, vagy a Szentendrei út terhelését piszkálgatnák budapesti lakossági fórumokon, bűnbakká téve az ingázó szentendreieket. Jó nagy marhaság volna.
– írja közösségi oldalán.