Sorra fertőződnek meg a magyar háziorvosok koronavírussal, ám Müller Cecília tisztifőorvos állítja: nem az állam dolga őket védőfelszereléssel ellátni. Azonban a hatályos törvények szerint igenis biztosítani kellene számukra az eszközöket. Ráadásul miközben az eljárásrendet átszervezték, a háziorvosok negyedéhez még mindig napi húsz, vagy még több beteg, azaz potenciális koronavírus-hordozó megy személyesen. Olaszországban március 26-ig a 37 orvos áldozatból 17 háziorvos volt.
Lélegeztetőgépre került egy magyar háziorvos, aki igazoltan koronavírussal fertőzött, emiatt is került kórházba – értesült biztos forrásból az Index. Információink szerint ráadásul a hétvégén nyilvánosságra került két eseten túl több magyarországi háziorvos fertőződött már meg, többeket pedig a betegség gyanújával vizsgálnak, illetve karanténba is helyeztek. A koronavírusos háziorvosok létszámára és állapotára vonatkozó kérdésünkre az operatív törzs hétfő óta nem válaszolt.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott eljárásrend értelmében az alábbi védőeszközökre van, azaz lenne szükség ahhoz, hogy egy orvos biztonságos körülmények között vizsgálhasson beteget, potenciálisan koronavírusos esetet a járvány idején:
Persze nincs százszázalékos védelem, mégis beszédes, hogy a magyar háziorvosok mindezekből körülbelül egy hónappal ezelőtt egy 50 darabos sebészi maszkcsomagot kaptak meg az államtól. Ezen túl, bő két héttel ezelőtt praxisonként 3 darab FFP1-es maszkot vehettek át – sokaknak száz kilométereket kellett utazniuk ezért –, amihez egy kis üveges kézfertőtlenítő gél járt még.
Ezt biztosította a magyar állam a legnagyobb betegforgalmat, és így a legnagyobb potenciális koronavírusos betegforgalmat is bonyolító alapellátás számára.
Két alkalommal juttattunk védőfelszerelést a háziorvosoknak, annak ellenére, hogy ez alapvetően az ő feladatuk, ezt mindig a betegellátó, a munkáltató feladata beszerezni
– mondta a háziorvosok védelméhez szükséges állami segítséget firtató kérdésünkre hétfőn Müller Cecília az operatív törzs tájékoztatóján. Noha az alapellátásban tevékenykedő szakmai szervezetek többször jelentették a kockázatot, és kérték az állami szerveket, segítsenek nekik beszerezni hatósági úton a szükséges eszközöket – erre ugyanis nekik piaci körülmények között gyakorlatilag január vége óta nincs lehetőségük – a tisztifőorvos világossá tette: továbbra sem számíthatnak a kormány segítségére.
Kedden emiatt nyílt levélben fordult a tisztifőorvoshoz az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tagozata, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tanácsa, a Magyar Orvosi Kamara, a Családorvos Kutatók Országos Szervezete, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete és a Háziorvosok Online Szervezete – mint írták, szoros egyetértésben. Világossá tették ugyanis, hogy Müller Cecília tévedett akkor, amikor állította, hogy a rendkívüli járványügyi helyzetben is az egyes háziorvosok, avagy a praxisok felelőssége lenne a védőfelszerelés beszerzése.
A hatályos törvények és a vonatkozó rendeletek alapján ugyanis az állam, egészen pontosan a járási hivatal kötelessége gondoskodni a „járványos fertőzés terjedésének, megelőzésének leküzdéséhez szükséges anyagokról”.
Erről egészen pontosan egy 1998-as miniszteri rendelet rendelkezik, mely a járási és a kormányhivatalok feladataként jelöli meg a védőfelszerelések biztosítását (41. §). A szervezetek azt is világossá tették, hogy az eddig a kormányzati szervek által számukra biztosított eszközpakk (azaz az említett sebészi maszkok és az FFP1-es maszkok)
jól érezhetően elégtelen a hosszú távú védekezéshez, illetve a biztonságos betegellátás biztosításához az alapellátásban.
Müller Cecília – szintén az Index kérdésére – hétfőn arról beszélt, hogy már átszervezték a háziorvosi betegellátást, kivonták abból a 65 éven felüli háziorvosokat (az alapellátásban dolgozók több mint 50 százalékát), és az érvényes eljárásrend szerint csökkentették az orvos-beteg találkozásokat. A rendelkezéseknek megfelelően elsősorban telefonos konzultációval kellene az orvosoknak elvégezniük a rendelési kötelezettségüket, szerintük viszont ez a gyakorlatban nem működik. Mint írják,
az eljárásrend preferálja ugyan a személyes háziorvos-beteg találkozások minimalizálását, ugyanakkor a személyes vizsgálatot igénylő esetek ellátásának szükségességét nem zárja ki, melyhez az előírásoknak megfelelő védelemmel kell felszerelni az alapellátó szolgáltatókat.
A valóságban ugyanis hiába terelné az országos tisztifőorvos kizárólag telefonos útra a rendelést:
még mindig nagyon sokan nem telefonálnak, hanem személyesen fordulnak a háziorvosokhoz.
Vasárnap a KSH felmérése közölt adatokat arról, hogy összesen 6100 háziorvosa és házi gyermekorvosa van az országnak, mintegy 1400 (főként ezer fő alatti) településen nincs helyi praxis. A háziorvosok több mint fele 65 éven felüli, akiket éppen emiatt teljességében nem is lehetett kivonni az orvos-beteg találkozást igénylő ellátásból. Egy rendelésen ráadásul átlagosan 50 beteg fordul meg, egy orvosra átlagosan évi 12 ezer eset jut, írta a statisztikai hivatal, a háziorvosokat is kifejezetten a koronavírus-fertőzéssel veszélyeztetett csoportként jelölve tehát meg.
Habár a járvány alatt a személyes vizsgálatok száma csökkent, arról is van reprezentatív felmérés, hogy mennyire nem minimalizálódott a kockázat. A Háziorvosok Online Szövetsége ugyanis egy 1789 doktor által kitöltött, múlt hét végén készült felmérést készített a témában, mely alapján
Mindez azt jelenti, hogy ha csak egyetlen orvos-beteg találkozásban is felmerül a fertőzöttség gyanúja, az érintett háziorvosok jelentős számú másik embert is veszélyeztetnek, nem is beszélve a családjukról és környezetükről. Mindezt úgy, hogy a praxikusok többsége teljességgel védőfelszerelés nélkül néz szembe a fokozódó járvánnyal. Arról ugyanis már szintén beszámoltunk, hogy a szintén a Háziorvosok Online Szervezete által március 13. és 17. között végzett reprezentatív felmérés szerint a praxisok 75 százalékában gyakorlatilag semmiféle, érdemi védőfelszerelés nincs a vírussal szemben, sőt:
A HÁZIORVOSOK JELENTŐS TÖBBSÉGÉNEK, 85 SZÁZALÉKÁNAK NINCSEN OLYAN MASZKJA, AMI VÉDELMET NYÚJTANA, ÉS NEM IS TUD SZEREZNI.
Azóta pedig, állítják forrásaink, nemhogy bármilyen új felszereléshez jutottak volna, inkább többek készletei kifogytak az elmúlt hetek fokozott terhelése nyomán. Éppen ezért, az említett szervezetek nyílt levelükben felhívták a figyelmet, hogy
megfelelő alapellátás hiányában a betegek indokolatlanul nagy száma kerül az amúgy is többletterheléssel küzdő progresszív ellátási szintekre, feleslegesen nehezítve ezen intézmények munkáját. Védőfelszerelés nélkül az életkori korlát miatt hozzávetőleg felére csökkent alapellátó létszám tovább apad, ami komoly területi ellátási zavarok kialakuláshoz is vezet.
A háziorvosok és a fogorvosi alapellátást végző doktorok védőfelszerelésére a nyílt levél szerint azért is szükség van, mert „a nemzetközi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy az alapellátásban dolgozók vannak leginkább kitéve a tünetszegény, ezáltal nehezen felismerhető esetek révén a fertőzésnek, illetve a megfertőződött alapellátó orvosok a munkájuk következtében a fertőzés továbbadásában kiemelt szerepet játszanak”. Mindezt erősíti, hogy Olaszországban rengeteg orvos vesztette életét a járványban, közülük pedig a legtöbben egyértelműen háziorvosok. Március 26-ig 17 háziorvos áldozata volt a koronavírusnak Olaszországban (azóta még több orvos és egészségügyi dolgozó esett áldozatul a járványnak – a szerk.).
Arról már beszámoltunk, hogy két újbudai háziorvos koronavírusos megbetegedéséről adott hírt a kerületi polgármester. Az egyik érintett meg is szólalt, részletesen beszélt tüneteiről, és arról is: sebészi maszkon kívül semmiféle védőfelszerelése nem volt. Forrásaink szerint azonban jóval többen érintettek a fertőzésben országszerte, mindez pedig jól mutatja, milyen jelentős kockázatnak vannak kitéve a háziorvosok.
(Borítókép: Képünk illusztráció! A képen a Szent János Kórház egy kórterme látható. Fotó: Huszti István / Index)