Az Országgyűlés megszavazta Boldog István fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a hétfői ülésén 186 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül. A képviselő mentelmi jogának felfüggesztését április 2-án indítványozta a legfőbb ügyész, mert a fideszes politikus
a gyanú szerint jogellenesen befolyásolta uniós pályázatok elbírálásának eredményeit
A Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt folytat eljárást, mert felmerült, hogy a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázataival összefüggésben bűncselekményeket követtek el, a nyomozás során pedig Boldog István országgyűlési képviselő érintettsége is felmerült. Az eljárás adatai szerint
az országgyűlési képviselő a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott.
A bizonyítékok alapján Polt Péter indítványozta Boldog mentelmi jogának felfüggesztését, mivel a büntetőeljárás csak így folytatható le vele szemben. A fideszes képviselő ugyan tett egy olyan nyilatkozatot, hogy maga kéri mentelmi joga felfüggesztését, ám ez leginkább csak politikai kommunikáció, jogilag nem értelmezhető: a törvények szerint mindenképp a parlamentnek kell dönteni, ahogy döntött is hétfőn.
A mentelmi bizottság elnöke, Hargitai János a szavazás előtt elmondta, a tényállás az ügyészségi leiratokból megismerhető volt, azt lehallgatások és tanúvallomások alapozták meg. Boldog István ezek alapján TOP-os pályázatok elbírálását befolyásolta, és előnyt fogadott el, egy település három pályázatáról beszélt Hargitai. A bizottság egyhangúlag döntött arról, hogy javasolják a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
A fideszes Boldog István nem kívánt élni a felszólalás lehetőségével a szavazás előtt.
Ahogy arról beszámoltunk, nagyon komoly, felülről irányított rendszer alakulhatott ki Jász-Nagykun-Szolnok megye nagy részén a TOP-os pályázatoknál, azon belül is a 300 milliós értékhatár alattiaknál – ahol meghívásos és nem nyílt a közbeszerzés – abban, hogy mire pályázhatnak a települések, kiket kell meghívni, ki fog nyerni, és mindezt aztán kinek kell megköszönni anyagilag.
Ügyészségi nyomozás indult, majd tavaly november végén egy ember nyomkövetőt kapott, négy embert pedig letartóztattak, köztük Boldog István fideszes parlamenti képviselő jobbkezét, mindenesét, Fehér Petrát, akiről ebben a cikkünkben olvashat többet.
A fideszes önkormányzati képviselő, Fehér Petra az ügyészség szerint megalapozottan gyanúsítható, hogy a TOP-os pályázatoknál az irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert.
Fehér Petra ügyvédje, Fülöp Tamás az Indexnek azt mondta tavaly december végén, hogy Fehér "több kihallgatásán jelezte, hogy át sem látja, hogy mi ez az ügy, és mi a gyanú alapja”. Azt nem tudjuk, pontosan mit nem lát át, de az biztos, hogy a TOP-os pályázatokat kifejezetten átláthatta, hiszen, ahogy ebből a 2017-es, Boldog körzetének egyik településén tartott testületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül: Boldog István kifejezetten Fehér Petrát bízta meg TOP-os pályázatok figyelésével, szemmel kísérésével.
Rajta kívül egy másik "táskás emberen" is kényszerintézkedést alkalmaztak: K. Péter nyomkövetőt kapott, a leírás szerint körülbelül ugyanazzal gyanúsítható, mint Fehér.
Fehér Petrán kívül letartóztatták még egy K. Ferenc nevű közbeszerzési tanácsadót, valószínűleg az ő cégével kellett a közbeszerzések lefolytatására szerződniük a Boldog körzetébe tartozó önkormányzatoknak. Megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy "az előre megbeszéltek szerint kötelességét megszegve irányítottan, a verseny kiiktatásával folytatott le közbeszerzési eljárásokat" - fogalmazott a törvényszék.
Illetve még két letartóztatás volt: egyikük M. Róbert, akinek cége úgy nyert, hogy valójában nem kellett részt vennie a közbeszerzési eljárásban, ellenben több millió forintot kellett eljuttatnia az eljárás elbírálóinak a siker elérése érdekében, a másik pedig egy G. Vanda nevű nő, akinek a gyanú szerint a kenőpénzek célba juttatása volt a feladata. A letartóztatásokat végül 2020 február végén nem hosszabbították meg, Fehér Petra azóta bűnügyi felügyelet alatt áll, nem hagyhatja el szülei otthonát.
Később kiderült, Nagy Szilárd exfideszes kengyeli polgármester vádalkuja révén derült fény Boldog István bizalmi körének pályázati üzelmeire. Erről részletesebben ebben a cikkünkben olvashat. Nyilvánosan pedig Hadházy Ákos független és Csányi Tamás jobbikos képviselők robbantották az ügyet tavaly október elején.
Boldog István Tavaly októberben, az ügy kipattanásakor úgy nyilatkozott: "ez az egész csak egy politikai cirkusz, hangulatkeltés a választási kampányban. Eddig egyetlen hivatalos megkeresést sem kaptam, de szükség esetén természetesen állok a hatóságok rendelkezésére". Ahogy elkezdtünk egyre többet megtudni az ügyről, mi is kerestük a fideszes képviselőt, ám jelezte, nem kíván nyilatkozni. Ezt aztán kicsit ingerültebben megismételte kollégánknak kamerába is.
Végül most, amikor Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta a fideszes politikus mentelmi jogának felfüggesztését, Boldog az MTI-nek azt mondta: "az én lelkiismeretem tiszta".
Boldog mentelmi jogával párhuzamosan döntött a parlament hétfőn a jobbikos Kálló Gergely mentelmi jogának a felfüggesztéséről is: felfüggesztették a képviselő mentelmi jogát, 170 igen, 13 nem szavazattal.
A mentelmi bizottság elnöke, Hargitai János a szavazás előtt elmondta, mi a vád az ügyészségi leirat alapján Kálló ellen, és hozzátette, a bizottság javasolja nála is a mentelmi jog felfüggesztésének megszavazását.
Polt Péter legfőbb ügyész azért tett indítványt az Országgyűlés elnökénél Kálló mentelmi jogának felfüggesztésére, hogy le tudják folytatni a rongálás vétsége miatt indított nyomozást.
Az eljárás adatai szerint az európai parlamenti választások előtt két nappal Kálló három társával festékszóró spray-vel megrongált Budapesten 26 választási plakátot, amivel összesen 284 ezer forint kárt okozott.
Ez nem plakátrongálás volt. A Fidesz által biztosított szabad véleménynyilvánítás lehetőségével éltünk, mint azt ők tették 2018-ban, amikor megrongálták a Jobbik összes plakátját
- reagált a hírre az Indexnek Kálló Gergely még másodikán. Mint mondta, nem emlékszik pontosan arra, hogy mit írtak és hova, csak üzenni akartak a Fidesznek az EP-kampány alatt. Amikor egy évvel korábban megrongálták és ellopták a Jobbik plakátjait Debrecenben, a helyszínre érkező rendőrök Kálló állítása szerint azt mondták, hogy ez belefér a szabad véleménynyilvánítás jogába, és eljárás se indult akkor.
Kálló Boldoggal ellentétben a hétfői szavazás előtt kívánt élni a felszólalás lehetőségével.
Elmondta, örömére szolgál, hogy a legfőbb ügyészség ilyen gyorsan dolgozik: míg Simonka mentelmi jogára hónapokat kellett várni, Boldog Istvánéra hónapokat, az övére elég volt három hetet. Ugyanilyen gyorsaságot kívánt az ügyészségnek a jövőre nézve is.
"Mit is követtem el? (...) Semmit az ég egy adta világon, legalábbis bűncselekményt az önök olvasata szerint sem"
- fogalmazott Kálló, és hozzátette, amikor tucatszám tették tönkre a jobbikos plakátokat 2018-ban, akkor minden feljelentést megszüntetett a rendőrség arra hivatkozva, hogy nem történt bűncselekmény. "Önök legalizálták a plakátokon való üzenést" - mondat a fideszes képviselőknek. De év elején is volt egy választás, "ahol nem kicsit elvertem az önök jelöltjét" - fogalmazott a képviselő a kormánypárti képviselőknek címezve, ezen a választáson pedig az összes A0-ás plakátját tönkretették egy éjjel. Akkor feljelentést akart tenni, de a rendőrségen lebeszélték róla, mert azt mondták, nem lesz eljárás, ez a cselekmény belefér a szabad véleménynyilvánítás, a politikai véleménynyilvánítás kategóriájába.
Kálló elmondta, a hétvégén azt kérte a pártjától, szavazzák meg a mentelmi joga felfüggesztését, és hozzátette, ugyanazt a törvényi eljárást kéri, ami a fidelitasos és fideszes aktivistáknak biztosítva volt 2018-ban. "Ha engem elítélnek, ezt a több tucat korábbi feljelentést újra aktivizáljuk, de vigyázzanak, akkor nem marad 2022-ben aktivistájuk, mert mind a rendőrségre fog járni" - mondta Kálló. Majd megjegyezte:
"Egy elég kicsi ember vagyok, nem fogok árnyékot vetni Boldog István ügyére."
"Az én ügyem nem teszi meg azt a szívességet Boldog István ügyének, hogy eltűnjön, elrejtve legyen 1300 millió forint ellopása" - mondta.
Kálló Gergelyt február 16-án választották meg országgyűlési képviselőnek Fejér megye 4. választókörzetében, miután a térség korábbi képviselője, Pintér Tamás októberben Dunaújváros polgármestere lett, és összeférhetetlenség miatt lemondott parlamenti mandátumáról. A Jobbik politikusa március elején tette le az esküt a Parlamentben.