• Az Emberi Erőforrások Minisztériuma komoly átalakításokra készül az egészségügyben, tudta meg a Portfolio.
• A lap birtokába jutott előterjesztés szerint első lépésben arra vennék rá a kórházak vezetőit, hogy a folyamatos eladósodás megállítása érdekében már idén hajtsanak végre alapos reorganizációt az intézményükben: szüntessék meg a párhuzamosan működő osztályokat, optimalizálják a háttérszolgáltatásokat, növeljék a saját bevételeket és csökkentsék a kiadásokat.
• Az anyagban szerepel az is, hogy javítani kell a kihasználtságot, ami az ápolási és diagnosztikus részlegek (kubatúra) szűkítésével érhető el. Ez azzal is járhat hogy a kórház bizonyos kapacitásai feleslegessé válnak, ezért a rehabilitációt, az ápolást, a hoscpice tevékenységeket adják át a szociális területnek, és fejlesszék a járóbeteg szakrendeléseket vagy az egynapos ellátást. 
• Az anyag 2 hónapos határidőt ad a kórházak finanszírozási helyzetének javítására, amihez 70 milliárd forint támogatást ad.
• Ahol nem sikerül végigvinni az átalakítást, ott akár meneszthetik a kórházigazgatót és a teljes menedzsmentet is. 
• Az anyag távlati tervként azt is felvázolja, hogy a kórházak átalakításával párhuzamosan létre kell hozni a járási egészségközpontok hálózatát, amelyeknél külön egészségszervezők irányítják a betegek útját

A Portfólió ugyan egészségügyi reformnak nevezi a birtokába jutott 28 oldalas minisztériumi előterjesztést, de maga is megjegyzi, hogy az intézkedéscsomag egyelőre félkarúan hat. Az egészségügy alapvető problémáján, az orvosi ellátásoknak a valós költségektől régóta elszakadt finanszírozásán ugyanis ez az anyag nem változtat.

Az Előterjesztés a kormány részére az egészségügyi rendszer egyes kérdéseiről címet viselő anyag így is érdemben változtathatja meg az állami intézményrendszert, és régóta várt folyamatot indíthat el, írja a lap. A Portfolio szerint egyelőre minisztériumi előterjesztésről van szó, a kormány érdemben még nem tárgyalta a javaslatcsomagot. Ennek kommunikációját nem is fogja erőltetni a tárca. Az égető kérdéseket rendeletekkel oldaná meg a kormány, ezért parlamenti vita sem lesz a tervezett lépésekről.

Az előterjesztés két irányt vázol fel:

1. rövid távú adósságmenedzsment
2. hosszabb távú struktúraváltás

Az anyag szerint az eladósodott és fizetésképtelen kórházaknak reorganizációs programban kell részt venniük. Az intézmények átvilágításánál megnézik, hogy a veszteségforrások közül melyeket okozzák kórházon kívül álló, rendszerszintű problémák, és melyeket a menedzsment hibái. "A reorganizációs tervnek számszerűen tartalmaznia kell a párhuzamosságok megszüntetésének, az intézményi együttműködések javításának, a háttérszolgáltatások optimalizálásának, a humán erőforrásokkal való gazdálkodásnak, a saját bevételek növelésének, a költségek csökkentésének hatásait" - írja a Portfolio. A terv végrehajtása azt eredményezheti a dokumentum szerint, hogy

feleslegessé válnak fizikai kapacitások és a tervben részletezni kell, hogy mi legyen ezekkel a kapacitásokkal.

A dokumentum a lehetőségek között említi a kubatúra (ápolási és diagnosztikai részlegek) szűkítését és jobb kihasználását, a rehabilitációt, az ápolás és hospice tevékenységek átadását a szociális területnek, illetve a járóbeteg-szakellátás, vagy az egynapos ellátás fejlesztését. 

A reorganizáció végrehajtásához a kórházak plusz támogatást kapnak, ha a meghatározott ütemterv szerint hajtják végre a programot. Új típusú teljesítményértekelési rendszer bevezetését is felvetik, amivel javítható a menedzsment elkötelezettsége a folyamat iránt. A menedzsment hibáinak rendezésére konkrét határidőt is megjelöltek: 2020 második negyedévének végéig, azaz június végéig meg kell valósítani a szükséges intézkedéseket.

A folyamat irányítására jönnek létre térségenként a Struktúraváltási és Adósságmenedzsment Tanácsok (SAT) az EMMI és a Pénzügyminisztérium delegáltjaiból. A Tanács fogalmaz meg javaslatokat az adósságmenedzsmenttel és az intézményi szerkezetátalakítással kapcsolatban, valamint monitorozza a programok végrehajtását, együtt dolgozik a költségvetési felügyelőkkel, írja a Portfolio. A testület működésének célja, hogy az egészségügyi szolgáltató fizetőképessége két hónapon belül helyreálljon. Ha ez az idő nem lenne elegendő, akkor személyi következmény sem kizárt. Ebben az esetben a miniszter határoz az egészségügyi intézmény vezetőjének és gazdasági vezetőjének személyi felelősségéről.

Az előterjesztés második része a túlságosan kórházközpontú egészségügyi rendszer hosszútávú átalakításával foglalkozik. Az anyag szerint "elengedhetetlen az aktív fekvőbeteg-szakellátás arányainak és kapacitásainak csökkentése, és ezzel egyidejűleg az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás tevékenységi körének bővítése".

Ennek érdekében egyebek mellett a következő lépéseket tartják szükségesnek:

• El kell mozdulni a beteg és emberközpontú, lakóhely közeli ellátási modell irányába. Ennek keretében az a terv, hogy az alapellátásban a háziorvos elvégezhessen diagnosztikai és gondozási tevékenységeket is.
• A hátrányos helyzetű településeken működő háziorvososok többlet hatáskört és finanszírozást kapnak. A járóbeteg-szakellátás szempontjából hiányos településeken mobil szakorvosi szolgálat jöhet létre.
• Fontos cél az elkerülhető kórházi kezelések számának jelentős csökkentése. Ez megvalósítható lenne a kórházakhoz integrált, illetve önállóan működő járóbeteg-szakellátókon keresztül.
• Létrejön a Járási Egészségközpontok Hálózata. A Járási Egészségközpont praxisközösségekbe szervezi a területén dolgozó háziorvosokat, végzi a betegutak kialakítását, valamint összehangolja a népegészségügyi prevenció, az alapellátás, a sürgősségi ellátás és a járóbeteg-szakellátás szereplőinek tevékenységét.
• A betegutak szervezését a Közösségi Egészségszervezési Központok (KEK) végeznék, amelyekbe 3 járási egészségközpont integrálódna. A KEK célja, hogy az háziorvosi alapellátás és szakrendelői ellátás világos betegutak mentén történjen, a kevésbé komplikált és súlyos betegségeket ne kórházban, hanem itt kezeljék.
• Megerősítik a Nemzeti Népegészségügyi Központ egészségfejlesztő funkcióját, és az ÁEEK Térségi Igazgatóságait (TIG).
• Az anyag azt is felveti, hogy a finanszírozásban növeljék a teljesítmény- és eredményalapú elemek súlyát. Ehhez például megnéznék, hogy egyes területeken a lakosság hány százaléka vett részt népegészségügyi szűrővizsgálatokon.

A fent vázolt problémák nagy részéről beszélt Rékassy Balázs orvos, egészségügyi közgazdász az Indexen hétfőn megjelent interjújában. 

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)