Egy tanárként dolgozó olvasónktól kaptuk a tippet, hogy nemcsak a magyar irodalom kerettantervet érdemes böngészni az Oktatási Hivatal honlapján ma megjelent dokumentumok közül, hanem például a kémiát is. Megvalósult ugyanis az a régi óhajtás, hogy a kémiaoktatás ne legyen életidegen és elméleti jellegű, hanem kerüljön közelebb a magyar emberek mindennapjaihoz:
a tanulmányozásra javasolt témák közé bekerült a pálinkafőzés.
A 7-8. évfolyamon 17 órát fordítanak "A kísérleti megfigyeléstől a modellalkotásig" címet viselő témaköre, ahol a javasolt tevékenységek között szerepel a pálinkafőzés tanulmányozása videofilm segítségével, a folyamat értelmezése. Ugyanitt a víz vagy vörösbor desztillációjának bemutatása, a rózsavíz előállítása lepárlással vagy extrahálással, valamint az alkoholos filctollak festékanyagainak elválasztása papírkromatográfiával is megtalálható a tanulmányozásra javasolt folyamatok között. A pálinkafőzés egyébként a felsős kémia kerettanterv eddig hatályos változatai közül eddig csak az egyik "B" jelű változatban volt megtalálható.
A kémiaoktatásnak valóban régi problémája, hogy a tárgyat a diákok általában nem nagyon szeretik, és a kerettanterv bevezetőjében meg is fogalmazzák, hogy
nagyon fontos, hogy mind a kémiai tanulmányok, mind az egyes témakörök tárgyalása ne száraz leírással, hanem érdekes, a tanulók számára is izgalmas kérdések, problémák felvetésével, kísérletek bemutatásával kezdődjön.
A kémia életszerűségét a kerettanterv azzal is erősítené, hogy a kémiaórákon a tanár állandó figyelmet és időt szenteljen a médiában felbukkanó kémiai jellegű hírek (pl. szén-monoxid-, mustgáz-, metil-alkohol-mérgezés, kémiai Nobel-díj-átadás, környezetkárosítások stb.) megbeszélésére.
(Borítókép: Balázs Attila / MTI)