A koronavírus járvány idején minden lélegeztetőgépre szükség lehet, ezért az Egészségügyi Szakmai Kollégium traumatológia- és kézsebész tagozata új ajánlást tett közzé a törések és egyéb baleseti sérülések ellátására. Ha a járvány kiterjed, az ajánlás szerint ahol lehet, kerülni kell a műtétet. A kevésbé bonyolult, nem nyílt töréseket az orvosok legfeljebb helyre rakják, majd sínbe teszik és rögzítik. Ha csavarozásra, lemezek beépítésére vagy egyéb helyreállító műtétre lenne szükség, azt a járvány utáni időre halaszthatják.
Most válik igazán kézzelfoghatóvá, miért is ró óriási terhet az egészségügyi rendszerekre a kiszámíthatatlan koronavírus. Nehéz megjósolni, hány lélegeztetőgépre, aneszteziológusra, képzett asszisztensre lehet szükség a járvány felfutásakor Magyarországon. A lélegeztetőgépek és a hozzájuk értő személyzet szorosan a kórházi műtőkhöz kötődik. Ha ők a súlyos koronavírusos betegek ellátásával lesznek elfoglalva, más műtétekre nem lesz hely, szakember és idő sem.
Mi lesz például a baleseti sérültekkel, azokkal, akik most törik el kezüket, lábukat, egyéb csontjaikat? Jól mutatja a dilemmákat az az ajánlás, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériumának égisze alatt működő Egészségügyi Szakmai Kollégium traumatológia- és kézsebész tagozata készített kifejezetten a koronavírus-járvány miatt. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ honlapján megjelent dokumentum szerint a tagozat új eljárásrendet javasol a baleseti sérültek ellátásához, ahogy mostanra az összes orvosi szakma elkészítette új protokollját a halasztható beavatkozásokról a koronavírusos időkre.
A traumatológiai- és kézsebészeti tagozat véleménye szerint a traumatológiai ellátás szűkítése és megváltoztatása két lépcsőben indokolt a járvány idején. Elsősorban azt mérlegelték, milyen ellátásoknál lehet kikerülni vagy elhalasztani a műtéteket, hogy a járvány súlyosbodása esetén minél több szabad lélegeztetőgép és ehhez értő személyzet maradjon a Covid-19 betegek ápolására.
Első lépésként olyan korlátozásokra van szükség, amelyek csökkentik a fertőzésveszélyt az orvos-beteg és a beteg-beteg kapcsolatok során, olvasható a dokumentumban. Ennek érdekében a nem nyílt és komolyabb csontelmozdulással nem járó bokatöréseket és csuklótöréseket az orvosok legfeljebb kézzel teszik helyre, majd a hagyományos módon sínbe helyezik, rögzítik, gipszelik (ezt nevezik konzervatív eljárásnak – a szerk.).
Kivételt jelentenek ez alól az idős korosztályt érintő csípőtáji törések. Ennél a betegségcsoportnál ugyanis a beteg hosszú ideig tartó kórházi kezelése, ágyban fekvése komoly szövődményeket és magasabb halálozást okozhat. Az ajánlás szerint a 65 évesnél idősebb korosztályt különösen veszélyezteti a fertőzés és egyéb szövődmények, ezért náluk minden más esetben a műtét elkerülését javasolják.
Az idősek esetében még egy elmozdult ízületen belüli törés egyszerű rögzítése (konzervatív kezelése) is elfogadható kompromisszum az operáció helyett.
Az ajánlás arra az esetre is javaslatot tesz, ha a járvány miatt megnövekedett lélegeztetési igények miatt már nem lesz elég aneszteziológus. Ebben az esetben már csak „a testüreg megnyílásával járó sérülések, a politraumatizáció, az életet veszélyeztető központi idegrendszeri, cranio-sacralis (koponyacsonti) sérülések, vérzések és nyílt törések, valamit a szakmailag indokolt sürgős szükség műtétei, például kompartment szindróma (az izmok elhalásával járó, súlyos, végtagot veszélyeztető állapot) jelentenek halaszthatatlan műtéti indikációt”.
Egyéb esetekben a szakszerű sebellátás a megkívánt követelmény. Például többszörös nyílt ideg- és ínsérülések esetén a megfelelően végzett sebellátás után sebvarrást javasolnak, az „ideg- és ínrekonstrukció halasztható”. Ebben a szakaszban a csonttörések kezelésénél döntően konzervatív eljárást javasolnak,
felvállalva azt a kompromisszumot, hogy későbbiekben a járvány felszámolása után többszörös korrekciós műtétek szükségessége merülhet fel.
A szakmai dokumentum egyértelművé teszi: a fertőzöttek kiszűrésére csakis egykapus rendszerben lehet fogadni a traumatológiára érkező sérülteket, akikkel előszűrésként kérdőívet is ki kell töltetni. Ha valakinél felmerül a koronavírus fertőzés gyanúja, azt a beteget csak védőöltözetben kezdhetik el kezelni. A mintavétel után a beteget el kell különíteni, és a virológiai eredmény megérkezéséig izoláltan, pozitív esetként kell kezelni.
Amíg nem érkezik meg a teszt eredménye, bizonyos műtétekkel várhatnak. Ilyen „halasztott sürgősséggel végzendő műtét” lehet például a combcsonttörés vagy combnyaktörés a beteg állapotától függően. Ha a szűrés negatív eredménnyel zárul, a beteg normál műtőben normál körülmények között operálható. Ha valamelyik beszállított betegről bebizonyosodik, hogy koronavírus-fertőzött, őt csak az erre kijelölt műtőben lehet megoperálni, ahol a műtői és ápoló személyzet megfelelő védőfelszerelésben van.
A rutinesetnek számító, műtétre szoruló, de nem fertőzött traumatológiai eseteknél az az alapelv, hogy minél hamarabb bocsássák el őket „a rehabilitációs alapelvek átmeneti háttérbe szorítása mellett”.
A rendkívüli helyzetben a szakképzett orvos- és ápolószemélyzettel való gazdálkodás is fontos. A tagozat a következőket javasolja:
Megváltozik a jelenleg érvényben lévő rezidens- és szakorvosképzési terv is. A felesleges ingázás kiküszöbölésére minden rezidenst és szakorvosjelöltet vissza kell hívni a képzőhelyéről, és saját intézményükben kell felvenniük a munkát. A 60 évnél idősebb kollégáknak online konzultációban kell rendelkezésre állniuk – olvasható a dokumentumban.
(Borítókép: Intenzívosztály a budapesti Szent János Kórházban 2020 március 28-án - fotó: Huszti István / Index)