Pénteken megjelent a Parlament oldalán a Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat, ami a március 11-én kihirdetett jogrend, a veszélyhelyzet "meghosszabbításáról" szól. Az indoklás szerint a törvényjavaslat célja, "hogy megerősítse és meghosszabbítsa a veszélyhelyzetben hozott rendeleteket, a veszélyhelyzet fennállásáig pedig határozatlan idejű rendeletekre előzetesen felhatalmazást adjon".

 A törvényjavaslat legfontosabb pontjai:

• A kormány a veszélyhelyzetben "a veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat".
• Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet során folyamatosan működik, "a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható".
• "A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak."
• "A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak".

A törvényjavaslat tervezetét az ellenzéki pártoknak is megküldte a kormány, kisebb-nagyobb kiegészítésekkel elfogadhatónak ítélték, tekintettel a járványhelyzetre. 

A törvényjavaslat azonban tartalmaz néhány olyan elemet is, amelyek nem szerepeltek a korábban ismertett a tervezetben.

Így például új, hogy

Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, ha a bűncselekményt csoportosan követik el. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, ha járványügyi intézkedések megszegése halált okoz.

Szintén később került bele az álhírek terjesztésére vonatkozó rész, ami egyben módosítaná a Btk.-t.

Eddig is három évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntethető, aki "közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére."

Csakhogy ez most még kiegészül azzal, hogy az is büntethető lesz,

Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kérdés egyelőre, hogy ez pontosan mit jelent, ugyanakkor a büntetése elég komoly:

Az indoklás szerint a szigorú fellépésre azért van szükség, mert a járvány  az ország bármely területén tömegesen felbukkanhat, ezért a "társadalom tömegei érzékenyebbek a vele kapcsolatos zavar és nyugtalanság keltésére alkalmas téves információkra." Még akkor is igaz ez a javaslat szerint, ha a járvány megjelenése térben és időben még pontosabban nem konkretizálható.

A Btk. módosítását azzal indokolja a javaslat szövege, hogy a jelenlegi járványhelyzet elmúltával is fennmaradjon a különleges jogrendek idejére fennálló, a köznyugalmat illető fokozottabb védelem. A fokozott büntetőjogi védelmet szerintük az követeli meg, hogy a járvány elleni védekezés a teljes társadalmat érinti.

A minisztérium közleménye szerint az Országgyűlés csak akkor dönthet a javaslatról, ha eltér a házszabálytól, amihez a parlamenti képviselők négyötödének támogatása szükséges. Ezért kérik a pártok támogatását.

(Borítókép: Bruzák Noémi / MTI)