A koronavírus-járvány közepette kevés szó esik arról, hogy mi lesz a hajléktalanellátással, pedig a túlzsúfolt tömegszállók ideális terepei lehetnek a vírus terjedésének, ugyanakkor a hajléktalan emberek között sok az idős és krónikus beteg. A szervezetek maguk próbálják kitalálni, hogyan védekezzenek a járvány terjedése ellen, a kormánytól alig kapnak útmutatást. A felkészülést nehezíti a hajléktalanellátás speciális helyzete, szállókat nem lehet csak úgy lezárni, mint a mozikat vagy a kórházakat. Az sem egyértelmű, hogyan lehet megvalósítani az elrendelt kijárási tilalmat.
A kormány bevezetett egy sor korlátozó intézkedést, hogy lassítsa, megelőzze a koronavírus terjedését. Bezártak a mozik, éttermek, lefújták a nyilvános rendezvényeket, sporteseményeket, így csökkentve a társas találkozások lehetőségét.
Arról még nem esett szó, hogy mi lesz a hajléktalanellátással. Ez azért érdekes kérdés, mert csak Budapesten több ezer embert látnak el a szolgáltatók. Másrészt a hajléktalanszállókon rengeteg ember zsúfolódik össze, nagy a fluktuáció, a higiénés körülmények nem a legjobbak, ami ideális terep lehet egy vírus terjedésének. Arról nem beszélve, hogy a hajléktalanok között eleve sok az idős, rossz egészségügyi állapotú ember. Tehát olyanok, akikre a koronavírus leginkább veszélyes lehet.
A védekezés viszont nehezen megoldható ezekben az intézményekben. A kórházak és az idősotthonok látogatási tilalmat vezettek be, hasonló intézkedés egy szállón nehezen értelmezhető. A hajléktalanok számára a bejárás megtiltása pedig azzal járna, hogy ezeknek az embereknek nem lenne hol aludniuk, mosniuk, enniük. Akárcsak az orvosok, ápolók, a szociális munkások sem tudnak kitérni a kontaktus elől, esetükben a megfelelő védőfelszerelés még kevésbé megoldott, mint az egészségügyben. Nem feltétlenül azért, hogy ne fertőzzék meg őket a hajléktalanok, hanem hogy ne adják tovább a vírust ennek a jóval kitettebb csoportnak.
Megnehezíti a felkészülést, hogy a hajléktalanellátás speciális terület, nehezen alkalmazhatók rá az általános járványügyi szabályok. Jól mutatják ezt az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) intézkedései. Az NNK március 8-án látogatási tilalmat rendelt el a szociális intézményekben, így a hajléktalanszállókon is. Ezt március 17-én kijárási tilalommal egészítették ki: csak indokolt esetben (munkavégzés, egészségügyi vizsgálat) hagyhatják el az intézményt, az éjjeli menedékhelyeken a bejárás továbbra is engedélyezett.
A rendelkezés felvet egy fontos gyakorlati problémát: az éjjeli menedékhelyek többségében nincs nappali ellátás (tisztálkodási és mosási lehetőség, étkezés) , márpedig ha a hajléktalanok nem hagyhatják el a szállót, akkor valamilyen formában szükségük lesz ezekre.
Nemcsak ellátás, de személyzet sincs napközben ezeken a helyeken. A kijárási tilalom elsősorban a 0-24 órás tartózkodást lehetővé tevő átmeneti szállásokra vonatkozik. Ezekre egyébként sem lehet csak úgy bemenni, feltételekhez (például orvosi igazolás, ellátási szerződés, előtakarékosság) kötött az ellátás, gyakori a várólista.
A határozat általánosan szól a szociális intézményekről, nem tér ki a nappali ellátást nyújtó nappali melegedőkre. Csupán annyit ír, hogy az éjjeli menedékhelyek kivételével minden szakosított intézményben felvételi zárlatot hirdetnek, azaz nem fogadhatnak új ügyfeleket. A nappali melegedőkre azért nem vonatkozhat ez a kitétel, mert azoknál nem történik konkrét felvétel. Az integrált intézményeknél, amelyek éjjeli menedékhelyként funkcionálnak és napközben is nyújtanak ellátást, pedig kivitelezhetetlen lesz a kijárási tilalom.
Úgy tudjuk, az ellentmondások miatt a hajléktalanellátást végző szervezeteknek is gondot okozott a rendelet értelmezése.
Részben erre válaszul másnap az Emmi kiadott egy útmutatót, ami helyre tette az NNK határozatának hiányosságait. A minisztérium azt írja ebben, hogy a nappali melegedőknek nyitva kell tartaniuk, mivel az általuk nyújtott szolgáltatások elengedhetetlenek a hajléktalanok számára.
Csütörtökön egy másik útmutatót is kiadott Kásler Miklós minisztériuma, amiben kimondta, hogy a kijárási tilalom az éjjeli menedékhelyek esetében nem értelmezhető.
Az operatív törzs sajtótájékoztatóin eddig egyszer került elő a hajléktalanellátás kérdése. Újságírói kérdésre Lakatos Tibor, az operatív törzs vezetője elmondta, azok a hajléktalan emberek, akik életvitelszerűen élnek az utcán, ezentúl is intézkedés alá lesznek vonva. Az általunk megkérdezett szakember szerint azonban a jelen helyzetben jobb, ha azok a hajléktalanok, akik valahol meg tudták oldani az izolált tartózkodást (például kunyhóban), inkább most nem mennek be szállóra.
Magyarországon eddig 85 fertőzöttet regisztráltak, a járványnak három halálos áldozata van, heten felgyógyultak a betegségből. Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint a következő napokban több százra emelkedhet a koronavírusos esetek száma.
Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója elmondta, eddig alig kaptak konkrét iránymutatást a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, a hajléktalanellátásban működő szervezetek maguk dolgoztak ki protokollokat a járványhelyzetre. Létrehoztak egy felületet, ahol a fővárosi szolgáltatók meg tudják osztani egymással ezeket az intézkedéseket. A Menhely éjjeli menedékhelyet és nappali melegedőket működtet a fővárosban. Az éjjeli menedékhely lakóit megkérték, hogy lehetőleg ne járkáljanak ki nagyon a szállóról. Van egy elkülönített helyiségük, ahol el tudják helyezni a fertőzésgyanús eseteket.
Azt hiszem, már abban a szakaszban vagyunk, hogy ilyen esetben a szálló karanténba helyezése is kilátásba kerül.
A nappali melegedőkön egy nap 100-200 ember is megfordulhat, nehéz kivédeni a kontaktust a hajléktalan emberek és a személyzet között, elég csak az ételosztásra gondolni. Saját melegedőikben próbálják kontrollálni az ott tartózkodók létszámát, limitálták, hogy egyszerre hány embert engednek be, kézmosás nélkül senki sem mehet be, mondta Aknai. Vagyis már a kiadott útmutató előtt bevezették azokat az intézkedéseket, amiket az Emmi javasolt. Az eddigi tapasztalatok alapkán mind a dolgozók, mind a rászoruló emberek fegyelmezetten viselik a szigorúbb szabályokat, tette hozzá. Elképzelhetőnek tartja, hogy lesz olyan szolgáltató, amelyik óvatosságból inkább bezárja majd a nappali intézményét. Úgy tudjuk, erre volt is már példa.
Szappannal jól állnak, kézfertőtlenítőből viszont hiány van és szájmaszkot sem tudtak már beszerezni, mivel „aranyáron adják a kereskedők”. A szállók mellett utcai szolgálatot is működtet az alapítvány, igyekeznek ott is minimalizálni a kontaktust, ezért elsősorban az állandó ügyfeleikhez járnak ki. Szintén probléma, hogy egy erősen munkaerőhiányos területről beszélünk, komoly következményei lehetnek, ha karantén vagy fertőzöttség miatt még kevesebb szociális munkás lesz bevethető, mondta Aknai Zoltán.
A Menedékház Alapítvány összesen 148 hajléktalant lát el, átlagéletkoruk meghaladja a 60 évet , szemléltette a helyzetet Osvald Ferenc intézményvezető. Az alapítvány 68 férőhelyen lábadozót és védett részleget is működtet, ezeken kizárólag idős, krónikus betegeket (rákbetegek, szív-és érrendszeri megbetegedésben szenvedők, pszichiátriai problémákkal küzdők, szenvedélybetegek) látnak el. A leginkább veszélyben lévőket egy közös épületbe helyezték át a járvány miatt, ahol már az NNK határozata előtt kijárási tilalmat vezettek be. A helyzetre való tekintettel speciális szabályok léptek életbe, engedélyezték az alkoholfogyasztást az intézmény területén belül, hogy az alkoholbetegeknek ne legyenek elvonási tüneteik.
Elővigyázatosságból a műszakok alatt, illetve a gyógyszer- és ételosztások során a szociális munkások szájmaszkot és gumikesztyűt viselnek. Minden bejárathoz kézfertőtlenítőket helyeztek ki, használatuk kötelező. 120 darab egyszerű sebészi szájmaszkjuk van, úgy számolnak, kis spórolással 1-1,5 hónapra lesz elég ez a mennyiség. Az igazán hatékony, de drágább FFP3 típusú maszkból viszont egy sincs nekik. Aki influenzaszerű tüneteket produkál, azt inkább megkérik, hogy ne menjen be dolgozni. Naponta többször alaposan fertőtlenítik a szállót, a készleteik azonban végesek, a boltokban alig kapni már megfelelő fertőtlenítőszereket.
Egy másik épületben működik a 60 férőhelyes éjjeli menedékhely és a 20 fős rehabilitációs részleg. Mindkettőnél látogatási tilalom van érvényben, az ételszállítás is úgy történik, hogy az épületen kívül veszik át a szállítmányt. A lakókat megkérték, hogy csak azok hagyják el a szállót, akik dolgozni mennek. Osvald Ferenc szerint beláthatatlan következményekkel járhat, ha a vírus egyszer bekerül az intézménybe, ezért hozták meg ezeket az intézkedéseket.
Az épületen belül kialakítottak egy nyolcfős elkülönítőt a fertőzésgyanús esetek számára. Ott kezelnék a betegeket, ameddig meg nem történik az elszállításuk. Erre akkor lehet szükség, ha olyan méreteket ölt a járvány, amikor a kórházak már csak az akut esetek befogadására lesznek képesek.
Nem kaptunk még felszerelést, vagy útmutatást arra nézve a hatóságoktól, hogy mi lesz abban az esetben, ha a járvány terjedésének csoportos fázisában az egész szállót karantén alá kell vonni, vagy a dolgozóink nagy része megbetegszik. Jelenleg a sorstárssegítő lakóinkat
tanítjuk be az alapvető feladatok ellátására, hogy minimális szakszemélyzet jelenléte mellett önállóan is képesek legyenek üzemeltetni az alapvető szolgáltatásokat. Nagyon fontos lenne a párbeszéd a Járványügy, az operatív törzs és a hajléktalanokat ellátó szervezetek között, ha másért nem, legalább a megfelelő mennyiségű és minőségű felszerelésekkel történő ellátás érdekében.
A Baptista Szeretetszolgálat Budapest több pontján tart fenn hajléktalanellátással foglalkozó intézményt. A járványveszély miatt minimálisra csökkentették a szállókon dolgozók létszámát, mindennap más van beosztva. A nem létfontosságú szolgáltatások felfüggesztették, az utcai gondozószolgálatuk heti öt alkalom helyett csak kétszer járja végig az ellátási területet. Gumikesztyűkkel és szájmaszkokkal, abból is a jobb, FFP2-es típusúval rendelkeznek, májusig tarthat ki a készletük, ha nem fordul rosszabbra a helyzet. „Ugyanakkor egy esetleges karantén kezeléséhez sem mennyiségében, sem minőségében nem elegendőek ezek az anyagok, eszközök” – írták válaszukban.
A napokban fogják kidolgozni annak protokollját, hogy mi a teendő, ha valamelyik intézményükben fertőzésgyanúval találkoznak. Nem tartják elképzelhetetlennek, hogy ez esetben az egész intézmény karanténba kerül.
A lebonyolítás, valamint a karantén fenntartása 150 lakóval még hatósági eszközökkel is alig fenntartható, a szociális munka eszközeivel pedig aligha.
Az Oltalom Karitatív Egyesület a nyolcadik kerületi Dankó utcában működtet egy nagyobb intézményt, amihez kórház is tartozik. Ezt most lezárták, a meghirdetett ingyenes ultrahang vizsgálatokat felfüggesztették. A 130 férőhelyes Fűtött utcának nevezett szállón kötelező jelleggel kézmosási és távolságtartási protokollt vezettek be a dolgozók és a hajléktalanok számára. Mindenkinek, aki belép a szállóra, megmérik a lázát, a szálló területén plusz kézfertőtlenítő szert helyeztek ki. A bejárást annyiban korlátozták, hogy csak 15 perceként nyitják ki a szálló kapuját. A fertőzésveszély csökkentése érdekében szájmaszkkal (többségében sebészi maszkokkal), gumikesztyűvel látták el a szociális munkásokat, a készleteik azonban erősen fogyóban, írták megkeresésünkre.
Izolálni fogják, akinél fertőzés gyanúja merül fel, és azonnal értesítik az illetékes egészségügyi centrumot. Mivel a hajléktalan emberek esetében az otthoni elkülönítés kivitelezhetetlen, ezért központi megoldást sürgetnek ennek rendezésére, a Fővárosnak már felajánlották szakmai segítségüket.
Hogy enyhítsék a szállók zsúfoltságát és védjék a leginkább veszélyeztetett hajléktalanokat, a Fővárosi Önkormányzat azon dolgozik, hogy a tulajdonában lévő lakásokban és egyéb ingatlanokban helyezhessék az érintetteket. Ehhez folyamatosan egyeztetnek a főváros saját intézményrendszerének (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei) és a nagyobb budapesti hajléktalanellátó szervezetek képviselőivel.
A központi kormányzat és a Fővárosi Önkormányzat közötti együttműködés szempontjából fontos előrelépésnek tartjuk, és ezúton is köszönjük, hogy a mai nappal a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről is kijelölésre kerültek azok a kapcsolattartók, akikkel a továbbiakban a Fővárosi Önkormányzat egyeztethet a koronavírus-járvány elleni védekezés hajléktalanellátásban jelentkező részletes feladatairól és eszközigényéről
– írta a főváros megkeresésünkre.
Borítókép: Hajléktalanok azaz otthontalanokat segítő Menhely Alapítvány Vajdahunyad utcai nappali melegedője és éjjeli menedékhelye előtt. Fotó: Ajpek Orsi / Index