Felére csökkentik a vizsgaesemények számát, csak írásbeli érettségi lesz - legalábbis ezt javasolta a kormánynak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az oktatási akciócsoport nevében az operatív törzs csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Maruzsa elmondta, a tapasztalat azt mutatja, hogy az európai országok két úton járnak:
Az uniós országok döntő többsége még nem hozta meg az érettségire vonatkozó döntését, vagy pedig a járványügyi helyzettől tették ezt függővé. Ausztriában jelenleg csak írásbeli vizsgát terveznek, Szlovákiában csak szóbelit, Dániában a hagyományos rend szerint megtartják az érettségit, és jelenleg Németország tartományainak többsége is így készül. Finnországban pedig előrébb hozták és már meg is tartották az érettségit.
Magyarországon az érettségi egyben felvételit is jelent. Ha nincs százalékos eredményt hozó érettségi, akkor sok szakon nem lehet méltányos módon a teljesítmény alapján rangsorolni a jelentkezőket, és akkor felvételit kellene szervezni, erre viszont a felsőoktatási intézmények nincsenek felkészülve.
Ezért az oktatási akciócsoport azt javasolja, hogy ha a járványhelyzetben van rá mód, akkor érdemes az érettségit megszervezni.
Javaslatuk szerint az előrehozott, valamint az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő vizsgákat törölni kell, ez 30 000 jelentkezést érintene, így legfeljebb 73 000 érettségiző maradna.
Ugyanakkor megnyitják az érettségi jelentkezési felületeket, és azt javasolják, hogy aki nem felvételizik idén, tehát valójában nincs égető szüksége az érettségi eredményre, az vissza tud lépni a jelentkezéstől, és a következő tanévben nyugodt körülmények között le tud vizsgázni.
Senkinek nem kötelező tehát érettségizni, ha nem felvételizik.
Akiknek viszont megtartják az érettségit, ott a szokásostól eltérő módon a lehető legkevesebb személyes kontaktusra törekednének.
Az írásbeli vizsgához kevesebb ember kell. Azzal, hogy csak az az írásbeli vizsgát tartják meg, felére csökkentik a vizsgaesemények számát.
A vizsgázók és a pedagógusok biztonsága érdekében pedig ezt is úgy kell megvalósítani, hogy másfél méteres távolság legyen minden érintett között, illetve egy helyiségben a vizsgázók létszáma nem haladhatja meg a legfeljebb 10 főt.
Szóbeli csak ott lesz, ahol középszinten csak szóbeli vizsga van, illetve azoknak, akiket felmentettek az írásbeli alól.
Így 4500 szóbeli lenne a 320 ezer helyett.
Maruzsa szerint 14 nap alatt valamennyi vizsga lebonyolítható, az időzítés ugyanakkor kulcskérdés. A vizsgát előrébb hozni nem lehet, hiszen akkor sérülne a felkészülésre álló idő, és ez nem lenne méltányos. Túl sokat tolni sem lehet az érettségin, ugyanis egy októberi érettségi vizsga nem reális. Az oktatási akciócsoport azt szeretné, hogy szeptemberben a köznevelésben, a felsőoktatásban és a szakképzésben is elindulhasson a tanév, mondta az államtitkár.
Az érettségik kérdéséről természetesen formálisan végül majd a kormány dönt, várhatóan jövő szerdán, az akciócsoport csak javaslatot tesz. Maruzsa bejelentése után azonban nehezen képzelhető el, hogy a kormány ezzel ellentétes döntést fog hozni.