Ahogy arról beszámoltunk, március 30-i, hétfői plenáris ülésén a parlament 138 igen, 53 nem szavazattal, nulla tartózkodás mellett elfogadta a koronavírus-törvényt. Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől egyig mind leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség.
A szavazás után azonnali kérdéssel fordult több ellenzéki képviselő is Orbán Viktorhoz, aki válaszolt is ezekre.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke azzal kezdte, hogy „soha nem gondoltuk volna, hogy képes lesz törvénybe iktatni a saját maga megkoronázását”, márpedig szerinte most pontosan ez történt. Ezt szavaztatta meg „az ön mögött ülő 133 leggyávább magyarral”. Ahelyett, hogy az országot mentené, a saját hatalmát menti, mondta a képviselő Orbánnak.
Orbán először elmondta, hogy alkotmánymódosítás nem történt, nincs szó királyságról, koronázásról. Majd felsorolta a regisztrált esetek és halottak számát.
„A veszélyhelyzet végén minden jogkört hiánytalanul fogunk visszaadni”
– felelte a jobbikos Jakab Péter felszólalására, miszerint az a legerősebb vírus: amikor korlátlan ideig akar élősködni a magyarokon.
Harangozó Tamás MSZP-s képviselő azt kérdezte Orbántól, hogy ahogy a környező országokban több helyen, úgy Magyarországon mikor fog a kormány arról dönteni, hogy fizetéskiegészítést adjon például az egészségügyben dolgozóknak. Illetve a novemberi nyugdíjprémiumot nem tervezik-e előre hozni. Azt is megkérdezte, nem tervezi-e meghosszabbítani a járvány lecsengése után a gazdasági intézkedéseket:
Orbán a válaszában elmondta,
a parlament mai döntése értelmében nem áll módomban semmit meghosszabbítani (...) önök fogják eldönteni, hogy a veszélyhelyzetnek vége van, a parlament dönti majd el.
A miniszterelnök szerint nem vettek el jogot most ezzel a törvénnyel a parlamenttől, amint a veszélyhelyzet megszűnik, minden visszatér a régi rendbe. Válaszában hozzátette, eddig 225 milliárdot költött Magyarország a védekezésre, felkészülésre, járványkórházak felállítására.
A DK-s Arató Gergely szerint nem úgy van, ahogy Orbán mondja, és Gulyás Gergely és Völner Pál is arról beszélt, hogy a kormány rendeli el és szünteti meg a veszélyhelyzetet. Majd utalt Romániára, ahol az egészségügyi miniszter lemondott, miután belátta, hogy későn kezdték meg a védekezést a kórházi dolgozóknál, ezért sokan betegedtek meg. Itthon pedig orvosok, ápolók kerültek karanténba, rengeteg ember tesztelésre vár.
Orbán a válaszában megismételte, hogy minden veszélyhelyzet során hozott intézkedés addig él, amíg a parlament úgy nem dönt, hogy legyen vége. A tesztelésekkel kapcsolatban pedig elmondta, azokból ami a legbiztosabb, az a laboratóriumi. 7 ilyen laboratórium van Magyarországon, a teszteket úgy hajtják végre, ahogy azt a WHO ajánlja, eddig 13 301-et. Majd felsorolta, hogy az első fertőzött esettől számítva minden döntést hamarabb hozott meg Magyarország, mint a nyugati országok: a veszélyhelyzet kihirdetésétől az iskolák bezárásáig.
Orbán a DK-s Aratónak azt is elmondta, bár megfogadta, hogy nem hagyja magát provokálni, de azért elmondja, hogy Arató a parlamentben egy olyan pártot képvisel, ami kormányzott, és így az egészségügyben is hozott döntéseket: kivonták abból a forrásokat, adósságot halmoztak fel a kórházak, egyhavi bért elvettek az egészségügyi dolgozóktól, 600 kis patika került csődközelbe. Ehhez mérten kritizáljanak, ajánlotta a miniszterelnök.
Keresztes László, az LMP frakcióvezetője azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy
Orbán Viktor belátja hogy „lehetnek döccenők”, de azért hozták létre a Védelmi Bizottságot, hogy ezeknek a településeknek a vezetői ott legyenek, ahol a fontos dolgok történnek.
Keresztes szerint a helyzet azonban nem így néz ki. A polgármesterek ugyanis ennek ellenére sem kapnak információt arról, hogy hány fertőzött és hány beteg van a településükön, így felelősségteljes döntéseket sem tudnak hozni.
Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy igyekezni fog, hogy a bizottságok szélesebb körben tájékoztassák a polgármestereket.
Szabó Tímea és Tordai Bence a Párbeszédtől azt mondta, a kormány igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy ők mindent rendbe tesznek, de a járvány egyszerre érte el a környező országokat, és például Szlovákiában, Csehországban a kieső munkabéreket 70-80 százalékra pótolja az állam. Tordai feltette a kérdést, hogy a magyar kormány vállalja-e ugyanezt az országban? A képviselő szerint április közepe már késő lesz.
Orbán Viktor erre megismételte, hogy dolgoznak a valaha volt legnagyobb gazdaságélénkítő tervén az országnak, komoly költségekről van szó.
Minden teljesítmény nélkül szabad-e adni minden embernek 50-100 ezer forintot, biztosan jó ötlet-e ez? – tette fel a kérdést a miniszterelnök.
MINDEN GAZDASÁGKEZELŐ CSOMAGNAK AZT KELL MEGCÉLOZNIA, HOGY AZ EMBEREKNEK LEGYEN MUNKÁJA, ÉS A KORMÁNY EZT CÉLOZZA MEG A PÉNZOSZTÁS HELYETT, MONDTA ORBÁN.
Tordai válaszában azt mondta, „nonszensz”, hogy a gazdasági válságban mindenkinek lesz munkája, és milyen teljesítményt nyújtana az az ember, aki elveszíti a munkáját?
Orbán válaszában azt mondta, nem azonnal, de mindenkinek lesz munkája.
A jobbikos Lukács László György is a járványról kérdezte a kormányfőt. A képviselő arról érdeklődött, hogy mikor lesz a csúcsa ennek a járványnak, melyik hónapban, meddig kell otthon maradniuk az embereknek? Kérdezett arról is, hogy számol-e a kormány azzal, hogy magyar egészségügyi dolgozók halnak meg, illetve adnak-e béremelést az egészségügyi dolgozóknak.
Orbán Viktor minderre azt felelte, sokat foglalkozik vele, de nem tud megnyugtató választ adni arról, mikor fog tetőzni a vírus. Három munkacsoport: klinikai járványelemző, matematikai modellekkel dolgozó és járványügyi hatósági munkacsoport figyeli a helyzetet, „óriási a bizonytalanság” ebben a kérdésben is.
Úgy hoznak döntéseket, hogy egyelőre a terjedést igyekeznek lassítani, így lesz kisebb nyomás az egészségügyön, és azon dolgozik, hogy akkor is elbírja majd a nyomást, amikor tömegessé válik a fertőzés, mondta.
Az orvosok megbetegedésével számolni kell, vannak olasz, francia, spanyol adatok, nálunk is hasonló lesz a helyzet. A 65 év felettieket eltávolították az ellátástól, akik fiatalabbak és esetleg meg fognak betegedni, azok helyére a rezidenseket állítják majd be, közölte a miniszterelnök. A béremelésre azt felelte, a „grandiózus gazdasági csomagból” majd áprilisban minden kiderül.
Ezután a képviselő a tesztelésről és a maszkviselés kötelezővé tételéről kérdezte Orbánt a reagálásában. A kormányfő a viszonválaszban azt mondta, Orbán azt mondta, van olyan ország, ahol kötelezővé tették, de közben az emberek nem tudnak hozzájutni, nincs forgalomban. A kettő együtt nem működik.
A kormányfő azt mondta, arra készülnek, hogy tömeges járvány lesz, egy orvos naponta 3-4 maszkot használ el. Minden készletet a kórházakban halmoznak fel. Egyébként minden magánszemély a forgalomban tud vásárolni,
vagy készít otthon, mint ahogy azt én is tettem szükség esetére.
Orbán azt mondta,
AKKOR TUDOK EGY SZABÁLYT BEVEZETNI, HA MEG TUDOM TEREMTENI A BETARTÁS FÖLTÉTELEIT. MA NEM TUDOM GARANTÁLNI, HOGY LESZ ANNYI MASZK AZ ORSZÁGBAN, AMIT PATIKAI FORGALOMBAN MEG LEHET VÁSÁROLNI.
Ezért kérem őket, hogy viseljenek maszkot, de nem tudom garantálni a föltételeit, ezért elő sem írhatom kötelezettségként. Így állunk – mondta Orbán.
Dúró Dóra felszólalásában azt mondta, a Mi Hazánk támogatta a koronavírus-törvény elfogadását, de nem Orbán Viktor személyének szólt a döntés.
A képviselő az idősekről kérdezte a miniszterelnököt: gondolnak-e az idősek lelkiállapotára is? Ezután azt kérte, legyen ingyenes az időseknek a telefonálás, hogy ha már nem találkozhatnak családtagjaikkal, akkor legalább ingyen telefonálhassanak velük.
Orbán Viktor erre azt felelte, amikor 2010-ben kormányra kerültek, egy telekommunikációs cég sem volt magyar tulajdonban, nekik nem tehetik kötelezővé azt, hogy ingyenessé tegyék az időseknek a telefonálást.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője arról beszélt, az önkormányzatok nagy terhet viselnek, náluk állnak sorban azok is, akik elvesztették a munkájukat. Egy kisebb önkormányzat pár százezer forintos kiadástól is fejre áll, a kérdés,
LESZ-e FORRÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOK MEGSEGÍTÉSÉRE?
Újra fogjuk szabni a 2020-as költségvetést, ennek pedig részei az önkormányzatok is, válaszolta Orbán Viktor.
Kunhalmi bízik abban, hogy ez nem elvonást jelent majd az önkormányzatokra nézve.
Orbán biztos abban, hogy olyan utcába nem akarnak befordulni, melynek végén a segélyalapú gazdaság, az IMF, vagy a hitelező bankok spekulánsai állnak egy tekintélyes magyar ember vezetésével.
(Borítókép: Máthé Zoltán / MTI)