Index Vakbarát Hírportál

Közelről nézték a romák, ahogy kopaszok masíroznak a falujukban

2020. február 16., vasárnap 22:17

Mintha ugyanazokat a köröket rónánk évek, évtizedek óta Magyarországon. Most ismét a cigánybűnözés-lemez pörög, néhányan colostokkal járják a vidéket, és centire megmondják, ki a magyar, ki mennyire magyar, és ehhez képest a többiek minek számítanak.

2011-ben nemzetközi figyelem kereszttüzébe került Magyarország, amikor a Magyar Gárda egyenruhás militarista tagjai rótták a vidéket, és Gyöngyöspatára is elmentek „rendet teremteni”. Annak a rendteremtésnek sem voltak győztesei, és mivel a magyar vidék azóta is nyomorog, ez a nyomor tökéletes ahhoz, hogy egyesek annak hátán ismertséget szerezzenek maguknak.

Miskolcon február 16-án kocsonyafesztivál és a Mi Hazánk párt tüntetése zajlott egyszerre. A Mi Hazánk az a párt, amelynek tagjai a Parlamentbe jutva a konszolidálódott Jobbikból kilépve felvették a veszélyesnek látszó szélsőjobboldali politikai szervezet gúnyáját, és a Hatvannégy Vármegyei Ifjúsági Szervezettel és a Betyársereg nevű, erős emberekből álló csoportosulással együtt Miskolcra vonultak a megyei kormányhivatal elé, hogy tiltakozzanak.

Az apropó az volt, hogy Sályban egy 21 éves férfi meggyilkolt egy idős asszonyt. A felszólalók azonban mintha ezt a tragikus eseményt csak felhasználták volna, hogy valódi pártprogramot fogalmazzanak meg, amelyet röviden a rendpárti, rendőrpárti, erőpárti szólamok fognának egybe. Hogy ez a fajta fellépés mennyire segít az egyébként valóban létező probléma megoldásában, azt jól mutatta ennek a tüntetésnek a végkimenetele.

A tüntetés elején az exjobbikos Novák Előd kijelentette: tiltakoznak a cigányság szeparatista törekvései ellen. Nem lesz új Trianon, jelentette ki. A cigányság valamiféle szeparatista törekvése, lehet, most önnek újdonságként hangzik. A vájtfülűekhez viszont már korábban eljuthatott az Opre Roma Párt híre, amely azt a célt fogalmazta meg, hogy négy észak-magyarországi megyében autonóm cigány területet hoznak létre. Ez az elképzelés a feledés jótékony homályába süllyedt volna, de köszönhetően a Mi Hazánk kitartó küzdelmének, egyre szélesebb körben válik ismertté: ki tudja, egyszer talán valaki komolyan is fogja gondolni.

A tüntetésen megjelent szélsőséges szervezetek megígérték: ezt nem fogják engedni. Novák Előd sérelmezte, hogy a pártok és kormányt nem bizonyos, szerinte cigányokhoz köthető bűnözési formát tesznek büntethetővé, hanem azt kezelik szabálysértésként, ha a hozzá hasonlóan gondolkodók, rendfenntartó szerepben masíroznak a falvak utcáin. Pedig szerinte ezeket az „építő társadalmi energiákat be kellene csatornáznia” a kormánynak.

A parlamenti politikus, majd az utána felszólalók is egyébként igyekeztek eloszlatni azt a véleményt, hogy minden cigány bűnöző lenne. Novák szerint ugyanis ahhoz hasonlatosan, ahogyan a politikusbűnözés sem jelenti azt, hogy minden politikus bűnöző lenne, úgy a cigánybűnözés sem jelenti azt, hogy minden cigány bűnöző lenne.

Pakusza Zoltán, a Mi hazánk miskolci önkormányzati képviselője azt mondta, hogy egyes településeken megszűnt az állam létezni, és képtelen fenntartani a rendet. Szerinte ma a normalitás és a gettószellem összecsapása zajlik. Őt a TASZ zavarja, mert a szervezet szerinte a törvényességet támadja. 

A Mi Hazánk, a Hatvannégy Vármegye és a Betyársereg tagjai fáklyákkal vonulnak

Apáti István mihazánkos parlamenti képviselő pedig a Momentumot tette felelőssé azért, mert fogadta az említett roma pártot, hogy szerinte arról egyeztessenek, hogyan lesz egy második Trianon Magyarországon. Szerinte ma Magyarországon választási rasszizmus van, azaz a jobb- és baloldali pártok olcsón megvásárolják a cigányok szavazatait. Azt javasolta, hogy legyen szegregáció, de szigorúan SZAKMAI alapon. Arról persze már nem tehetnek, hogy ez kiket fog a leginkább érinteni, tette hozzá.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ma törzsi szervezkedések vannak Magyarországon, és minden magyart fenyegetnek. De szerinte ez a fenyegetés csak addig hatékony, amíg az ember fél, de ha kiáll magáért, akkor a fenyegetők elkullognak. A magyar államnak kellene megvédenie a magyarokat, mondta. Szerinte erős szándék van arra, hogy valakik az Opre Roma Pártot felemeljék. Ez a miskolci Városháza téren ekkor nem is tűnt annyira elképzelhetetlennek: Toroczkaiék ugyanis úgy beszéltek erről az ismeretlen pártról, mintha az legalábbis kormányzásra készülne.

Toroczkai beszélt még wellness börtönökről, no go zónákról, ahova a mentő be sem megy, mint Csenyétén néhány hete, és arról, hogy Miskolcon valaki a napokban ellenőrökre támadt.

A Mi Hazánk ezért minden településre rendőrőrsöt akar, a rendőröknek 80 százalékos fizetésemelést és jogot arra, hogy a legkeményebben tudjanak fellépni, hogy „örömmel csapjanak le a bűnözőkre”.

„Minden terrorizáló csoportot meg kell szüntetni” – mondta Toroczkai, majd a három szervezet 100-200 kopasz, erős testalkatű szimpatizánsaival együtt átautóztak a Miskolctól 30 kilométerre fekvő Sályba a házhoz, ahol az idős asszonyt meggyilkolták. 

Nem tudjuk, hogy a sályi tüntetés szervezésekor felmerült-e, hogy esetleg végigmasírozzanak a falun, mindenesetre erre a rendőrség amúgy sem hagyott volna lehetőséget. Már ahol a 3-as útról Sály felé le kell kanyarodni a főútról, hosszú kocsisor torlódott fel, majd észvesztő tempóban csapatszállító rendőrautók érkeztek a kereszteződéshez, miután vagy 150 miskolci roma sorakozott fel az úton. Őket a rohamrendőrök villámgyorsan beszorították egy szűkebb útkereszteződésbe – akkor úgy tűnt, a 3-as útról élő ember már nem fordul le Sály fele. De aztán egymás után érkeztek a tüntetők és az újságírók kocsijai, így a romák kiáltásai közepette átengedték a tüntetésre igyekvőket.

Sálynál viszont újabb rendőrsorfal állította meg a menetet. A tüntetők az autóikat a falu szélén hagyhatták, mivel feljebb, a falu közepén a sályi romák gyülekeztek. Őket rendőrsorfal akadályozott meg abban, hogy közelebbről szemügyre vehessék a faluba érkezőket. A tüntetők odalent gyülekeztek, majd azt a kisebb technikai akadályt leküzdve, amit a fáklyák nehéz meggyújtása okozott, megindultak a polgármesteri hivatal felé, aztán egy hátsó utcán keresztül a meggyilkolt asszony házához. Amikor a menet a helyi romák látóterébe ért, hangos pfujolás kezdődött, de a távolság miatt ijesztő pillanatokról szó sem lehetett.

A szélsőjobbos tüntetők megpróbálnak fákylát gyújtani

Fontos kérdés, hogy vajon félelemkeltő-e, ijesztő-e egy ilyen fáklyás felvonulás, aminek direkt az a szándéka, hogy félelmet keltsen.

A Mi Hazánk és a Betyársereg megjelent feketébe öltözött tagjait elnézve inkább 40+-os embereket láttam, olyanokat, akik már tisztes családapák, akik szívesen maradtak volna otthon ezen a hideg vasárnapi napon.

Közben a sályi romákat is megkérdeztem, hogy miért mentek az utcára. Egy idősebb nő azt mondta, azért, hogy magukat védjék, mert szerinte azért érkeztek a tüntetők, hogy őket agyonüssék, de ez abban a pillanatban a lehető legtávolabbi lehetőségnek tűnt. Egy roma férfi meg azt mondta, ők nagyon sajnálják, ami azzal az "idős asszonykával történt", de a gyilkost elkapták, elítélik, és nem érti, hogy miért kell a magyaroknak a cigányokkal ezt a felvonulást, ijesztgetést csinálniuk.

Eközben az asszony házánál a mihazánkos tömeg gyertyákat, mécseseket gyújtott, aztán Toroczkai mondott még néhány szót arról, hogy egy talpalatnyi magyar földet sem engednek már soha, és beígérte, ha bárkit támadás ér, odamennek és megvédik. 

Az ellentüntetők sorfala

A tüntetés legvégén Novák Előd azt kérte mindenkitől, hogy a fáklyákat oltsák el egy vödörben, majd a csonkot mindenki dobja bele egy mihazánkos szemeteszsákba. Aztán elcsendesedett a falu.

(Borítókép: Sályi roma lakosok a Mi Hazánk fáklyás felvonulása előtt. Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Rovatok