Hosszas titkolózás után a Magyar Államkincstár ügyvédi adatkérésre a napokban kiadta az úgynevezett Szeviép-károsultak listáját, amely aztán a 24.hu-hoz is eljutott. A kárpótlási összegeket a kincstár utalta át 2018 márciusa és novembere között.

A kormányoldal évek óta igyekszik szocialista botrányként tálalni a 2009-es Szeviép-csődöt és a cégvezetők pénzügyi manipulációit, illetve rásütni Botkára , hogy személyesen felelős „több száz” alvállalkozó tönkretételéért. Az ügyben végül Lázár János kibrusztolt egy kormányrendeletet, amely alapján összesen 2,4 milliárd forintos kártalanítási keretet osztottak szét állítólag 150-160 cég között. A pénzből  olyan cégek is kaptak , amelyek a Szeviép-csőd idején nyereségesek voltak.

A most ismertté vált lista alapján viszont kijelenthető, hogy a Szeviép-csőd hatása az egykori alvállalkozók körében korántsem volt olyan drámai mértékű, mint ahogy azt a kormányzat képviselői, különösen a kancelláriaminiszter Lázár láttatni próbálta.

A lap birtokába került kimutatás szerint a kincstár 2018-ban összesen 2 milliárd 720 millió forintot utalt át 128 jogi személynek és 32 magánvállalkozónak. A legnagyobb károsultként számon tartott vállalkozások legfeljebb 62,7 millió forintot kaphattak, mert az ilyen kártérítési ügyekben az Európai Unió felső korlátot szab az államoknak:

A kormányhivatal tizenhárom esetben tartotta indokoltnak a 62,7 milliós összeg kifizetését, vagyis e cégek kapták meg a teljes keret csaknem harmadát.

A maximális kártérítésben részesítettek közül azonban szinte minden cég nyereséges volt 2009-ben. A vállalkozások közel felénél – így a HÓDinvest-Faktor Zrt.-nél, a Concretin Műgyanta és a Nemes-Plussz Kft.-nél – a tulajdonosok ki is vették az éves nyereség egy részét, miután megszavazták maguknak az osztalékot.

A Szegedi Törvényszék másodfokon tavaly decemberben egyébként bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottjait.  A Szerkezet- és Vízépítő Zrt. (Szeviép) csődjéről és az ahhoz fűződő vádakról  ebben a korábbi cikkünkben írtunk  részletesen.