A jövőben az anyakönyv mellett a személyi igazolvány is tartalmazhatja a származási helyet, ha a parlament elfogadja három fideszes képviselő erről szóló törvényjavaslatát. Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés indoklása rámutat: vidéken számos esetben a gyerekek nem a szülők lakóhelyéül szolgáló településen születnek, hanem a közeli nagyobb városokban, írja az MTI.
A Magyar Falu Program keretében szervezett társadalmi egyeztetésen állítólag a falvakban élők fogalmazták meg azon igényüket, hogy a származás helye a személyes iratokban is megjelenjen, írták. A származási helyet 1991 óta tartja nyilván az anyakönyv. Most lehetővé válhat, hogy az 1991. július 23. előtt születettek is kérjék származási helyük bejegyezését az anyakönyvi nyilvántartásba.
A javaslatban azt írják:
a hatályos szabályok szerint a személy igazolására alkalmas okiratban a születési hely jelenik meg, amely a születés tényleges helye szerinti település. Ilyen esetekben elválik a születési hely a származási helytől, szülőhelytől, szülőfalutól, szülővárostól, amely nehezíti a helyhez kötődés kialakulását, megőrzését. A Magyar Falu Program keretében szervezett társadalmi egyeztetés során különösen a falvakban élők fogalmazták meg igényüket arra, hogy a származás helye a személyes iratokban is megjelenjen.
A Gyopáros Alpár, Kocsis Máté és Tasó László által benyújtott törvényjavaslat azt is lehetővé teszi, hogy az állampolgár kérelmére az állandó személyazonosító igazolványban is feltüntessék származási helyét. Származási hely az anya nyilatkozata alapján az anya lakóhelye vagy tartózkodási helye, ismeretlen anya esetén a gyámhatóság által megállapított hely, hazai anyakönyvezés esetén az anya lakóhelye, illetve ha az nem ismert, a gyermek születési helye. A változtatás az előterjesztők szándéka szerint 2021. augusztus 2-án lépne hatályba.