Több ezer ember vett részt a vasárnap délutánra meghirdetett Szabad Bíróság! Szabad Gyöngyöspata! nevű demonstráción Budapesten. Az esemény a tatárszentgyörgyi romagyilkosság 11. évfordulójára időzítették, a főszervező az Idetartozunk Egyesület volt, de több civil szervezet (pl. TASZ, Magyar Helsinki Bizottság) és politikai párt (Párbeszéd, LMP) is csatlakozott hozzá.
A szervezők azt írták előzetesen, azért hirdetnek tüntetést, mert
a kormány képviselőinek beavatkozása a gyöngyöspatai kártérítési ügybe, törvénybe ütköző, a jogállami keretek és a bíróságok függetlenségének megsértése!
Egy órától a Nyugati pályaudvar Váci út felőli oldalán lévő parkolóban gyülekeztek az roma és nem roma emberek, ahonnan fél kettőkor indult meg a tömeg. “Senki nincs a törvény felett” feliratú transzparens volt olvasható az első sorban állók kezében, míg egy sorral hátrébb a "Szabad Bíróság! Szabad Gyöngyöspata!" feliratot tartották.
A roma és magyar zászlók mellett több szervezet logóját is látni lehetett a tömegben. Részt vett például a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, A Város Mindenkié, az Amnesty és a Magyar Helsinki Bizottság is, továbbá vidékről is számos roma szervezet érkezett kisebb-nagyobb csoportokban. A putnokiak például nagy hangzavarral vonultak a Nyugatihoz, azt skanálták, hogy "Békét akarunk". A tüntetők között láttuk Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest, Baranyi Krisztina ferencvárosi és Nidermüller Péter erzsébetvárosi polgármestert, illetve Tordai Bence (Párbeszéd), Kendernay János (LMP) és Bősz Anett (Liberálisok) országgyűlési képviselőket is.
"Nem félünk", skandálta a tömeg egy része, sokan pedig mobiltelefonjukkal élőzték végig a rendezvényt, hogy még több emberhez jusson el a híre.
Az elején igyekeztek a szervezők négyes oszlopokba rendezni a tömeget, ám ez gyorsan kudarcba fulladt. Miközben a tömeg eleje fél kettő körül elindult a körút felé, az eső is egyre jobban rákezdett, ám később kisütött a nap, és csak a végén, a Kossuth téren eredt el ismét a beszédek alatt.
A menet először a Markó utcában, a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületénél állt meg, ahol Setét Jenő szólalt fel. "A Kúria nem cseléd és nem szolga, hanem független igazságszolgáltatási fórum" - hangoztatta a jogvédő, és arról is beszélt, hogy a kormánynak is be kell tartnia a törvényeket.
"Szabad bíróság, szabad Gyöngyöspata" - kezdte skandálni a tömeg Setét biztatására, majd továbbindult a Kossuth térre, a Parlament déli részéhez. Itt először egyperces csenddel emlékeztek a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat tatárszentgyörgyi áldozataira, majd jó néhány felszólaló mondott beszédet.
Setét Jenő kezdte, aki szerint ez az elmúlt 30 év legnagyobb megmozdulása, amelyen romák mellett állnak ki.
Miután egyre jobban elkezdett esni az eső, és az idő is kezdett lehűlni, néhányan elindultak hazafelé, de a többség kitartott a rendezvény végéig.
Aki maradt, az többek között meghallgathatta Iványi Gábor lelkész szavait.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője azért imádkozott, hogy "Isten szabadítson meg minket az alkalmatlan és gonosz miniszterelnöktől".
Illetve azt kérte, hogy a nemzeti konzultációra szánt milliárdokat inkább a hátrányos helyzetű települések iskoláira költse a kormány. Azt is hozzátette, szeretné megélni, hogy egyszer a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök roma ember lesz Magyarországon.
Az esemény egyik szimbolikus pontja az volt, amikor egy Nógrád megyéből érkező kislány eleresztett három békegalambot. Négy óra előtt nem sokkal lett vége a tüntetésnek.
A demonstráció előtt beszámoltunk arról, hogy a gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ) buszokat is szervezett, hogy a gyöngyöspataiak ott tudjanak lenni a tüntetésen. Csemer Géza arról beszélt a Mércének, hogy 15 busztársaság visszamondta félórával-órával a telefonos egyeztetések után a megrendeléseket. Pár órával a tüntetés előtt azonban megoldódott a helyzet, Setét Jenőazt írta Facebookon, hogy már két busz tartott Gyöngyöspata felé. Setét posztjai szerint egyébként Ózdról, Nyíregyházáról, Putnokról és Szerencsről is érketnek roma közösségek a fővárosba.
A kormány szombaton nyilvánvalóvá tette álláspontját a tüntetéssel kapcsolatban. Szerintük csak az a megmozdulás célja, hogy "Soros-hálózat" egymás ellen uszítsa a magyarokat és a romákat a gyöngyöspatai iskolaügyben. Erről Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője beszélt a szombati sajtótájékoztatóján. Hozzátette, a "tüntetés szervezője, Setét Jenő maga is Soros-aktivista", ahogy szervezete, az Idetartozunk Egyesület is "Soros-pénzből működik".
Setét Jenő erre reagálva azt mondta a tüntetésen, hogy csak egyetlen egy közös van benne és Orbán Viktorban: mindketten Soros-ösztöndíjasak voltak. Hozzátette, a tüntetés magánemberek, vállalkozók adományaiból tudott megvalósulni, "sajnos" nem kaptak Sorostól pénzt.
A januárban Raoul Wallenberg-díjjal kitüntetett Setét Jenővel épp a héten készítettünk interjút, amelyben arról beszélt, hogy az elmúlt harminc évben nem látott olyan kormányfőt, aki "ilyen intenzitással, ilyen direkt és indirekt eszközökkel ment volna neki a hazai roma közösségnek". Szerinte a Fidesz az uszító, kirekesztő retorikával a körülbelül 3 százalékos szavazótömeget képviselő roma közösségekkel szemben egy jóval nagyobb bázist céloz meg.
A tüntetés közben a Magyar Kormány Facebook-oldalára is kikerült egy videó Horváth László miniszterelnöki megbízottal, és következő a felvezető szöveggel: "Senkinek nem fogjuk engedni, hogy nehezen elért közös eredményeinket a saját politikai céljai miatt lerombolja."
Horváth László arról beszélt a Parlament előtt állva, hogy "a politikai tüntetés szervezői saját magukat leplezték le", hiszen a szabad Gyöngyöspatáért meghirdetett demonstrációra egy nem egész busznyi ember érkezett. Mint fogalmazott,
ez azt jelenti, hogy a gyöngöyspataiaiak 98 százaléka nemet mondott erre a politikai akcióra.
Szerinte az világossá vált, hogy a "Soros György által támogatott szervezetek" nem akarnak békés együttélést magyarok és cigányok között, és "nem akarnak tisztességes, jó és igazságos válaszokat a meglévő problémákra".
A kormány január óta támadja a tavaly meghozott jogerős bírói ítéletet, amely értelmében 60 gyöngyöspatai roma fiatal (illetve kiskorúaknál a családjuk) összesen 99 millió forint kártérítésre lett jogosult, mert a Nekcsei Demeter Általános Iskolában többségi társaiktól elkülönítve, alacsonyabb színvonalon oktatták őket. A Debreceni Ítélőtábla ítéletéből kiderült, a szegregáció 2003 és 2017 között tartott, amely idő alatt a roma diákok nem mehettek fel az iskola emeletére, de az úszásoktatásról is ki voltak tiltva.
Az ügy alperesei az iskola, gyöngyöspatai önkormányzat és a Hatvani Tankerületi Központ voltak, akik már egy korábbi jogerős ítélet után se szüntették meg a szegregációt az iskolában.
Gyöngyöspata nem kér a Soros-hálózat pénzszerző akcióiból!
- jelentette ki Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője január elején. Szerinte igazságtalan a Debreceni Ítélőtábla ítélete, és csak a roma fiatalokat képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány pénzszerző akciójáról van szó.
Azóta a kormány folyamatosan napirenden tartja a gyöngyöspatai kártérítési pert. Orbán a januári kormányinfón arról beszélt, hogy ez egy olyan ügy, "ami sérti az emberek igazságérzetét", és ezért igazságot kell tenni. Később egy rádióinterjúban már úgy fogalmazott:
(...) van egy határ, amit a magyar sosem fog átlépni, vagy sosem érzi úgy, hogy azt szabad átlépni. Ez pedig az a határ, ha pénzt adunk a semmiért.
Kijelentése után feljelentetést tett a Roma Parlament Egyesület elnöke, Horváth Aladár becsületsértés és hivatali visszaélés gyanúja miatt. Tordai Bence, párbeszédes képviselő pedig gyűlöletbeszéd és közösség elleni uszítás miatt indított pert Horváth László és a Dúró Dóra ellen.
A kormány természetben fizetné ki a kártérítést, és oktatást, képzést biztosítana a roma fiataloknak, mert Orbán szerint "a felzárkózás útja a cigányság számára is a tanuláson és a munkán keresztül vezet".
A gyöngyöspatai kártérítés a márciusban induló nemzeti konzultációban is benne lesz. A január óta konfliktusügyi miniszterelnöki biztossá kinevezett Horváth László szombaton videóban ismertette az ezzel kapcsolatos két kérdést:
Az egyik kérdés arra vonatkozik majd, hogy igazságos-e ez a kártérítés? A másik kérdés az, hogyha már megítélték ezt a kártérítést nekik, akkor miként teljesítsék?
A kormány álláspontja szerint ugyanis oktatási, képzési programok szolgálnák leginkább a roma közösség érdekét, mert "így jutnak munkához, és így tudnak kitörni a szegénységből" - mondta a fideszes képviselő.
Vasárnapig már 462 pszichológus írta alá azt a petíciót, amellyel a nemzeti konzultáció Gyöngyöspatával kapcsolatos kérdése ellen tiltakoznak. Szerintük elfogadhatatlan, hogy "a tervezett nemzeti konzultáció azt sugallja, hogy a gyöngyöspatai roma emberek nem érdemesek kártérítésre az elszenvedett diszkriminációért, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a független magyar bíróság kimondta a szegregáció tényét, és az érvényes magyar jogszabályok alapján ítélt meg kártérítést". A petícióhoz később a Magyar Szociológiai Társaság Elnöksége is csatlakozott, akik azt bírálják, hogy a nemzeti konzultáció felülbírálja a független magyar bíróság döntését.
A gyöngyöspatai önkormányzat felülvizsgálati kérelmét a Kúria soron kívül, várhatóan áprilisban bírálja el.
Korábban arról is írtunk, hogy nem ez a Fidesz első támadása a romák ellen. Ebben a cikkben összeszedtük, hogy milyen, a cigányságot sértő nyilatkozatokat tett Orbán és más kormánypárti politikusok az elmúlt években, itt pedig az egész vitát kirobbantó kártérítési per részletei olvashatóak.
(Borítókép: Huszti István / Index)