A koronavírus felforgatta a magyar politikát, a járvány elsősorban a kormány számításait húzta keresztül. Ennek ellenére a Fidesz a válság első szakaszából kihozta a maximumot, az ellenzék pedig hibázott, de ettől még politikai szempontból nagyon kemény időszak vár Orbán Viktorra. Változik-e az ellenzék 2022-es stratégiája? Orbán tényleg jó válságkezelő? Mennyire készülnek kemény időszakra a Fideszben? Elemzőktől és politikusoktól kérdeztük, milyen lesz a magyar politika a koronavírus után.
Március közepén indul a nyolcadik nemzeti konzultáció – jelentette március 10-én a kormánypárti Magyar Nemzet. A kormány olyan, az emberek igazságérzetét szerinte sértő kérdésekben kéri ki a magyarok véleményét, mint a börtönbiznisz, a gyöngyöspatai kárpótlás vagy éppen a bírák érzékenyítése. A nemzeti konzultáció eredményéből még tavasszal törvények születhetnek, állt a cikkben.
Egy héttel azután, hogy a koronavírus megjelent Magyarországon, a kormány még mindig azt remélte, hogy a világjárvány mintegy mellékes témaként átsiklik az országon, és nem zavarja meg az emberek igazságérzetéről szóló nemzeti konzultációját. Pedig ekkor már tízezer felett járt az Olaszországban regisztrált fertőzöttek száma, Európa vezetői pedig rendkívüli videókonferencián készültek a járványra.
Nem csoda, hogy a kormány március közepén még a nemzeti konzultációval volt elfoglalva; Orbán Viktor a január eleji évindító sajtótájékoztatóján dobta fel a témát, hogy utána hónapokig tartó kommunikációs munkával felépítsék; nem volt olyan beszélő fej, aki ne erről magyarázott volna a nyilvánosságban; a Fidesz tervei szerint ennek az ismételten Soros Györgyhöz kapcsolódó tematikának kellett volna uralnia a parlament tavaszi ülésszaka alatt a politikai közbeszédet.
Még egyet visszalépve,
azért volt ennyire fontos Orbánéknak a nemzeti konzultáció, mert több hónapig tartó megingás után helyreállíthatta volna pártja közéleti dominanciáját.
Október 13-án ugyanis a Fidesz elvesztette Budapestet és a magyar nagyvárosok felét, ami hosszú évek után először megtorpanásra késztette a kormányfőt. Visszakoztak a korábban belengetett alkotmányrevíziótól, pedig állítólag a miniszterelnök íróasztalfiókjában már félig készen hevert, és miközben az ellenzéki politikusok sorra foglalhatták el az önkormányzatokat, még 2020 elején is ott tartottunk, hogy a korábbi Orbán-kormányok legfontosabb miniszterei (Stumpf István, Lázár János, Navracsics Tibor) egymás után szóltak be nyilvánosan a Fidesz vezetésének vagy éppen egyenesen Orbánnak.
A választások után a Fidesz egyetlen politikailag emlékezetes pillanata – amikor megpróbált erőt mutatni – a kulturális finanszírozás átalakítása volt december közepén, de a gyors és széles körű felháborodás után itt is egy lényegesen gyengébb javaslatot fogadott el végül a kétharmad.
A koronavírus magyarországi megjelenése utáni első napokban úgy tűnt, hogy a Fidesz nem érzett rá a témára. Miközben márciusban 10-én Orbán a koronavírus és a migráció kapcsolatát hangsúlyozta a járványra való felkészülés helyett, az ellenzék egységesen követelt egészségügyi védőfelszereléseket, lélegeztetőgépeket és egy másik egészségügyi minisztert.
A Fidesz még a rendkívüli veszélyhelyzet kihirdetése után is tempóhátrányban volt. Ez legtisztábban ott látszott, hogy az ellenzék iskolabezárásokat sürgető kommunikációjára válaszul Orbán egy péntek reggeli rádióinterjúban ennek képtelenségét vázolta fel, aztán a TV2 híradójában leadtak egy riportot arról, hogy az iskolák bezárása súlyos károkat okozna, majd jött a fordulat: pár órával később Orbán rendkívüli bejelentése az iskolák bezárásáról.
A fordulópontot a már sokszor kivesézett koronavírus-törvény jelentette, amelynek parlamenti szavazásán bejött Orbán számítása: az ellenzék nem járult hozzá, hogy sürgősséggel napirendre kerüljön a kormánynak határidő nélkül szinte korlátlan felhatalmazást adó javaslat, majd egy héttel később sem szavazta meg a törvényjavaslatot; a Fidesz utána napokig beszélhetett arról, hogy az ellenzék nem járult hozzá a magyar emberek számára fontos döntések meghosszabbításához.
Ha a pillanatképet nézzük, akkor a kormány járványügyi lépései népszerűek, a Fidesz 50 százalékon áll, a kormánnyal elégedetlenek pedig öt éve nem voltak olyan kevesen, mint most. A helyzet azonban gyorsan változhat, a politikai szereplők és gondolkodók nagyon különböző forgatókönyveket várnak, bár egy dologban szinte mindenki egyetért: gyakorlatilag bármi megtörténhet.
A válság előtti politikai erőtérbe és tematikai környezetbe nyilvánvalóan nem lehet majd visszatérni, ezért például az sem várható, hogy majd ősszel elindul a kormány nemzeti konzultációja – mondta kérdésünkre Török Gábor politológus, aki a járvány megjelenésekor azt látta Orbán Viktor arcán, hogy nem örül annak, hogy sutba kell dobni mindent, amit 2022-ig tervezett.
A politológus szerint egyelőre a válság első szakaszában, a válság „mézesheteiben” tartunk, ami mindig becsapós. Ilyenkor a zászló, a kormányok körül mindig összegyűlnek a választók, kirajzolódik egyfajta nemzeti egység, ami mindenhol „brutálisan” megerősíti a hatalom gyakorlóit. Németországban március elején a Forsa közvélemény-kutatónál 2 százalék volt a különbség a CDU és a Zöldek között, most pedig 21 százalék. Ehhez képest Magyarországon a kormány és az ellenzék népszerűségén mintha mit sem változtatott volna a válsághelyzet.
Török úgy látja, hogy a politikai erőviszonyok nagyon lassan szoktak megváltozni, a nagy változások általában nagy válságokhoz, kataklizmákhoz kapcsolódnak.
Ha 2022-ig van lehetőség nagy változásra a magyar politikában, akkor most van az a pillanat, hogy átrendeződhetnek a hosszú ideje befagyott erőviszonyok
– mondta Török, aki szerint a válság „mézeshetei” a kormányt fogják erősíteni, míg az utána következő válság várhatóan gyengíteni fogja a Fideszt.
A válságok szakirodalma szerint a kormánynak és ellenzéknek eltérő lehetőségei vannak a válság különböző szakaszaiban. A kormány a válság első szakaszában építhet olyan narratívát, ami kitart akkor is, amikor majd csökkenni fog a népszerűsége (az ellenzék a hibás), míg az ellenzék ilyenkor csak rontani tud a pozícióján. Török szerint a koronavírus-törvény elutasításával az ellenzéki pártok ezt meg is tették:
A komoly, súlyos válságok első szakaszában az ellenzéknek papíron egy feladata van: a fal mellett járva meg kell próbálnia minél jobban belesimulni a nemzeti egységbe. Aki ilyenkor hülyeséget csinál, az csökkenti a később potenciálisan megszerezhető szavazatai számát.
Török szerint az első időszak mindig nehéz az ellenzéknek, a kormánynak pedig jutalomjáték. Ezek azok a pillanatok, amikor még nincs tényleges válság, de már az emberek fejében kialakult a válságtudat. Emlékeztetett, hogy 2008-ban is volt olyan pillanat, amikor nőtt Gyurcsány Ferenc és az MSZP népszerűsége, a Fidesz pedig zavarban volt, mert nem tűnhetett békebontónak.
A második szakasz lényegesen keményebb, mert ilyenkor már tényleges válság van; ez a periódus nagyon hosszúra tud nyúlni. Ilyenkor kaphat elméletileg lehetőséget arra az ellenzék, hogy növelje a saját szavazótáborát. Nálunk ugyanakkor az látható Török szerint, hogy az ellenzék muníciót adott a kormánynak arra, hogy minden fronton és kommunikációs csatornán építhessen egy narratívát, amely az ellenzékről szól, nem pedig a vírusról.
Török úgy látja, hogy a Fidesz ellenzéket hibáztató narratívája nagyot futott, és bár lehet, hogy néhány hónap múlva ennek már nem lesz jelentősége, a kormány politikai értelemben kihozta ebből az időszakból a maximumot. A válság irodalmai szerint ugyanakkor
a válságok második szakaszában mindig bekövetkezik a nagy fordulat.
Törököt arról is kérdeztük, fenntartja-e még, hogy Orbán Viktor a járványhelyzet lecsengése után előrehozott választások felé viheti az országot. A politológus szerint a kormány mindent politikai logika alapján mérlegel, és ha egy elhúzódó második szakaszt le lehet rövidíteni vagy kevésbé fájdalmassá lehet tenni, akkor arra lehetőséget jelenthet egy előrehozott választás.
A járványt megoldó miniszterelnök szerinte dönthet úgy, hogy nem „szenvedi végig” a választásokig hátralevő két évet, amikor nyilvánvalóan csak erodálódhat a népszerűsége. Török szerint Orbán mondhatja például, hogy újabb felhatalmazást kér a válság kezelésére, nehéz időszak jön, és olyan lépések lesznek szükségesek, amelyekre a választók 2018-ban nem adtak felhatalmazást, ezért most megkérdezi őket. Török úgy látja, hogy általában nem lehet jól megindokolni egy előrehozott választást, de most kivételesen más lenne a helyzet.
A politológus felvetésére március végén reagált a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője, aki szerint Orbánnak nem érdeke, hogy előrehozott választást tartsanak 2022-ig. Mráz Ágoston Sámuel érvelése szerint a Fidesznek kétharmada van, kedvére alkotmányozhat; minden választás kockázat; ha együtt indul az ellenzék, nehezebb lesz kétharmadot szereznie a Fidesznek, mint 2010 óta bármikor; Orbán eddig mindig arról beszélt, hogy Magyarország versenyelőnye, hogy itt politikai stabilitás van, nem volt előrehozott választás a rendszerváltás óta.
Az általunk megkérdezett ellenzéki politikusok egyet értettek abban, hogy kiszámíthatatlan, mi fog történni a következő hónapokban.
Harangozó Tamás szerint
elképzelhető, hogy a válság végére a Fidesz felépíti magát egy társadalmilag stabil többségre, de az is lehet, hogy elszabadul a pokol, és éhséglázadások lesznek. A marsallbot – ahogy a korlátlan felhatalmazás is – a kormánynál van, és úgy látjuk, hogy az eddig bejelentett gazdaságmentő intézkedések kevesek lesznek.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint az ellenzék most elsősorban a saját megítélésének tehet jót vagy rosszat. Ha a kormány annyira félrekezelné a helyzetet, hogy már a propaganda sem segít rajtuk, felértékelődne az ellenzék kvázi kormányzóképessége, hogy mennyire hiszik el a választók, hogy meg tudnák oldani a helyzetet. „Lehet persze lájkokat gyűjteni azzal Facebookon, hogy szapuljuk Orbánt, de nekünk az első perctől az a legfontosabb, hogy valódi, megvalósítható, az emberek legnagyobb gondjaira megoldást adó javaslatokkal álljunk elő” – fogalmazott.
A jövőbeli hatásokról azt mondta, nem valószínű, hogy egyik vagy másik ellenzéki párt annyira megerősödjön most, hogy önálló kihívójává váljon 2022-ben a Fidesznek. Harangozó szerint az ellenzéki pártok folyamatosan egyeztetnek, és összehangolják politikájukat. Ugyanakkor közösen fellépni csak olyan esetekben terveznek, ahol az ügy súlya szerint szükségesnek gondolják.
Ungár Péter is arról beszélt, hogy az ellenzéki pártok sok mindenben együttműködnek a napi politizálás tekintetében. Az LMP politikusa a koronavírus előtt próbált vitákat generálni az ellenzéki oldalon – elsősorban a DK-val –, hogy minél előbb zárják le ezeket a kérdéseket a 2022-es választás előtt. Az LMP és a Párbeszéd közeledéséről is azt mondta, hogy annak kiváltó okai nem szűntek meg, de nincs most itt az ideje a pártpolitizálásnak.
Aki meg tudja jósolni, hogy mi lesz hat hónap múlva, az adja kölcsön az üveggömbjét - mondta az Indexnek Molnár Csaba. A DK ügyvezető alelnöke szerint annyi biztos, hogy a következő hónapokban nem lesz más téma, csak a járvány, ez azonban nem feltétlenül jelent jót a kormánynak, mert szerinte csak egy legenda, hogy Orbán jó válságkezelő.
Ez a kormány még nem nézett szembe válsággal. Legyártott konfliktusokat, amelyekről aztán előadta a megoldást. Ilyen volt a menekültügy is, amelynek 95 százalékát a kormány gyártotta le problémaként. A jelenlegi időszakban azonban nem lehet a szokásos kommunikációs trükköket elővenni
– vélte Molnár, aki szerint „válsághelyzetben a kormány bénult állapotban van, minden lépésük elkésik ahhoz képest, amit mások csinálnak Európában, ráadásul Orbán »mentőcsomagja« a legkisebb a kontinensen”.
A politikus kérdésünkre elmondta, hogy bár „most eszébe nem jutna a 2022-es választásra gondolni”, a járvány nem írja felül az ellenzéki pártok közös felkészülését. „Az volt az alapjavaslat, hogy tavasszal mindenki beszélje meg a lehetséges konstrukciót a választóival, majd pedig ősszel állapodjanak meg a pártok. Ehhez képest még nem vagyunk elkésve” – mondta.
Megkértünk egy fideszes politikust és egy kormánypárti elemzőt is, hogy értékeljék a helyzetet, illetve fejtsék ki, mire számítanak a következő hónapokban. Mindketten csak nevük elhallgatásával akartak nyilatkozni, mondván, nincs most itt az ideje, hogy pártpolitikáról beszéljenek nyilvánosan. A kormány és a Fidesz szempontjából ugyanakkor egyikük sem számít könnyű időszakra.
A viszonylag enyhe visszaeséstől kezdve az 1929–33-as gazdasági világválságot is sokszorosan meghaladó visszaesésig terjednek a jelenlegi elemzések – mondta a Fidesz egyik sokat szereplő politikusa. A képviselő úgy látja, hogy
Európában és a világon mindenhol, ahol eddig gazdaságilag alapvetően rendben mentek a dolgok, a ma még nem ismert nagyságrendű visszaesést az emberek elsöprő többsége háborús kárként (szomorú, fájdalmas, de elkerülhetetlen veszteségként, ami mindenkitől áldozatot követel) fogja értékelni.
Szerinte éppen a hagyományos ellenzéki politikai magatartás (a kormány ekézése mindenért) nemcsak a járvány idején, de a lecsengése utáni gazdasági károk elhárítása idején is kontraproduktív és működésképtelen lesz. Hozzátette, a járvány idején látott stratégia a hazai ellenzéktől „elemi károkat okozott” a baloldali-liberális pártoknak, amelyek nemcsak belesétáltak, de „tartósan bele is ragadtak Orbán csapdájába”.
A kormánypárti politikus azt is megjegyezte, hogy „háborús helyzetben” Orbán Viktor egyébként is magas kormányfői alkalmassági megítélése tovább javult, miközben az ellenzéki politikusok vezetői alkalmasságának társadalmi megítélése tovább romlott.
A Fidesz-közeli elemző szerint a koronavírus átírja a politika eddigi szabályait, a továbbiakban értelmetlen a régi verseny keretei között gondolkodni. Szerinte ilyenkor az emberek természetesen a kormányhoz húznak, a Fidesz ráadásul meg is tudja bélyegezni ellenfeleit azzal, hogyan kezelték Gyurcsányék a 2008-as válságot.
Ilyenkor nincs pártverseny, de a Fidesz feltesz kérdéseket, az pedig már politikai rafinéria kérdése, hogy ezeket tudja-e támogatni az ellenzék
– mondta az elemző, aki szerint a politikában fontos a karakter, Orbánnak és a Fidesznek pedig az a karaktere, hogy jól tudnak válságot kezelni, és ezt „be is tudják mutatni”. Szerinte a Fidesz „uralja a kontextust, már amennyire lehet uralni egy járvánnyal szemben”.
Nincs könnyű helyzetben ugyanakkor a Fidesz sem, mert ha jól kezelik is a válságot, annak akkor is lesznek gazdasági következményei, a járvány és a recesszió „Európában és a világon minden kormány számára kihívást fog jelenteni”.
A kormánypárti elemző arról is beszélt, hogy mintha túlságosan optimista lenne a világ, meghatározó európai államok a korlátozások enyhítéséről beszélnek, és megpróbálják rögzíteni, hogy mikor rendezik majd meg pontosan az elmaradt világversenyeket. „Pedig az egész világ egyik pillanatról a másikra bezárta magát, és mintha lenne egyfajta elbizakodottság, hogy majd lépésről lépésre visszaépítjük” – mondta az elemző, majd a hazai helyzetről hozzátette:
Még minden mozog, két hónappal ezelőtt el sem tudtuk képzelni, hogy ez lesz. Február 16-án egész más politikai kontextus volt, Orbán az elmúlt száz év legsikeresebb tíz évéről és nagy tervekről beszélt. Senki sem látta előre, hogy így változik meg a világ. Mindenki bizonytalan.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (k) virológusokkal egyeztet a Karmelita kolostorban 2020. április 9-én.MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán