Pénteken este tíz órakor a Magyar Közlönyben megjelent a Nemzeti alaptanterv (NAT). Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere egy pénteki – egyébként meg nem hirdetett – budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkészült az új alaptanterv, amit néhány hónap múlva az első, ötödik és kilencedik évfolyamon már be is vezetnek.

Kásler a mai sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a tanterv

Az új tanterv évfolyamonként határozza meg a diákok maximális heti óraszámát: ez az alsó tagozat első három évében 24 óra lesz, amiből 22 a kötelező (a maximumban már benne van a heti öt testnevelés óra is). Az óraszám fokozatosan emelkedik a negyedik évben 25-re, utána 28-ra, 30-ra, végül a 9–12. évfolyamon összesen 34 óra lesz a maximum. A tanulóknak ettől magasabb óraszámuk csak a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, a nemzetiségi nevelésben, sportiskolában vagy emelt szintű oktatásban lehet. Mindez azt is jelenti, hogy

Új lehetőségként szerepel a Nemzeti alaptantervben, hogy a természettudomány tantárgyak a 7–8. évfolyamon egy integrált természettudomány tantárgy moduljaiként is oktathatók (de választható lehetőségként megmaradt a jelenlegi tantárgyi beosztás is). Gimnáziumokban a 9–10. évfolyamon diszciplináris bontásban folyik a természettudományi tantárgyak tanítása.

Bár korábban híre ment, hogy a mozgókép- és  médiaismeret tantárgyat teljesen kivezetnék a közoktatásból, ez nem történt meg, a dráma és színház vagy a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy a 12. évfolyamon kötelezően választandó tárgyként szerepel a NAT-ban.

Az új NAT készítését elképesztő viták és kavarások előzték meg. 2017-ben még Palkovics László, az Emmi oktatási államtitkára kérte fel Csépe Valéria akadémikust az új NAT kidolgozására. Ez a 2018 augusztusára elkészült, modern pedagógiai szemléletű szöveg azonban túl merész lehetett a kormányzat számára, mert Gulyás Gergely azt mondta: biztosan nem vezetik be, a magyarra, a történelemre és a természettudományra vonatkozó részek alapos átdolgozásra szorulnak. Ezután nevezték ki Hajnal Gabriellát miniszteri biztosnak, aki a szükséges kerettantervek kidolgozását is feladatul kapta. 

2019 decemberében ismét zavar volt a NAT körül. Gulyás Gergely egy kormányinfón azt mondta, nem lesz új NAT, csak több ponton módosítják a tantervet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma erre egy olyan közleményt adott ki, amely szerint igenis lesz új NAT, ami jelentős változásokat fog hozni 2020. szeptember 1-jétől. Mindeközben a pedagógusok szakmai szervezetei nem ismerhették meg a készülő alaptantervet, és a Pedagógusok Szakszervezete szerint ahhoz a kerettantervek és a tankönyvek sem készülhettek, illetve készülhetnek el idejében kellő szakmai alapossággal, ezért a tervezet kidolgozása körüli vitáknak a diákok fogják kárát látni.

Úgy látszik egyébként, hogy a két változat közül valóban a Gulyás Gergely által beharangozott átdolgozás történt meg, de az új NAT bevezetője a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a képességek fejlesztésére, a korszerű pedagógiai módszerekre és az egyéni fejlődési lehetőségeket, életkori sajátosságokat figyelembe vevő oktatásra.

Bár korábban komoly konfliktusok voltak abból, hogy a sajátos nézeteket képviselő Takaró Mihály irodalomtörténész is részt vehetett a NAT magyar irodalomra vonatkozó részének átdolgozásában, a kötelező olvasmányok listáját tekintve nem látszik forradalmi átalakulás. Wass Albert szerepel a megismerendő szerzők sorában, és Adjátok vissza a hegyeimet! című regénye a felső tagozatosok egyik kötelező olvasmánya lett az olyan évtizedek óta változatlanul előírt klasszikusok mellett, mint a Toldi, Az ember tragédiája vagy A helység kalapácsa, a korábbi évfolyamoknál pedig az Egri csillagok, A légy jó mindhalálig vagy a János vitéz. Jókaitól viszont csak rövidebb műveket ír elő az új alaptanterv: A nagyenyedi két fűzfát és A huszti beteglátogatókat, valamint H évfolyamon az Arany embert (de a Kőszívűt nem). A két háború közötti időszak korábban nem preferált szerzői közül Herczeg Ferenc is bekerült az alaptantervbe, tőle Az élet kapuja című regény szerepel a kötelezők listájában. Számos modern, jól olvasható szerző bekerült az alaptanterv olvasmányai közé, így Szabó Magda (Abigél), Hrabal, García Márquez és Agatha Christie, és egy cigány költő, a 2018-ban elhunyt Choli Daróczi József is megjelent az alkotók között. Népszerű kortárs szerzők vagy fantasy, esetleg sci-fi-írók azonban most sincsenek.

Az idegen nyelv oktatásában új fogalmakat vezetett be a NAT, az élő és a klasszikus idegen nyelvet. Az első idegen nyelv oktatását 4. évfolyamon, a másodikat a 9. évfolyamon kell megkezdeni. A középiskolákban második idegen nyelvként szabad választás szerint oktathatók a klasszikus vagy az élő idegennyelvek. (Ez érdemben nem jelent változást az eddigiekhez képest, mivel gimnáziumokban volt lehetőség a latin nyelv tanítására). Fontos viszont, hogy a NAT meghatározza, hogy

A 6. évfolyam végére a KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti A1, a 8. évfolyam végére pedig az A2 nyelvi szintet kell a diáknak elérnie a tanult első idegen nyelvből; középiskolai tanulmányai végére képes lehet elérni a KER szerinti B2 szintet, de legalább a középszintű nyelvi érettségit (B1 szint) teljesíti; a második (élő) idegen nyelvből pedig a gimnázium végére eléri a KER A2 szintet.

A történelemoktatásban az alaptanterv hitet tesz az értelmező jellegű, vitákon alapuló oktatási módszer mellett, de kimondja, hogy „a viták úgy szolgálhatják a történelemtanulást, ha a tanulóban világossá válik a történelmi tény és interpretáció közötti különbség, illetve ha

megerősödnek benne társadalmunk és európai, zsidó-keresztény gyökerű civilizációnk alapértékei.

A történelemoktatás hagyományos szerkezete nem változik, 5-8. évfolyamon kronologikus rendben halad az ókori Egyiptomtól a rendszerváltozásig, gimnáziumban pedig ugyanezt az utat járja végig a 21. századi globális világig. A tantervben a korábbinál nagyobb hangsúllyal szerepelnek a magyarországi nemzetiségek a 20–21. században, a határon túli magyarok és a magyarországi cigányság története, valamint jelenkori helyzete.