Diplomatikusan fogalmaz, de paradigmaváltásra készül a bírósági igazgatásban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) új elnöke, Handó Tünde utódja, derült ki egy újságíróknak rendezett háttérbeszélgetésen. A decemberben megválasztott Senyei György egyebek mellett arról beszélt, hogy mivel eddig a mennyiségi szemlélet volt a meghatározó a bíróságok működésénél, vagyis hogy mennyi idő alatt hány ügyet fejeztek be, adott esetben az is előfordulhatott, hogy a gyorsítás érdekében egyes eljárási cselekményeket elhanyagoltak. Emiatt viszont az ítélet érdemi felülvizsgálatra alkalmatlanná vált, és valójában jóval tovább tartott két évnél.

Az új OBH-elnök szerint azonban minőség és mennyiség igenis létezhet egymás mellett az igazságszolgáltatásban, az ügyhátralékok folyamatos csökkenése mellett még inkább lehet törekedni arra, hogy megalapozott, a felülvizsgálat próbáját is kiálló ítéletek szülessenek. Az Index idevágó kérdésére, miszerint ezek alapján nem értett egyet Handó Tünde ítélkezést gyorsító törekvéseivel és célkitűzéseivel, Senyei úgy fogalmazott:

Korántsem kívánok az elődömnek ellentmondani, de saját belátásom és képességeim szerint vezetem a bírósági igazgatási szervezetet. Alapvető jelentőségűnek tartom, hogy az ítélkezés színvonala megmaradjon, sőt javuljon, a minőség és a mennyiség igenis létezhet egymás mellett az igazságszolgáltatásban, de én ezt a minőségi kritériumot preventív jelleggel fogalmazom meg.

Az OBH elnöke szerint alapvetően nem az ítélkezés gyorsításának szándéka rontja a minőséget, és másodfokon eljáró bíróként szerzett tapasztalatai alapján nem is általános problémáról van szó. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: különbséget kell tenni az elhúzódó és a sokáig tartó ügyek között. Az ügy akkor elhúzódó, ha bírói mulasztás vagy intézkedés hiánya miatt nem zárható le az elvárható időn belül, vannak azonban olyan ügyek, ahol a jogvita jellege, összetettsége, a peres felek, vádlottak vagy akár a tanúk száma, a szükséges bizonyítások és szakértői vizsgálat miatt nyúlik két éven túl az eljárás.

Az OBH-elnök azt szeretné, ha egy ügy súlyára, bonyolultságára tekintettel, a megalapozott, minőségi ítéletek érdekében a bírák leküzdenék a „két éven túli” fóbiát. Senyei szerint elmélyült, megalapozott, a felülvizsgálat próbáját is kiálló határozatokat kell hozni, az ügyek előkészítése során pedig a jelenleginél nagyobb szerepet szán a bírósági titkároknak, fogalmazóknak, hogy egy bonyolult esetben megfelelő szakmai segítségük legyenek a bíróknak, bizonyos ügyekben pedig kifejezetten „teammunkát” tartana indokoltnak. Mint fogalmazott:

A jogkereső állampolgárok jogos igénye, hogy ügyüket hamar elbírálják, de ez sosem jelent azonnaliságot.

Ami pedig a társadalmi elvárásokat, vagy ahogy mostanában Orbán Viktor fogalmazni szokott, a társadalmi igazságérzetet illeti, Senyei beszélt néhány aktuális ügyről: így elsőként a győri gyermekgyilkosságról, amiről azt mondta, attól tart,

az ehhez hasonló tragédiák időről időre megismétlődnek, az emberi elme kiszámíthatatlansága miatt.

Magyarán Senyei nem lát eljárási, bírói hibát az eset hátterében (az ügyben eljáró bírókat ért kormányzati kritikákat ebben, a jogszabályi hátteret ebben a cikkünkben vizsgáltuk bővebben). Az OBH elnöke azonban a gyöngyöspatai ítélettel, a Szeviép-üggyel és Czeglédy Csaba ügyével kapcsolatban már kifejezetten arra hivatkozva, hogy ezek az eljárások még folyamatban vannak, nem nyilatkozott. Úgy vélte, ez a bírói függetlenség tiszteletben tartásának követelménye, amely számára alapvető érték.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a bíróságok az alaptörvényben írt kötelezettségeiknek csak és kizárólag akkor tudnak, akkor tehetnek eleget, ha a bíróságokat, a bíróságok működését a békesség és a rend jellemzi. Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is:

az, hogy a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom egymástól elválasztva működik, nem jelenti azt, hogy a bíróság ítéletei ne lennének kritizálhatóak. De azt is látni kell, hogy esetenként a bírósági ítéletek kritikája ugyan formailag az ítélet kritikája, valójában azonban a jogszabályok kritikája.

Senyei a beszélgetés után ötperces miniinterjúkat adott, mások mellett az Indexnek is. Az OBH elnökét mi éppen a bírói ítéleteket érintő kritikák és a bírókat érintő támadások közötti különbségről kérdeztük:

Beszélt arról, hogy nem kommentál aktuális, nagy közérdeklődést kiváltó, ám folyamatban lévő bírósági ügyeket, így a gyöngyöspatai ítéletet, a Szeviép-ügyet, vagy éppen más pereket érintő kritikákat. De mit gondol, miért van ennyire a sajtó, illetve a politika figyelmének központjában a bírói munka?

Egy demokratikus társadalomban, én úgy gondolom, ez természetes, és pontosan a bírói ítéletek jelentőségét mutatja.

De nem kifogásolja ezek stílusát, például a politikai megszólalásokat, vagy éppen azt, hogy a múlt héten az egyik országos napilap címben szólt az általuk vélelmezett „bírói korrupcióról”?

A bírói ítéletek kritikáival együtt kell élnünk. Amennyiben jogszabálysértést észlelek, vagy a jogi fellépést szükségesnek tartom, akkor nem fogok habozni, hogy a vezetőtársaimmal történő egyeztetést követően fellépjek. Azonban azt is fontosnak tartom exponálni e körben, hogy a bírók megnyilvánulása mindenkor korlátozott, hiszen ők csak az ítéletekben fejthetik ki álláspontjukat, éppen ezért igyekeztem és igyekszem kiemelni a jelentőségét az ítéletek indoklásának. Fontos, hogy az is eljusson az érdeklődő közönséghez, a társadalomhoz. De ezt meghaladóan a bírák politikai megnyilvánulása Magyarországon teljes mértékben tilalmazott. Ez máshol nem így van, szinte minden uniós tagállamban eltér a bírói politizálás lehetőségi köre, hiszen van olyan tagállam, ahol egy bíró párttag is lehet. Magyarországon a teljes tiltás talaján áll a jog.

A védekezést politikai véleménynyilvánításnak tekinti akár azokban az esetekben, amelyekkel kapcsolatban ön is kiemelte, hogy folyamatban lévő perekben hozott döntések nyomán akár kifejezetten személyes támadás alá kerültek bírók?

A bírói függetlenséget alapvetőnek tartom, és az ennek védelmében szükséges lépéseket mindenkor meg fogom tenni, meg is teszem.

Van az említettek között olyan ügy, amelyben igazgatási vizsgálatot indított, ugyanakkor az Országos Bírósági Hivatalnak feladata lehet megvédeni a nyomás alá került bírókat?

Az Országos Bírósági Hivatal a szakmai szervezet egészét igazgatja, és ezzel kapcsolatban vannak jogai és nyilvánvaló kötelességei is.

Az igazgatási és szakmai szerepek világos szétválasztását céljai között említette. Úgy véli tehát, hogy ezek jelenleg keverednek?

Én arra céloztam, hogy az ismert bírósági szervezeti felépítésben például a mindenkori szakmai munka és annak értékelése a kollégiumok feladatkörébe tartozik. Van polgári-, gazdasági-, és büntetőkollégium. A kollégiumvezetők szakmai szerepének felértékelését tűztem ki célul a koncepciómban, ami azt jelenti, hogy egy adott szakmai kollégium vezetője ne statisztikával, ne igazgatással foglalkozzon, hanem tisztán szakmai kérdésekkel, szakmai irányítással legyen elfoglalva. És ez az irányítás értelmezésemben a bírói függetlenséget természetesen nem csorbítja, hanem szakmai segítséget jelent, hogy egy adott törvényszéken, egy adott bírósági szervezeti egységben az ítélkezés magas színvonalú és egységes legyen.

A bírói karban megteremtendő rendet és a békességet nevezte OBH-elnöki célkitűzésének már parlamenti meghallgatásán és az Országos Bírói Tanács meghallgatásán is. Ez rövid távon elérhető cél?

Nagyon remélem, hogy ez egy elérhető helyzet, hiszen az igazgatási és a szakmai feladatok deregulációja és elkülönítése az egész bírói kar érdeke, sőt: ez a bírói kar által elfogadott célkitűzés.

A háttérbeszélgetésen szó esett arról is, hogy az OBH és az Országos Bírói Tanács közötti kapcsolat az utóbbi időben feszültségekkel terhelt volt. Közölte: az OBT jelenleg hiányos létszámmal működik, ám a póttagválasztások folyamatban vannak, számos helyen már lezajlottak, és belátható időn belül a testület létszáma kiegészül a törvényben előírtak szerint. Megismételte, amit az OBT jelölti meghallgatásán már előrevetített: az OBT és az OBH között fontosnak tartja a partneri együttműködést, amelynek alapja a hatáskörök kölcsönös tiszteletben tartása.

Ehhez kapcsolódóan beszélt arról, hogy a vezetői pályázatok elbírálása során fontos a demokratikus bírói testületek, az összbírói értekezletek, a kollégiumok véleménye, de ezek a testületek a bírósági vezetők kinevezésénél nem választanak, hanem véleményt nyilvánítanak. Úgy fogalmazott:

Előfordulhat, hogy egy vezetői pályázatot eredménytelenné nyilvánítunk majd, hiszen egy vezetői pozícióba helyezés a kinevező joga, kötelessége és felelőssége is. De azt nagyon fontosnak tartom, hogy az ilyen határozatokat meg kell indokolni, ez elengedhetetlen.

Senyei az OBH-t érintő, esetleges strukturális átalakításokról még nem beszélt, szerinte az eltelt kevesebb mint két hónap még nem volt elegendő idő számára, hogy teljes képet kapjon egy ekkora, a teljes bírósági rendszer igazgatásáért felelős szervezetről.

Amikor egy portál a – megfogalmazásuk szerint – a „Soros-szervezetek” által bíróknak szervezett érzékenyítő tréningekről, valamint arról kérdezett, hogy hány és milyen továbbképzésen vettek részt a gyöngyöspatai ítéletet meghozó bírói tanács tagjai, az OBH elnök kijelentette: Handó Tünde Országgyűlésnek évente beadott OBH-elnöki beszámolóiban pontosan kellett szerepeljen, milyen továbbképzéseket szerveztek a bíróknak az adott években. A bírósági rendszerben ugyanis éppen a mindenkori OBH-elnök rendeli meg a tréningeket, amelyeken a bírók rész vehetnek.

(Borítókép: Bődey János / Index)