Úgy hallottam, hamarosan lejár a kormány által március 11-én hirdetett veszélyhelyzet, amit meg kell hosszabbítania a parlamentnek. Jól tudom? 

Nem. A koronavírus miatt kihirdetett különleges jogrend akkor ér véget, amikor a kormány úgy dönt, hogy elhárult a veszélyhelyzet.

De mindenki azt mondja, hogy a veszélyhelyzetet 15 nap után meg kell hosszabbítani. 

Az Alaptörvény szerint a veszélyhelyzet idején hozott rendeletek 15 napig hatályosak; a kormány koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslata arra adna felhatalmazást a kormánynak, hogy a veszélyhelyzet idején hozott rendeletek automatikusan érvényben maradjanak a veszélyhelyzet végéig.

Hát, nem tudom. Orbán Viktor azt mondta, hogy a veszélyhelyzetet kell meghosszabbítani, Orbán Balázs arról írt az Indexre, hogy a veszélyhelyzet 15 nap után lejár, és a kormánnyal kritikus sajtóban is mindenki ezt állítja. Mindenki benézte?

Meglepő, de az említett politikusok csúsztatnak, és még egy csavart is betettek a törvényjavaslatba, feltehetőleg csapdát állítva az ellenzéknek.

Az Alaptörvény világosan fogalmaz. Veszélyhelyzet idején csak a rendkívüli kormányrendeletek hatálya jár le automatikusan 15 nap után, maga a veszélyhelyzetet kihirdető rendelet nem. Viszont a Fidesz törvényjavaslata nemcsak a rendeletek hatályát hosszabbítaná meg határozatlan ideig (= a veszélyhelyzet végéig), hanem a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló rendeletet is. Pedig a veszélyhelyzet meghosszabbításához nincs szükség a parlament jóváhagyására, mivel az alapból is határozatlan időre, a veszélyhelyzet fennállásáig szól.

A Fideszben valószínűleg arra jutottak, hogy demokratikusabbnak tűnik azt kommunikálni, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbítására a parlament is áldását adja, mint utólag elkezdeni magyarázni, hogy a 2011-es Alaptörvény értelmében a kormány, és csak a kormány mondja meg, hogy mettől meddig tart ez a rendkívüli állapot.

Ráadásul a kormány ezzel csapdát is állított az ellenzéknek. Ha nem szavazzák meg a koronavírus-törvényt, hetekig, hónapokig, de talán évekig üthetik őket azzal, hogy nem járultak hozzá olyan, a magyar emberek érdekében hozott intézkedések fenntartásához, mint az iskolák bezárása vagy a hiteltörlesztési moratórium.

Ezek szerint nem is a koronavírus-törvény adna "korlátlan hatalmat" Orbánnak, hanem a már kihirdetett veszélyhelyzet. Mit tehet meg most a kormány?

Tulajdonképpen bármit, amiről úgy látja, hogy fontos a koronavírus elleni védekezéshez, és ezt meg is tudja indokolni. Alapesetben a katasztrófavédelemről szóló törvény határozza meg, hogy mit tehet a kormány veszélyhelyzet idején, viszont ezt a törvény azon szellemében írták, ha a veszélyhelyzet egy természeti katasztrófa, leginkább egy árvíz lenne.

A koronavírus ellen bevetett kormányrendeletek között voltak már olyanok, amelyeknek nem volt sarkalatos törvényekben leírt alapja; ezek az intézkedések lényegében improvizatív válaszok voltak egy olyan helyzetre, amire nem készült fel a jogrendszer.

Akkor a kormánynak most tényleg korlátlan hatalma van?

A veszélyhelyzet idején a kormány lényegében bármilyen törvénytől eltérhet, bármelyik törvény alkalmazását felfüggesztheti, ha meg tudja indokolni, hogy a járvány elleni védekezéshez és a károk enyhítéséhez szükség van rá. 

Na, erre mondja azt a teljes ellenzék és a kormánytól független civilek, hogy Orbán eddig is visszaélt a hatalmával, miért pont most lenne ez másképp!

Innentől kezdve ez már egy politikai vita, és meggyőződés kérdése, ki hogy látja a helyzet. A veszélyhelyzet kihirdetésével Orbánnak olyan jogosítványai lettek, mint a rendszerváltás óta senkinek. Jelentős kockázata van annak, ha olyan, a járvány elleni védekezéshez nem kapcsolódó területeken is próbálja ezt kamatoztatni, mint mondjuk az ellenzéki pártok betiltása, szólásszabadság korlátozása, választási rendszer átalakítása stb. 

Látszik az irány, a koronavírus-törvénybe már beleszuszakoltak egy véleményszabaságot korlátozó Btk-módosítást is, amely a veszélyhelyzet vége után is érvényben maradna. 

Sokan gondolják úgy, hogy a járvány elleni védekezéshez semmi köze annak, ha 5 év börtönnel fenyegetik a rémhírterjesztést, Kocsis Máté erről hétfőn azt mondta a parlamentben, hogy tárgyalhatnak róla, ezen ugyanis nem múlnak életek. 

Jó, de ez még csak a kezdet, tele van azzal a Facebook-falam, hogy a Fidesz idén már nem hívja össze a parlamentet.

A törvényjavaslat szerint a Fidesz arra készül, hogy a járvány alatt a parlament ülésezik. A parlamentet nem tudják "kiiktatni", mivel a képviselők egyötödének beadványára Kövér László kötelező összehívni az országgyűlést.

Más kérdés, hogy a járvány miatt előfordulhat olyan eset, hogy a parlament határozatképtelen, vagyis nem tud összeülni a képviselők fele. Ha a politikusok is tömegesen lebetegednek (ami nem egy scifi-forgatókönyv az alapján, hogy a német járványügy szerint a német lakosság 70 százalékán át fog menni a koronavírus), home office-ból is működhetne a parlament, viszont ezt a rendszert még sosem tesztelték, és a képviselők technikai felkészültsége is kérdéses.

Ha nem ülne össze a parlament, a törvényjavaslat szerint a kormány a vírus ellen hozott intézkedésekről rendszeresen beszámolna az ellenzéki frakcióvezetőknek is.

Én még mindig ott vagyok leragadva, hogy a kormány határozatlan időre bevezette a rendeleti kormányzást. Ez teljesen oké, mi a nemzetközi gyakorlat?

Több, általunk megkérdezett alkotmányjogász szerint az európai országok alkotmányainak többségében még csak szó sincsen különleges jogrendről. Vannak olyan államok, ahol viszont rigorózusan szabályozzák a különleges helyzetet, míg máshol egy általános alaptörvény-rendelkezéssel elintézik. Van, aki szerint a francia alkotmány 16. cikke hasonló nagyon a magyar Alaptörvény veszélyhelyzetről szóló rendelkezéséhez.

De van amúgy bármilyen kontroll a kormány felett?

Ha elfogadják a törvényt, akkor azok a szabályok "kötik" majd a Fidesz kezét, amelyeket saját maguk hoztak fékként ilyen helyzetekre.

Azaz bármilyen intézkedést csak a veszélyhelyzet elhárításával összhangban lehet bevezetni. Az intézkedéseknek arányosnak kell lenni a kívánt céllal. Az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel. A legfontosabb talán, hogy az Alaptörvény alapján meg kell szüntetni a veszélyhelyzetet, amikor az elrendelés okai (jelen esetben a koronavírus okozta tömeges megbetegedések) nem állnak fenn. Legkésőbb a veszélyhelyzet végén a különleges időszakban hozott rendeletek hatályukat vesztik. Az Alkotmánybíróság bármikor felülvizsgálhatja a különleges rendeleteket, ezt indítványozhatja az alapvető jogok biztosa, vagy az országgyűlési képviselők egynegyede.

Jobb lenne, ha a veszélyhelyzet határozott időre szólna?

Ellenzéki pártok és civilek szerint igen, azonban érdemes látni, hogy a Fidesz kétharmados többségével a parlament kontrollja szimbolikus. Ha a Fidesz 90 nap múlva annak ellenére is meg akarná hosszabbítani a veszélyhelyzetet, hogy az már a valóságban nem áll fent, akkor megszavazza, mindegy, hogy mit mond vagy tesz az ellenzék.

Akkor ha a kormány mondja meg, hogy meddig maradt fenn a válsághelyzet, és a válsághelyzet idején nem lehet szavazást tartani, előfordulhat, hogy nem lesz parlamenti választás 2022-ben?

A törvényjavaslat jelenlegi formájába időközi választásokat és népszavazásokat tilt a veszélyhelyzet idején, parlamenti választásra nem vonatkozik. Ha 2022-ben még tart a világjárvány és nem normalizálódik a helyzet, akkor nyilván nem lehet megtartani egy választást, ahogy az elmúlt hetekben több helyen elmaradtak választások Európában (Franciaország, Szerbia) a koronavírus miatt.

Ugyanakkor az Alaptörvény szerint minden parlamenti választást az előzőt követő negyedik évben április és május között kell megtartani, a veszélyhelyzet idején pedig nem lehet eltérni az Alaptörvénytől. Ha a járvány miatt el kellene halasztani a választást, ahhoz előbb Alaptörvényt kellene módosítani. 

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án.  Fotó: MTI/Kovács Tamás