Miután Orbán Viktor tegnap bejelentette, hogy az európai országok többségéhez hasonlóan Magyarországon is bezárnak az iskolák és hétfőtől átállunk a digitális távoktatásra, a tanárok lázasan kezdtek ötleteket gyűjteni arról, hogy ez hogy is néz majd ki a gyakorlatban. Magyarországon ugyan jó pár éve mennek már főleg EU-s projektek keretében oktatási digitalizációs kísérletek, létezik egy önmagában előremutató digitális oktatási stratégia is, de a gyakorlatban ehhez szerény eszközöket rendeltek, a megvalósítás késlekedik, korlátozott, a pedagógusok nagy része pedig nem rendelkezik olyan módszertani tudással, technológiával és modern oktatási szemlélettel, ami egy nem csak nevében digitális oktatási átálláshoz szükséges lenne.
Miközben a tanárok különböző Facebook-csoportokban próbálják most gyorsan átadni egymásnak az ötleteiket, applikációkat, kvízeket, digitalizált tartalmakat ajánlanak, egyértelmű, hogy magányos hősöknél és spontán ötletbörzénél most, hogy az egész ország virtuáliába költözik, egy kicsit többre lenne szükség. Ennek kidolgozása ezekben a napokban is rohammunkában zajlik információink szerint, de az is világos, hogy egyrészt óriási különbségek lehetnek az egyes intézmények lehetőségei között, akárcsak a tanárok felkészültségében, a tanulói közegben és a speciális igényekben, másrészt nem lehet varázsütésre alulról bepótolni azt, ami az elmúlt években elmaradt a magyar oktatásban.
Az Oktatási Hivatal (OH) szombat délután mindenesetre közreadta az első módszertani ajánlását. Ez még nem túl részletes, de összeszedi a már rendelkezésre álló főbb digitális tartalmakat és platformokat.
Az iskoláknak és a pedagógusoknak alkalmazkodniuk kell a váratlanul kialakult szituációhoz
– szögezi le az OH ajánlója, hiszen, mint írják, a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetben is tovább kell működtetni az oktatási rendszert. Hogy hol van nagyjából a kiindulópont, az is érzékelteti, hogy mint az operatív törzs szombati sajtótájékoztatóján Maruzsa Zoltán államtitkár kiemelte, „a pedagógusok döntő többsége rendszeres internethasználó, az online kommunikációs lehetőségek közül az elektronikus levelezést magabiztosan használja” – vagyis a tanárok többsége elég jól tud emailezni.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal, akiknek nincsenek meg a megfelelő eszközeik a digitális oktatáshoz, Maruzsa azt mondta, hogy – bár szerinte Magyarország jól ellátott digitálisan – ők analóg módon fogják megkapni a tananyagot, akár telefonon vagy levélben.
Tisztában vagyunk vele, hogy az új munkarend komoly kihívás mindannyiunk számára. Próbáljunk rá úgy tekinteni, mint a magyar oktatást ért legnagyobb innovációs lehetőségre!
– olvasható az Oktatási Hivatal ajánlásában.
Az ajánlás szerint a tanároknak először el kell juttatniuk a tananyagot és a feladatokat a diákoknak és a szülőknek. Egy listát is összeállítottak a digitálisan elérhető tananyagokból. Ezek nem új tartalmak, ilyesmit nem is lehetett volna egy nap alatt összeállítani, így a listában olyan portálokat ajánlanak többek között, mint a régen nem frissülő Sulinet, a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Nemzeti Filmarchívum.
De – az ígéret szerint még bővülő – listán vannak új elemek is, bár ezeket nem hangsúlyozták nagyon ki. Egyrészt feltették a Mozaik Kiadó mozaWeb honlapját, egy magyar szinten kifejezetten gazdag digitális tartalmat, amit a kiadó szerdán tett a válsághelyzetre tekintettel ingyenessé, hogy minden tanuló használhassa az otthoni tanulás megkönnyítésére. Ez főleg az előzmények ismeretében érdekes: a Mozaik tankönyvcsaládjáról kifejezetten pozitív volt általában a szakma és a szülők véleménye, de a tankönyvpiac államosításakor az ő könyveiket nem engedték tovább használni – azóta sok iskolában fű alatt használják továbbra is, miközben a kiadó már a nemzetközi oktatási digitalizációs színtéren működik sikerrel. Az ajánlásból, úgy tűnik, az állam a mostani válsághelyzetben enged a szakmai szempontoknak.
Szintén újdonság a Nemzeti Köznevelési Portál, az NKP tartalma. A jelek szerint ennek a korábbi verzióját most teljesen lecserélték, és – valamiért hírverés nélkül – élesítették azt az új digitális felületet, ahova mindenféle kiegészítő tartalommal, oktatóvideókkal, egyebekkel együtt feltették az „okos tankönyveket”, vagyis a sok iskolában használt teljes tankönyvcsomagot, az új generációs tankönyveket.
A tankönyvek és a hozzájuk kapcsolódó digitális tartalmak elérhetővé tétele mindenképpen pozitívum. A komplexebb, nem pusztán a tankönyvi tudás otthoni elérését szolgáló lehetőségek azonban sokkal több mindenről szólnak. Az OH ajánlott listájából egyelőre leginkább két előremutató, a következő hónapokban esetleg jól használható platformot érdemes kiemelni:
Az iskolák gondolják át, állítsák össze a következő hetek tantárgyi tematikáját, jelöljék meg a feldolgozandó tananyagokat, az adott tantárgy tankönyvi fejezeteit, mely feladatokat kell a munkafüzetből, a feladatgyűjteményből megoldani, milyen kutatást, beszámolót kell elkészíteni
– kéri az Oktatási Hivatal. „Kérjük, hogy egyúttal tájékoztassák a tanulókat arról, hogyan kommunikálhatnak az egyes pedagógusokkal (pl. a pedagógusok e-mail címének, más online elérhetőségeik megadásával, az oktatásban használt online felületek megjelölésével)” – teszik hozzá.
Az OH kiemelten ajánlja kapcsolattartásra a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert, vagyis a KRÉTA-t. A legtöbb iskolában ezt idáig elsősorban adminisztrációs felületként, elektronikus naplóként, a jegyek és hiányzások rögzítésére használták, esetleg beírták a tanárok a házi feladatot. Az ajánlásban most azt hangsúlyozzák, hogy a KRÉTA ennél jóval több lehetőséget nyújt, melyek az online tanulásban is használhatók.
A koronavírus idejére kihirdetett digitális oktatás megszervezésére létrehozott akciócsoport a tesztekhez, kommunikációhoz, a házikhoz és beadandók lebonyolításához tehát az (amúgy nem túl népszerű) KRÉTA-t javasolja. Eszerint a diákoknak küldött üzenetekhez a tanárok csatolhatnak pl.:
Az iskoláknak azonban a jelek szerint lesznek más lehetőségeik is, a KRÉTA ebben nem lesz kötelező. Az OH is megemlíti, hogy a Tisztaszoftver program keretében minden magyarországi pedagógus és tanuló térítésmentes hozzáférést kaphat a Microsoft Office 365 ProPlus verziójához, amely magában foglalja a Microsoft Teams online kollaborációt, csoportmunkát, csevegést, video- és fájlmegosztást támogató rendszerét is. A Microsoft Teams oktatásban való használatáról más digitális lehetőségekkel együtt mi is írtunk korábban. A felület elég sokféle lehetőséget nyújt a közös dokumentumszerkesztéstől a webináriumon át a feladatkiadásig, jegyzetelésig és hangos visszajelzésekig. A Microsoft Magyarország és a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ a jövő héten ezzel kapcsolatban továbbképzéseket is tart a tanároknak, ezekre itt lehet jelentkezni.
Azok a pedagógusok egyébként, akiknek nem áll rendelkezésére otthoni számítógép vagy internetkapcsolat, az iskolai infrastruktúrát használhatják az OH ajánlása szerint.
A számítógépteremben, a helyi könyvtárban vagy a Digitális Jólét Pontokon a tanulók is használhatják az informatikai eszközöket, tanulhatnak vagy elkészíthetik anyagaikat. Ezen esetben érdemes időbeosztást készíteni, hogy egyszerre minél kevesebben tartózkodjanak egyazon térben.
Közben több helyen, fórumon a pedagógusok is lázasan keresik az ötleteket. Két Facebook-csoport Orbán Viktor pénteki bejelentése óta különösen aktív, a régebb óta létező Digitális Témahét is megduplázta egy nap alatt a taglétszámát, a frissen létrehozott Online Otthonoktatásban pedig máris 40 ezren (!) vannak. Az oktatás digitális trendjeiről mi is többször írtunk már az Indexen, legutóbb február végén szedtük össze az új lehetőségeket a Minecrafttől az otthon is használható filléres mobilra szerelhető mikroszkópokig.
(Borítókép: Komka Péter/MTI)