Várhatóan március 11-én a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tartják a Hableány-hajóbaleset ügyének előkészítő ülését, és ha a Viking Sigyn ukrán kapitánya beismeri bűnösségét, 9 évre börtönbe vonulhat. Erre az eddigi nyilatkozatok alapján viszont kevés az esély, hiszen Jurij C. a nyomozás alatt is úgy nyilatkozott, hogy
vitatja a felelősségét, és nem érzi magát hibásnak a történtekért.
A 64 éves férfi ellen halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat az ügyészség.
A vádirat alapján, az ügy egyik kulcskérdése lesz, hogy mi történt abban „a legalább 5 percben”, amikor a Viking Sigyn kapitánya „személyében rejlő okból nem a hajó vezetésére koncentrált”. Az ügyészség szerint Jurij C. ugyanis emiatt
A kérdéses 5 percről kérdeztük az ukrán kapitány védőjét, ám Tóth M. Gábor szerint az, hogy mi történt, szakértői kérdés.
A magyar büntetőjog történetének legsúlyosabb közlekedési ügyét nem lehet úgy befejezni, hogy mindössze egy hiányos és ellentmondásos szakértői vélemény adatai állnak rendelkezésre. Az ügyészség az új szakértői kirendelésre vonatkozó indítványomat elutasította, bízom abban, hogy a bíróság ezt a hibát kiküszöböli
– mondta a védő.
A szállodahajó kapitánya elindulás előtt ellenőrizte és rendben is találta a hajó műszaki berendezéseit, 20 óra 57 perckor pedig rádión jelentkezett be a Navinfó Budapesthez, majd Passau felé indult. A Viking Sigyn nem sokkal 21 óra után gyorsítani kezdett és – a vád szerint– a gyorsítástól számított 5 percig
szabad szemmel és a hajó műszaki berendezésein is egyértelműen látható volt a Hableány.
A vádirat arra is kitér, hogy az ukrán kapitány a hajó két rádióját a 10-es, azaz „hajó–hajó közötti”, valamint a 22-es, vagyis „hajó–Navinfó közötti kommunikációra” állította be, a 16-os, vészhelyzetre fenntartott csatornát viszont nem használta. A Viking radarberendezését a hajótól előre 450 méterre állította, a magas vízállás miatt a hajó kormányállását pedig egy méterrel lejjebb engedte.
A vád szerint
a vádlott a hajót zuhogó esőben, éjszakai látási viszonyok között, a Duna két partján üzemelő közvilágítás mellett, magas vízállásnál, sűrű személyhajó forgalomban vezette, úgy, hogy a Viking Sigyn leengedett kormányállása mellett 1 kilométert meghaladó távolságra lehetett szabad szemmel ellátni.
A vádirat ugyanakkor azt is említi, hogy a Hableány kapitánya sem használta a 16-os csatornát, és a hajó mindkét rádiója a 10-es, azaz a hajó–hajó közötti kommunikációra volt állítva. Bár az ügyészség szerint
a hajózási hatóság a Hableány hajóbizonyítványába bejegyezte, hogy a különböző műszaki berendezési hiányosságok miatt a hajó személyzetét egy fő matrózzal meg kell emelni,
enélkül ugyanis a kikötőből sem indulhatott volna el, a vádirat szerint mindezek nem állnak ok-okozati összefüggésben a baleset bekövetkezésével.
Az igazságügyi szakértő korábban azt is megállapította, hogy a városnéző hajón nem volt radar, a vádirat szerint ez egyébként a Hableány esetében nem is volt kötelező. Mint ahogy a Hableányt üzemeltető cég jogi képviselője szerint az sem róható fel a magyar kapitánynak, hogy nem jelezte öt rövid hangjelzéssel, hogy nem lehet megelőzni. „Ha bemegyek a diszkóba, nem mondom, hogy nem táncolok, ha nem kérnek fel”, érvelt Borbély Zoltán.
A Viking Sigyn 10-11 km/órás sebességgel haladt, amikor 21 óra után 5 perccel a jobb első hajólemezével nekiütközött a Hableánynak, és maga elé forgatta azt. A majdnem 30 méteres hajó nagyjából
30 másodperc alatt teljesen elsüllyedt.
A Viking Sigyn matrózai viszont csak a süllyedést követő harmadik percben kezdték menteni a Hableány utasait, az ukrán kapitány pedig csak a negyedik percben tájékoztatta a Viking Idun kapitányát, hogy havária van. Időközben egyébként utóbbi kapitányát is segítségnyújtás elmulasztásával gyanúsította meg a rendőrség.
(Borítókép: A Hableány kirándulóhajó roncsait szállítják a Csepeli kikötőbe, miután kiemelték a Duna mélyéről 2019. június 11-én. Fotó: Ajpek Orsi/Index)