Március 30-i, hétfői plenáris ülésén a parlament fideszes többsége elfogadta a koronavírus-törvényt – amivel a kormány az itt olvasható gyakorlathoz kapott felhatalmazást határozatlan időre –, de eközben a parlament tovább működik a nem vírusvédekezéssel kapcsolatos ügyekben. Egy nappal később, kedden éjjel fél 12-kor Semjén Zsolt egy olyan salátatörvényt nyújtott be, amelyben a védekezéssel összefüggésben is hoztak volna komoly változásokat ugyan, de tartalmaz még egy sor, a koronavírussal semmilyen összefüggésben nem lévő, de fontos változtatás is.
A Semjén Zsolt által beadott törvénymódosításban eredetileg az szerepel, hogy a katasztrófavédelmi törvényt úgy változtatnák meg, hogy a választott önkormányzatok, polgármesterek ne dönthessenek önállóan a veszélyhelyzet ideje alatt. Az eredeti javaslat értelmében a polgármester, a főpolgármester vagy a megyei közgyűlés elnöke döntéseihez a védelmi bizottság előzetes jóváhagyása lenne szükséges, a bizottságnak pedig a döntési javaslat beérkezését követő 5 napban lenne köteles dönteni.
A főváros esetében például ez a gyakorlatban úgy nézett volna ki, hogy a megválasztott főpolgármester és testület kezéből a döntési jog átkerült volna a védelmi bizottsághoz, melynek vezetője az önkormányzati választáson duplán kikapó fideszes Sára Botond, mint a fővárosi kormányhivatal vezetője, és helyettesei a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetője, illetve a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója.
Az ellenzéki polgármesterek azonnal felszólaltak a javaslat ellen, a főpolgármester nonszensznek nevezte azt, vele készült miniinterjúnkat itt olvashatják.
A reakciókat követően délután négy órakor aztán Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek jelentette be, hogy
ettől a módosítástól mégis inkább eltekintenek.
Továbbra is az eddigiek szerint lesznek gyakorolhatók a polgármesterek jogosítványai veszélyhelyzetben, a kormány eltekint az erre vonatkozó módosítási szándékától, nyilatkozta a miniszter. Azt is hozzátette, hogy pont az ellenzék kritizálta azt a gyakorlatot, ami veszélyhelyzetben a polgármestereket jogosítja fel arra, hogy a képviselő-testület jogaival éljenek, de mivel most már nem így gondolják, a kormány pedig "a lehető legszélesebb körű, pártpolitikai határokra tekintet nélküli összefogásra törekszik", ezért eltekintenek a módosítástól.
Ami viszont maradt:
A javaslat úgy módosítaná a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvényt, hogy eltörölné a főváros által nemrég a területre hozott változtatási tilalmat. A tervezet konkrétan kimondja, hogy a városligeti ingatlanokon megvalósuló beruházások a jövőben
kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek, ezeknél az ingatlanoknál a változtatási tilalom nem alkalmazható.
A fővárosi önkormányzat idén februárban hozott döntést arról, hogy változtatási tilalmat rendel el a Városliget területére. A döntés arról szól, hogy a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) tervezett módosításának elfogadásáig változtatási tilalmat rendelnek el a Városligetre. A VÉSZ módosítása pedig azt a korábban deklarált fővárosi célt takarja, hogy a főváros nem akar a Városligetben olyan beruházást, amelynek a kivitelezése még nem kezdődött el, ezen belül különösen nem akarja az Új Nemzeti Galéria megépítését.
Az egyelőre nem teljesen világos, hogy mit kezd a kormány a törvénymódosítás elfogadása után, hiszen többszöri ígéretet tett arra, hogy a fővárosi önkormányzat akarata ellenére nem épít semmit sem a Városligetben, sem Budapesten.
Ha már salátatörvény, akkor néhány állami tulajdonban lévő budai ingatlanról is döntenének. A 50-es paragrafus „a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére történő ingyenes vagyonjuttatás” címmel erről rendelkezik. Eszerint a Schmidt Mária-féle alapítvány tulajdonába kerül ingyen
A két ingatlanról 2017-ben a következőt írtuk: az alapítvány kezelésében több budapesti ingatlan is van. 2011-ben megkapta Budapest XII. kerület Istenhegyi u. 92. szám alatti ingatlant 15 év határozott időtartamra azzal a kikötéssel, hogy rá kell költeni 150 millió forintot az épületre 5 éven belül. Ezenkívül bérlik a Határőr út 35. szám alatti épületet, amelyet a Kincstári Vagyon Igazgatóság nem sokkal a 2002-es választások előtt az Orbán-kormány utasítására vett meg 885,5 millió forintért.
A két fenti ingatlant tehát a törvényjavaslat szerint ingyen és bérmentve megkapná Schmidt Terror Házát is működtető alapítványa, ahogy a javaslat fogalmaz „a Közalapítvány tudományos kutatás, közművelődésügyi, oktatási és kulturális javak védelmével kapcsolatos közfeladatai ellátásának elősegítése céljából”.
A jövőben három helyett öttagú lehet a színházak felügyelőbizottsága, és ebből három főt a minisztérium jogosult kinevezni és visszahívni, többek között ez is szerepel a Semjén Zsolt által éjjel benyújtott törvényjavaslatban.
Az újabb törvényjavaslat 30. paragrafusában szereplő módosítás azokra a színházakra vonatkozik, amelyek az év végén elfogadott előadó-művészeti törvény alapján közös állami-önkormányzati fenntartásúakká válnak. Hogy ezek pontosan melyikek, arról hivatalos információ még nincsen, de Karácsony Gergely közlése és a Fekete Péter államtitkár által elmondottak alapján várhatóan
AZ ORSZÁG SZINTE ÖSSZES SZÍNHÁZA ILYEN LESZ,
kivéve a főváros által kizárólagosan fenntartandó Katona József Színházat, Örkény Színházat, Radnóti Színházat, Trafót és a Szabad Tér Színházat. További részletek itt.
Semjén Zsolt és a Fidesz fontosnak tartották, hogy a vírusjárvány elleni küzdelemben rendelkezzenek erről a kérdésről is. A törvény elfogadása esetén módosulna az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, bekerülne a születési anyakönyvbe a születési nem, ami a javaslat szerint "az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem".
A születési nem felváltaná a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő "nem"-et, ez az adat pedig a javaslat alapján nem lenne megváltoztatható. Az általános indoklás szerint a jogszabályok jelenleg nem tartalmazzák a nem fogalmát, tekintettel arra, hogy a nem meghatározása biológiai alapokon nyugszik. A szöveg felidézi, hogy a nemet az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszóma alapján tudják meghatározni.
A beterjesztett salátatörvényben a műemlékekre vonatkozó szigorítás is szerepel: az állam által kiemelten közérdekűnek minősített építkezéseknél kötelezhetik arra a szomszédos műemlék tulajdonosát, hogy újítsa fel a saját ingatlanját, amennyiben annak állapota zavarja a szomszédos építkezés megvalósítását vagy a beruházást követő használatot.
Ha ennek nem tesz eleget, a munkát az állam végzi el helyette, és a tulajdonosra terhelik a költséget.
A Semjén-féle salátatörvény mellett 31-én éjszaka további törvénytervezeteket nyújtottak be:
Az egyik javaslat a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításával kapcsolatos, a vonalat kínai segítséggel újítja fel az állam, a beruházás összértéke 2,078 milliárd dollár – közel 590 milliárd forint -, amit a magyar állam és a kínai Eximbank közösen finanszíroz. Ez lesz Magyarország történetének egyik legnagyobb vasúti beruházása. Az állam 15 százalékot áll, a maradék 85 százalékot pedig a kínaiak hitelezik.
A beruházást, amit magyar oldalról Mészáros Lőrinc cégcsoportja fog lebonyolítani, a törvényjavaslat értelmében kiemelten közérdekű beruházásnak fog minősülni. A javaslat értelmében pedig a szerződéseket
TÍZ ÉVRE TITKOSÍTják.
Ugyanis a törvényjavaslat szerint azok "megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti."
A kormány újabb hat egyetem működési és finanszírozási modellváltásáról döntött. 2020. július 1- től az alábbi egyetemek alapítói és fenntartói jogai a közvetlen állami fenntartás helyett egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek: Állatorvostudományi Egyetem, Miskolci Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Neumann János Egyetem, Soproni Egyetem és Széchenyi István Egyetem.
A tervezet értelmében az egyházi fenntartók ingyenesen megkapják az államtól azokat az szociális vagy gyermekvédelmi intézményként használt ingatlanokat, amiket eddig ingyen, de mozgástér nélkül használtak. Így több idősek otthona, betegotthon és gyerekotthon tulajdonjogát is megkapja az egyház. A tervezetben egy 29 ingatlant tartalmazó táblázat is szerepel.
Beletartoznak ebbe a műemlék-épületek és természetvédelmi területek alá eső ingatlanok is, külön engedélyeztetéssel. A jelenleg állami fenntartásban lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények egy része európai uniós támogatással érintett. A szabályozás biztosítja ezek esetében az átvevő egyházi fenntartó bevonását.
Az állam ezzel összesen 41 ingatlant és feladatellátást biztosító eszközállományt (ingatlanok és ingóságok) adna át ingyen az egyháznak.
(Borítókép: MTI/Máthé Zoltán)