Nyílt levélben és nyilatkozatban tiltakozik az új Nemzeti alaptanterv (NAT) ellen az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, valamint az Eötvös József Gimnázium számos tanára.

„Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium szaktanáraikén és kollégiumi nevelőtanáraiként nyílt levélben tiltakozunk a módosítottnak nevezett NAT bevezetése ellen. Az új NAT-ot jelenlegi formájában nem tartjuk bevezethetőnek, így nem is fogadhatjuk el” – szerepel abban a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levélben, amit az intézmény 60 tanára névvel írt alá, hárman pedig név nélkül támogattak.

Egyben csatlakoztak a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium nyílt levelének aláíróihoz. Mint írtuk, a Janus Pannonius Gimnázium tanárai gyerekellenesnek, tanárellenesnek és nemzetellenesnek tartják az anyagot.

A korábban is ismertetett indokokhoz ezeket teszik hozzá:

„1. Nem akarjuk megtéveszteni a szülőket és a gyerekeket. A bevezetés időzítése abba a helyzetbe kényszerített minket, hogy meghirdetett képzéseinkre jelenleg is felvételiző diákjaink és szüleik a nekik korábban megígértekkel szemben nem tudják, hogy milyen könyvekből, milyen óraszámban, milyen tárgyakat, milyen tagozatokon fognak tanulni.

2. Nem nézhetjük tétlenül a természettudományos oktatás tudatos elsorvasztását. Szakmailag vállalhatatlannak tartjuk a természettudományos tantárgyak óraszámainak drasztikus csökkentését. A NAT kijelenti, hogy a magyar gimnáziumok ezentúl kémiából és földrajzból nem készítenek fel a középszintű érettségire sem, hiszen ezen tárgyak kötelező óraszáma nem éri el a jogszabályban meghatározott két éven át tartó heti két tanórát. Abszurdnak és nevetségesnek tartjuk, hogy a természettudományos tantárgyak többé nem épülnek egymásra, hanem az első két évre lettek bezsúfolva. Így olyan ismereteket kellene egyes természettudományos tárgyakból tanítanunk, amelyekhez nem állnak rendelkezésre a megfelelő előzetes ismeretek. Kémiai alapok híján kellene a diáknak a biokémiát megértenie biológiaórán, hiányos matematikai ismeretekkel kellene helytállnia fizikából. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a természettudományos tanárképzés támogatása, a tanári pálya presztízsének helyreállítása helyett az országot sújtó tanárhiány ezerszer letagadott problémáját adminisztratív eszközökkel próbálják elkenni.

3. Nem fogadunk el egy elavult oktatási szemléletet. Az új szabályozás a kompetenciák, a diákok fejlesztése helyett a hangsúlyt a száraz anyagok bebifláztatására helyezi. Úgy csökkennének az óraszámok a természettudományos tárgyakból, valamint magyar nyelv és irodalomból, hogy a tananyag mennyisége alig változott, esetenként nőtt, így az elvárt megfigyelési, kísérleti, projektszemléletű oktatásra reálisan nincs mód, valamint nincs lehetőség az egyes témakörökben való elmélyülésre sem.

4. Nem akarjuk a diákokat átgondolatlan, tartalmilag üres órákkal terhelni. A digitális kultúra néven átformált, többszörösére emelt óraszámú új tantárgy bevezetéséhez számos iskolában nincs sem elegendő tanterem, sem elegendő számítógép, sem informatikatanár. A rendkívül fontos digitális kompetenciák megcsúfolásának tartjuk, hogy a tantárgy megnövekedett óraszámához írt bővített tananyagát súlytalan pontokkal, a XXI. század gyermekeit nem ismerve töltötték ki, mint például digitális applikációk mobiltelefonra való letöltése – a gimnáziumi évfolyamokon.

5. Nem akarunk igazságtalan érettségit. A jelenleg 8. osztályos diákok egységesen az új NAT szerint fognak érettségizni. Ez érinti azokat is, akik még nem a módosított NAT szerint tanulnak. Az új tantervet felmenő rendszerben, 1., 5., 9. osztályban vezetik be, kivéve a hat évfolyamos gimnáziumokat, ahol erre 7. osztálytól van lehetőség. Így a jelenleg hat évfolyamos gimnáziumba járó 7. és 8. osztályos diákoknak az új NAT szerint kell majd érettségizniük, miközben óraszámaik és elsajátítandó tananyaguk a NAT korábbi verziójához igazodik: nem azt tanulják tehát, amiből érettségizni fognak. Ez felháborító és elfogadhatatlan.

6. Nem fogadunk el egy alaptörvény-ellenes NAT-ot. ,,Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát.” (Magyarország Alaptörvénye, X. cikk) A diákközpontúnak és nagyobb szabadságot biztosítónak bemutatott NAT valójában minden eddiginél kötöttebb, a diákok igényeit, az intézmények arculatát teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. A kortárs irodalom teljes nélkülözésével elidegeníti a gyermekeket az olvasás élményétől és saját jelenüktől, korlátozza az iskolák lehetőségeit a művészeti képzésben, a természettudományos szakismereti követelmények végtelenül részletes taglalásával megfosztja a diákokat az élményszerű tanulástól, a tanárokat pedig a szabad, a diákjaik igényeit valóban figyelembe vevő oktatástól.”

Azt írták, hogy a diákok érdekében, a tanulás és a tanítás szabadságának szellemében minden erejükkel azon lesznek, hogy ezeket a változtatásokat ne vezessék be, de egy új NAT kidolgozásához felajánlják segítségüket.

„Alulírottak tiltakozásunkat fejezzük ki a Magyar Közlönyben 2020. január 31-én megjelent Nemzeti Alaptanterv-módosítással kapcsolatban” – írták az Eötvös József Gimnázium tanárainak nyilatkozatában, amit 72-en írtak alá.

„Indokaink: 1. A megjelent szöveg nem széleskörű szakmai egyeztetéssel készült. Készítői nem vették figyelembe sem a pedagógiai szakemberek, sem a tanárok, sem a szakmai szervezetek, sem a tudományos kutatók, sem a művészetekkel alkotó módon foglalkozók véleményét. Az erőltetett tempójú bevezetés megfosztja az iskolákat a tananyagtartalmak és módszerek tényleges átgondolásától, az alkotó pedagógiai munkától.

2. A tanterv a tanulók és a tanárok terhelésének csökkentését ígéri, ezzel szemben mindkét oldal terheinek növekedésével jár.

3. A tanterv nem a modern egyéniség- és képességfejlesztő pedagógiát támogatja, hanem az általa preferált kánonok minél teljesebb elsajátítását.

4. A tanterv a tanulás legfőbb célját, az önálló, kritikai gondolkodás elsajátítását, a művelődés segítségével elérhető örömszerzést, a személyiség kiteljesítését, a felnövekvő nemzedék harmonikus, szabad életet élő polgárokká válását nem szolgálja.

5. A megtanítandó anyag részletezésében és konkretizálásában túlmegy az alaptanterv műfajára jellemző szinten, és keret- vagy helyi tantervbe illő megkötéseket fogalmaz meg; így a kívánatosnál lényegesen kevesebb teret enged a tanár választásainak, döntéseinek, ez pedig súlyosan csorbítja a tanárok önállóságát, szakmai meggyőződésük érvényesítésének lehetőségét.”

Azt írják, hogy csatlakoznak a magyartanárok képzésében felelős intézmények nyilatkozatához, és egyetértenek az eddig NAT-kritikát megfogalmazó kollégáikkal.