Elkészült a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) – jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere egy pénteki budapesti sajtótájékoztatón. A módosított NAT szeptembertől az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben lép életbe a 2020/2021-es tanévtől.

A sajtótájékoztatót sem az MTI pénteki eseményeket feltüntető listáján nem hirdették meg, sem meghívót nem küldtek róla az Indexnek, ezért csak az MTI tudósítása alapján tudunk beszámolni róla. (Levélben fordultunk az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy mondják meg, a mai sajtóeseményről miért nem küldtek értesítést vagy hol hirdették meg azt. Hogy még zavarosabb legyen a kép, a kormányhoz közel álló Magyar Nemzet online a péntek 13 óra után megjelent cikkében azt írja: Kásler Miklós "tegnap" jelentette be az új NAT-ot.) 

Az MTI tudósítása szerint Kásler Miklós azt mondta: a módosított alaptanterv a jelennek és a jövőnek készült, és a múlt értékeire épít. A tanterv 

Kásler szerint a cél a hagyományos, európai értékeket és modern oktatást ötvöző magyar oktatás, hogy a köznevelés rendszeréből kilépő fiatalok 2030-ra a világ élvonalába kerüljenek. A módosított NAT minden magyar gyermeknek lakóhelytől, társadalmi és szociális helyzettől függetlenül biztosítani kívánja ugyanazokat a lehetőségeket. 

Kásler Miklós és Hajnal Gabriella miniszteri biztos a következőket mondta el a módosított NAT-ról:

• A humán tárgyak esetében a módosított NAT új tartalmakkal, szerkezettel, modern eszközökkel járul hozzá a nemzeti önazonosság kialakításához.
• Tartalmi megújuláson esett át a magyar nyelv és irodalom, a történelem, az ének-zene tantárgy.
• A természettudományos tárgyak esetében science-típusú tananyagot állítottak össze, hogy a diákok érdeklődését még inkább elnyerjék. Lehetőség lesz a természettudomány elnevezésű integrált tárggyal kiváltani a kémia, fizika és biológia tárgyakat. 
• Az idegennyelv-oktatásban az eddigieknél hatékonyabb eszközökkel szeretnék növelni az eredményességet.
• Hajnal Gabriella cáfolta, hogy megszűnnének tantárgyak: a médiaismeret mint kötelezően választható tárgy is megmarad, mostantól két évfolyamon is lehet majd tanulni. 
• A 8. és 12. évfolyamon jelenik meg az állampolgári ismeretek, amely gyakorlatorientált információkat kíván közvetíteni, így például megtanulják a diákok, hogyan kell használni az ügyfélkaput. 
• A digitális kultúra, a korábbi informatika, valamint a technika tantárgyak is megújulnak.
• A tanterv kitér azon ismeretekre is, amelyek a harmonikus családi élet kialakításához szükségesek.
• Kásler szerint a módosított NAT csökkentheti a lemorzsolódást, a végzettség nélküli iskolaelhagyást.
• Az óvoda, illetve az első osztály között nem lesz előkészítő évfolyam, és nincs napirenden ennek későbbi bevezetése sem, mondta a Magyar Nemzetnek Kásler Miklós. 

Csökkenni fog a tanulók óraszáma, és a korábbi szabályozástól eltérően évfolyamonként meghatározzák a diákok maximális heti óraszámát – mondta Hajnal Gabriella miniszteri biztos.  Az alsó tagozat első három évében ez 24 óra lesz, amiből 22 a kötelező (a maximumban már benne van a heti öt testnevelés óra is). A 11–12. évfolyamon összesen a maximum óraszám 34 óra lesz, a kötelező ebből 11. évfolyamon 25, a 12. évfolyamon 24 óra. Ehhez jön még négy kötelezően választható tárgy, a korábbi fakultációknak megfelelően, illetve választható tárgyként négy illetve öt óra plusz.

Az MTI képeinek tanúsága szerint a sajtótájékoztatón jelen volt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is.

Mint megírtuk, az új Nemzeti alaptanterv megalkotása elég viszontagságosra sikeredett. 2017-ben még Palkovics László, az Emmi oktatási államtitkára kérte fel Csépe Valéria akadémikust az új NAT kidolgozására. A modern pedagógiai szemléletet képviselő Csépe Valéria a tananyag átalakítását, csökkentését, jobban hasznosíthatóvá és érthetőbbé tételét ígérte. 2018 augusztusára a közel százfős Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport el is készítette és nyilvános vitára bocsátotta az első változatot.

Erről Gulyás Gergely kormányszóvivő azt mondta: biztosan nem kerül a kormány elé, a magyarra, a történelemre és a természettudományra vonatkozó részek alapos átdolgozásra szorulnak. Ezután nevezték ki Hajnal Gabriellát, aki a szükséges kerettantervek kidolgozását is feladatul kapta. 

2019. decemberében ismét zavar volt a NAT körül. Gulyás Gergely egy kormányinfón azt mondta, nem lesz új NAT, csak több ponton módosítják a tantervet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma erre egy olyan közleményt adott ki, amely szerint igenis lesz új NAT, ami jelentős változásokat fog hozni 2020. szeptember 1-jétől. Közben információink szerint még decemberben is kétféle NAT-változat létezett: az egyiket a kormányülésen tárgyalták meg, a másikat az Emmi köznevelési államtitkársága köröztette. Az Emmi erről szóló cikkünket álhírnek minősítette, de állításaink közül tételesen egyet sem cáfolt. 

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egy közleményben nehezményezte, hogy "túlságosan későn hozták nyilvánosságra a módosított Nemzeti Alaptantervet, amelyről nem is folyt széles körű társadalmi vita". Szerintük ha az alaptantervet valóban be akarja vezetni a kormány felmenő rendszerben 2020 szeptemberében, ahhoz a kerettantervek és a tankönyvek sem készülhettek, illetve készülhetnek el idejében kellő szakmai alapossággal, és

a tanárok felkészülésére sem marad elegendő idő. 

A PSZ meg fogja vizsgálni, hogy a módosított alaptanterv megfelel-e a 21. század elvárásainak, csökkennek-e érzékelhetően a tanulók terhei, továbbá azt is, hogy a 2018-ban megfogalmazott javaslatai közül mit építettek be és mit nem. Érdeklődéssel várja a PSZ azt is, hogy a köznevelésről leválasztott szakképzés közismereti tantárgyait hogyan szabályozza a módosított Nemzeti Alaptanterv.