Sajnos, eldurvult a közbeszéd, és erről az ellenzék tehet – derült ki Kövér László Mandinernek adott interjújából. Az Országgyűlés elnöke szerint a parlamentben lényegében megszűnt a parlamenti párbeszéd. Az ellenzék részéről nincsenek érvek, csak gyalázkodások. Ennek ellenére nem szabad lebecsülni az ellenzéket, ahol lilába és szivárványba öltözve valójában olyanok is vannak, akik a Lenin-fiúkhoz hasonlók – írta az interjú szemléjében az MTI.
Kövér Niedermüller Péter kormánypárti tüntetéseket kiváltó nyilatkozatára reagálva a DK-s erzsébetvárosi polgármesternek megüzente: ő magát fehér, keresztyén, heteroszexuális férfinak tartja, aki ráadásul magyar. „Mindezt a Teremtőtől kaptam, nem az én érdemem, de büszkén vállalom. A niedermüllerek meg válasszák ki a színt és a megfelelő geometriai formát, és szívesen felvarrom a kabátomra. Csak azért, hogy tudják: melyik sereghez tartozom” – mondta.
Kövér szerint a párbeszéd az ellenzék miatt szűnt meg: részükről nincsenek érvek, csak minősítések és gyalázkodások, az értelmes, higgadt vita egyszerűen kiment a divatból az elmúlt harminc évben. A politikát ma a totális háború jellemzi. Az ellenzék minden ideológiai, tartalmi kérdést félretol, csak az számít nekik, hogy a gyűlölt Fidesszel szemben minél nagyobb energiát mozgósítsanak. Ezzel szemben
Kövér szerint a Fidesz soha nem lépett át bizonyos morális határokat, míg az ellenzék folyamatosan emberi mivoltában sért meg kormánypárti képviselőket.
A házelnök üzent azoknak, akik kritizálták a Fideszt és Orbánt: Navracsics Tibor korábbi uniós biztos figyelmét arra hívta fel, hogy az elmúlt évben két választást is nyert a párt. Stumpf István leköszönő alkotmánybírótól meg furcsállotta, hogy a kormányfő korosodásáról beszél, amikor Stumpf idősebb és a maga részéről vállalta volna az újabb 12 éves alkotmánybírói ciklust.
Kövér szerint meg lehet magyarázni, hogy az önkormányzati választáson miért veszíthetett több helyen a kormánypárt: 1990 óta soha nem volt a Fidesznek a leadott szavazatok szempontjából abszolút többsége, legfeljebb csak egy erős relatív többsége.
Szerinte azonban valóban fontos a fiatalokra fókuszálni, bár úgy érzi, a Fidesz ezt is teszi. De az ifjabb korosztályok megszólítása azért is nehéz, mert ők olyan életszakaszban vannak, amikor valamivel szemben határozzák meg magukat, és nem akarnak azonosulni egy, az előttük járó nemzedékek által meghatározott világgal.
Viszont tudni kell alternatívát felmutatni, mert nem lebecsülendők a vörösterror Lenin-fiúihoz hasonlatosnak mondott „jakabfélék és tordaibencék.”
Szerinte a kormány elég figyelmet és forrást fordít a budapesti egészségügyre, kultúrára, ezt épp az ellenzék akadályozza. Úgy látja, hogy
a főpolgármester „egy PR-huszár, de még ebben sem igazán jó" – mondta, „biciklizős színjátékról” beszélve.
Arról, hogy egyelőre nem zárják ki a Fideszt az Európai Néppártból, azt mondta: az EPP-ben az történik, amit a CDU mond, az EU-t tulajdonképpen nevezhetik a „Negyedik Szent Német-római Birodalomnak is”. Arra, hogy meglenne-e a kizáráshoz szükséges többség, a válasz az: attól függ, a németek mit mondanak. Hozzátette: nem lát reményt arra, hogy az EPP visszafordulna a húsz évvel ezelőtti állapot felé, és legalább annyira elfogadná a konzervatív, keresztény értékeket, amennyire Helmut Kohl idején. Ehelyett sodródik tovább a globalista erőcsoportok által diktált ideológiamentesnek látszó, destruktív hatalmi felfogás felé. Kitért arra, hogy,
ha a Fidesz az Európai Konzervatívok és Reformerekhez tartoznának, az az Európai Parlament harmadik legerősebb frakciója lenne.