A kerekesszékesek és a babakocsival utazók hiába keresgélik előre a vasúti menetrendben, hogy a kinézett időpontban érkező vonat vajon alacsonypadlós lesz-e, olyan, amire segítség nélkül is fel tudnak szállni. A kiszámíthatóság hiánya oda vezethet, hogy még ha napjában többször adott is volna olyan jármű, amivel könnyen utaznának, inkább nem indulnak útnak, mert fogalmuk sincs, meddig kellene egy ilyen alkalmas darabra várakozniuk az állomáson. Pedig a hétköznapi tapasztalat azt mutatja,hogy az alacsonypadlósok indításában amúgy van rendszer.
Sem a MÁV honlapján lévő menetrendben, sem az applikációban nincs információ, de még telefonon is felesleges érdeklődni a vasúti társaságnál arról, hogy egy adott, kinézett időpontban milyen típusú vonat érkezik majd, alacsonypadlós vagy sem. Pedig ezt elég fontos lenne tudniuk azoknak, akik csak az alacsonypadlós vonatokon tudnak kényelmesen, önállóan is utazni, kerekesszékkel nem akarnak az emelőberendezésre, babakocsival az utastársak vagy a kalauz segítőkészségére, testi erejére hagyatkozni.
A MÁV telefonos információs szolgálatán még percekkel egy adott vonat elindulása előtt sem tudják megmondani, alacsonypadlós lesz-e vagy sem, érdemes-e az utasnak megcéloznia az állomást. A vaktában elindulás pedig azzal jár, hogy ha az embernek nincs szerencséje, szobrozhat az állomáson akár órákat is, míg segítsége nem akad vagy meg nem érkezik a remélt alacsonypadlós vonat.
Az információhiányt furcsábbá teszi, hogy a hétköznapi tapasztalat azt mutatja, amúgy létezik rendszer az alacsonypadlós vonatok indításában. A Vác és a Nyugati pályaudvar közötti elővárosi vonalon például megfigyelhető, hogy hétköznapokon nagy megbízhatósággal, ismétlődően ugyanazokban az időpontokban tűnnek fel az alacsonypadlós vonatok. A menetrendben azonban hiába keresnénk ezeket az időpontokat.
Megkérdeztük a MÁV-ot, mi az oka ennek a helyzetnek, és vannak-e tervek arra, hogy az utazást előre tervezhetővé tegyék azok számára, akik alacsonypadlós vonattal tudnak csak utazni. A MÁV Kommunikációs Igazgatóságától kapott válaszlevél a jelenségre nem adott magyarázatot.
Helyette arra hívták fel a figyelmet, hogy "a vasúttársaság honlapján, az állomási menetrendi tájékoztatókon, továbbá a MÁV applikációban a vonatok adatainál fel van tüntetve többek között az akadálymentes közlekedésre alkalmas jármű jelzése is." Ez az említett jelzés egy kis, kerekesszéket ábrázoló ikon, amely nem a vonat alacsonypadlós mivoltára utal, hanem azt jelenti, hogy az adott vonatnak van kerekesszékes utazásra alkalmas kocsija emelőberendezéssel.
Erre szorulni viszont jóval körülményesebb dolog, mint felszállni egy alacsonypadlós vonatra. "A mozgássérültek esetében a vasúttársaság azt kéri, hogy az utazási szándékot az utazás előtt legalább 48 órával korábban jelentsék be, annak érdekében, hogy a MÁV-START a zavartalan utazást megszervezze, a fel- és leszállást biztosítsa és segítse" - állt a MÁV Kommunikációs Igazgatóságának válaszában.
A menetrendi információk bővítésénél is nagyobb segítség lenne nyilván az érintetteknek, ha nem kellene előre tervezgetni, hanem egyszerűen az összes vonat alacsonypadlós lenne, de erre pár évet még biztosan várni kell.
"A budapesti elővárosi vonalakon 2022 végétől valamennyi vonatjáratban a kor követelményeinek megfelelő, korszerű motorvonatok (FLIRT, KISS, Desiro) közlekednek majd,
a KISS emeletes motorvonatok esetében külön emelőszerkezet biztosítja a mozgássérültek fel- és leszállását. A MÁV-START által Szolnokon gyártott IC+ kocsik szintén akadálymentesítettek, szélesebb feljáró ajtókkal és külön emelőszerkezettel rendelkeznek" - közölte a MÁV.
Érdeklődtünk a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségénél (MEOSZ) is a témában. Megkeresésünkre Kovács Ágnes, a szervezet elnöke azt írta: elfogadhatatlannak tartják, hogy "napjainkban a mozgáskorlátozott emberek számára nem teljes körűen hozzáférhető a közösségi közlekedés". Szerintük olyan intézkedésekre, tudatosabb tervezésre és rendszerszintű megoldásokra van szükség, melyek révén a mozgáskorlátozott emberek számára kézzelfogható valósággá válik a közösségi közlekedés.
A műszaki hiányosságok és az átgondolatlan közlekedéspolitika nem írhatja felül az emberi jogokat
- fogalmazott Kovács Ágnes.
A MEOSZ még 2016 januárjában fordult a közösségi közlekedésért felelős tárcához, jelentős előrelépés nem történt, de a tárcánál elindult egy folyamat a megoldás irányába, "amelybe többéves próbálkozás eredményeként tavaly végre sikerült bevonni az egészségügyi tárcát", írta az elnök.
Közben a MEOSZ és a Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult amiatt, hogy a liftek tartós meghibásodása miatt több állomáson nem tudták igénybe venni a MÁV szolgáltatásait a kerekesszékes utasok. Az EBH eljárása egyezséggel zárult, a MÁV folyamatos együttműködést ígért a MEOSZ-szal. A vasúttársaság többek közt vállalta, hogy létrehoz egy adatbázist akadálymentesítés-ügyben, úgy volt például, hogy az elektronikus felületein lesz tájékoztatás arról, hogy az egyes állomásokat lehet-e akadálymentesen használni. A MÁV liftügyben kötelezte magát, hogy amikor új közbeszerzést ír ki 2018-ban a karbantartásra, szigorúbb feltételeket ír elő, például azt, hogy a liftek legfeljebb 2 hétig lehessenek üzemképtelenek. "A MÁV azóta sem oldotta meg a liftek problémáját" - írta az Indexnek a MEOSZ vezetője.
A MÁV-csoportnál készült egy akadálymentesítési stratégia, abban 2050-re vállalták, hogy biztosítják az egyenlő esélyű hozzáférést a szolgáltatásaikhoz. "Azaz a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998-ban elfogadott törvény teljesítését 52 év alatt vállalta, miközben több milliárd forintot fordítottak eddig is vasútfejlesztésre" - foglalta össze a MEOSZ-elnök, aki jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a 2050-es időpontot, és a határidő lerövidítését kérte, mondván
megengedhetetlen ugyanis, hogy 52 év kelljen egy kis országban a vasúti közlekedés teljeskörű akadálymentesítésére.
Kovács arról is írt, hogy 2019 októberében egyeztetést tartott Homolya Róberttel, a MÁV Zrt. elnökével, ahol emlékeztette őt az együttműködési megállapodásra, amelynek ellenére nem történtek előre lépések, és kérte a mihamarabbi megoldásokat a mintegy 160 ezer mozgássérült ember és hozzátartozóik nevében. Ekkor szerinte Homolya ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálják a két szervezet közötti együttműködési megállapodást, és azt a jövőben konkrét akadálymentesítési megoldást kínáló intézkedések és a megvalósításukat határidőhöz kötő rendelkezések egészítik majd ki. Úgy volt, hogy az erre vonatkozó javaslataikat a közeljövőben megküldik a MEOSZ elnökének, de ezek Kovács Ágnes szerint az Indexnek küldött válaszlevél napjáig, január 15-ig nem érkeztek meg hozzá.
(Borítókép: Vonatok a zalaegerszegi vasútállomáson. Fotó: Varga György / MTI)