Bírósági felülvizsgálatot és azonnali jogvédelmet kért az a 13 iráni egyetemista, akiket a napokban utasítottak ki Magyarországról, és akik ellen járványügyi szabályok megsértése miatt indított eljárást a rendőrség.
Közbiztonsági veszélyre hivatkozva még szerda délelőtt fel akarták őket tenni egy katari gépre, de amíg a bíróság nem dönt legalább az azonnali jogvédelem ügyében, addig biztosan nem toloncolhatók ki
– közölte a Magyar Helsinki Bizottság, amely az egyik egyetemistát képviseli az idegenrendészeti eljárásban.
A szervezet közleményében azt írja, hogy „az iráni egyetemisták a Szent László Kórházban voltak elkülönítve. A hatóságok szerint ott azonban egyesek megszegték a járványügyi előírásokat és nem engedelmeskedtek az egészségügyi személyzetnek. Ezért rendőri intézkedésre került sor, majd az összes karanténba zárt, később tünetmentesnek bizonyuló diák ellen büntetőeljárást indítottak.” A Magyar Helsinki Bizottság szerint a eddigi eljárások azonban egyáltalán nem tisztázták: nem derült ki, hogy valójában mi történt, és kinek milyen szerepe volt az eseményekben. A hatósági dokumentumok ellentmondásosak és hiányosak.”
„Egyikük, egy fiatal nő segítséget kért a Magyar Helsinki Bizottságtól. Ő maga semmilyen rendbontásban nem vett részt, és eleget tett az utasításoknak. Mégis a hatóságtól szokatlan gyorsasággal már ma reggel az ország elhagyására akarták kényszeríteni őt is. Kataron keresztül Iránba akarták visszaküldeni őket... A hároméves beutazási tilalom pedig az eddigi tanulmányaikat teszi tönkre, és azt is megakadályozza, hogy bármely más schengeni országba beutazhassanak, ott tanuljanak, kettétörve ezzel a diákok életét” – írták.
Az egyetemista lány a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének segítségével
a bíróságnál kezdeményezte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) kiutasító határozatának felülvizsgálatát.
és úgy tudják 12 társa is így tett. Mindannyian azonnali jogvédelmet is kértek a bíróságtól. Erre pedig azért van szükség, hogy „ne történhessen visszafordíthatatlan károsodás, ha ugyanis a kitoloncolás megtörténne, és távollétükben a bíróság mégis úgy határozna, hogy a kiutasítás törvénysértő volt, akkor azt már nem lehetne jóvá tenni”, írja a Magyar Helsinki Bizottság.
Hasonló okokból egyébként először március 13-án utasítottak ki az ország területéről két iráni tanulót.