Mióta meghirdettük, hogy keressük a járványhelyzet legbosszantóbb hülyeségeit, elárasztották az Indexet az olvasói levelek. Ahogy a felhívásban írtuk, nem a mindannyiunk közös érdekében elviselendő kellemetlenségeket vagy az egyértelmű szabályszegéseket kerestük, hanem az önzésből vagy fafejűségből fakadó, idegesítő, néha abszurd apróságokat.

A közel 250 beérkező levélből szépen kirajzolódott, hogy az olvasóinkat bosszantó hülyeségek többsége besorolható ennek az öt nagyobb csoportnak a valamelyikébe:  

• amik a vírus terjedésének dolgoznak, veszélyeztetnek másokat,
• amik megnehezítik a bezártság elviselését,
• körülményessé vagy elintézhetetlenné vált dolgok,
• suta társas helyzetek, amiknek még nincs kialakult kezelési módjuk,  
• ahogyan mások - a politikusoktól kezdve a többi emberen át az Indexig - a járványhelyzetet kezelik, arra reagálnak.

Az olvasói panaszokat feldolgozó cikksorozatunkat az első csoporttal, a járványügyi szempontból kifejezetten veszélyes húzásokkal kezdjük. Van köztük, ami sokakat érint és van néhány, amibe inkább egyedi balszerencse volt beleszaladni. Vannak komoly problémák és vannak súlytalanabbak. Némelyik esetben bizonyos konkrét emberek a bosszúság okozói, máskor rendszerszintű a gond. Ami közös bennük a bosszantóságon túl: nem tűnnek megváltoztathatatlannak.

Személyes érintkezés erőltetése

• Direkt pont odaül: "Felszállok a csepeli HÉV-re kora reggel egy tök üres kocsiba, majd utánam felszáll egy teljesen agyhalott, és hova ül? Természetesen a hátam mögé közvetlenül - arcmaszk persze nincs rajta. Felállok, elmegyek jó messzire tőle, és még ő néz utánam, hogy most miért?"
• Közel jön: "Az az általános megfigyelésem, hogy az emberek nem tartják a másfél-két méteres távolságot, ott sem ahol lehetne. Bevásárlás közben úgy állt mellém két ismeretlen, hogy összeért a vállunk, nekem kellett elmennem (én hagymát válogattam zacskóba bújtatott kézzel, ők meg beszélgettek, mert ugye kicsi a rakás a szupermarketben). Az utcán is folyamatosan gyalogolnak emberek egymás hegyén-hátán akkor is, ha ez elkerülhető lenne. Bőven van hely kihagyni a két métert, de ha egy szembejövőt kikerülök, rosszallóan néznek rám."
• Csoportos beengedés: "Nyugati postánál kísérőt nem engednek be, és órás sor áll, de az embereket nem egyesével, vagy távolságot tartva engedik be, hanem kis tömegekben és egymás nyakába lihegnek a csigalépcsőn ugyan úgy, mintha nem lenne korlátozás."
• Bedugja a fejét: "Dohányboltban felraktak egy plexilapot védeni az eladót. A kiadónyílás kb. 25-30 cm magas és kb. 50 cm széles, hogy a zacskós dohányok, cigihüvelyek kiférjenek. Bedugják a fejüket a lukon!"
• Jön a vízóraleolvasó: "Jön egy email, hogy nem lesz vízóra-leolvasás a járvány miatt, amely miatt menjek le az aknába, fotózzam le a vízórát, és küldjem el. Megteszem, elküldöm, örülök is, hogy milyen jó megoldás. Erre pár nap múlva megjelenik a leolvasó, és hiába mondjuk, hogy már beküldtük a fotót, beengedteti magát, hogy ő ha már itt van, akkor le is olvassa."
• És a villanyórások: "Nálunk villanyóra csere volt. A beharangozó levél a szokásos volt határozott stílusban (nem módosítva a járványhelyzethez): időpont 1, időpont 2 (azért megemlítve további lehetőséget) - a végén szerződésszegéssel, kötbérrel, stb. fenyegetve.  Megjelentek a villanyóra cserére maszk nélkül a szerelők. A maszk ugye a környezetet védi, vagyis a szerelőktől a háziakat. A szerelők esélye a fertőzésre magas: naponta 5-10 helyre mennek, minden nap, így rengeteg kapcsolatuk van. Így jó esélyük van megfertőződni, és maszk nélkül járva sokakat megfertőzni. Igaz, megrökönyödésünket látva azért mondták, tudnak máskor is jönni, de hirtelen nem voltunk a helyzet magaslatán."
• Meg a kéményellenőrzés: "Szerintem elég ha csak ennyit írok: levél a Főkétüsztől, társasházi kötelező kémény ellenőrzés lakásonként…"
• Készpénzküldés az alap: "Mostanában volt az éves vízóraleolvasás, és bár mindent elektronikusan intézünk, az ELMŰ a felgyűlt többletet a postással személyesen készpénzben küldte vissza. Azóta ez pozitív irányt vett egyébként, mert panaszunkra sikeresen regisztrálták, hogy nem kérünk készpénzt... csak sajnáljuk, hogy főleg ezekben az időkben nem ez az alap, és hogy másokkal valószínűleg pont ugyanez történik."
• Tanúztatni, nincs mese: "Úgy döntöttünk, hogy köszönettel visszautasítjuk a hiteltörlesztési moratórium adta lehetőséget. Az elutasításhoz nyomtatványon kell nyilatkozni. Nyomtasd ki a formanyomtatványt, nyomtasd ki (persze, van itthon nyomtató, hogyne), töltsd ki, nagy kegyesen megengedik, hogy nem csak személyesen, vagy postán lehet beadni, hanem emailen is. Hurrá! Röpke három nap alatt sikerül is visszajelzést böfögni az emailre. Hogyaszondja, leszek szíves tanúztatva újraküldeni a nyilatkozatot.Nem, nem leszek szíves. Megírtam nekik, hogy kijárási korlátozás van, nem megyek ki a lakásból, csak boltba, tessenek javasolni valakit, akivel így tanúztathatom a nyomtatványt. Kíváncsian várom a válaszukat."
• Pénztárak szépen, egymás mellett: "Az önkiszolgáló pénztárak és közvetlenül mellette egy hagyományos pénztár (volt nyitva), tehát a vásárlók kénytelenek voltak a sorok kialakítása miatt egy relatív kis helyen várakozni, természetesen feltorlódott a tömeg. Ekkor megnyitottak egy újabb pénztárt, de hol? Természetesen a már nyitva levő pénztár mellettit."

Fertőzésveszélyes érintés erőltetése

• Kézről kézre járó toll: "Kinyitom az ajtót, a futáron se kesztyű, se maszk, majd szépen felém nyújtja az aláíró felületet, és megkér, hogy a KEZEMMEL írjam alá. Meg is kérdeztem, hogy "Ez most komoly?" Mire azt válaszolta, hogy ne aggódjak ennyire."
• Miért kell még jelezni a buszon, villamoson? "Sajnálatos, hogy a villamosokon, buszokon nem feltétlen nyitják ki az összes ajtót (az elsőt értelemszerűen nem számítom ide), illetve, ha kinyitják, nem tájékoztatják előre az utasokat. Az utas így szükségből/reflexből nyomogatja a leszállásjelző gombokat. A villamoson ugyan kinyitják tapasztalatom szerint, de ott sem tájékoztatják erről előzetesen az utasokat. Olcsó és egyszerű megoldás lenne az utasok tájékoztatása (és az ajtók jelzés nélküli kinyitása). Ezzel legalább a nyomógomb útján nem terjedne a járvány, és a kocsi átszellőzését is biztosítaná. A lényeg itt azon lenne, hogy a vezető vagy a magnó tájékoztassa az utast, hogy nem kell a gombhoz érjen, ha le akar szállni."
• Csomag utánvét kizárólag készpénzzel: "Úgy néz ki, hogy az ország bizonyos körzeteiben a futárszolgálatok nem biztosítják a bankkártyás fizetés lehetőségét, csak készpénzt fogadnak el. Ha falun élsz, viseld a kockázatot, a plusz kényelmetlenséget illetve a konkrét anyagi hátrányt."
• Blokk kézbe nyomása: "Álljál 2 méterre, plexi üveg mögött, fizess bankkártyával... aztán a kezedbe nyomják azt a kurva blokkot, mert hát a papírnak meg kell lennie…" 
• Zöldségmérős gombnyomogatás: "Ez az élelmiszerlánc az egyetlen, ahol a vevőknek kell lemérni a zöldséget-gyümölcsöt és címkézni a pékárut az adott részlegeken levő mérlegeknél. Ez békeidőben is zavaró a mindig koszos kijelzők miatt, de most különösen idegesítő a kikényszerített érintőképernyő nyomkodás. Ráadásul a mérlegeket egymás mellé helyezik el, hogy jól összetömörülhessenek az emberek. Normális cégeknél a pénztárban mérik az ilyesmit vagy ott nézik ki a pékáruk kódját.”
• Kötelező bevásárlókocsi: "Max. 40 fő tartózkodhat egyszerre az áruházban. Ez még OK is lenne - de a negyvenet csak úgy képesek számolni, hogy 40 bevásárló kocsit toltak a bejárathoz, s mindenkinek kötelező kocsival bemenni. (Ha házaspár kalandozna arra, akkor két kocsit kell betolniuk.) Tehát nem mehetsz be kontaktmentesen, nem használhatod a saját bevásárló szatyrodat, hanem jól össze kell mindenkinek fogdosni a negyven kocsi egyikét."
• Bérletcsippantás: "Kalauz március utolsó napjaiban, a kijárási korlátozás bevezetése után a z50es zónázó vonaton, ahol amúgy is alig utazik ember, hosszan nézegeti és mindenáron előveteti velem a tokjából a bérletemet hogy "becsippanthassa", tehát a QR kódját leolvashassa, holott jól láthatóan digitális nyomtatással rajta a pecsét, hogy már ellenőrizték. Mondom neki, hogy persze, most vírusveszély idején ez nagyon fontos hogy ön 20 centire idehajolva csippantgasson. Azt mondja, ez kötelező nekik. Én azt válaszolom, évek óta utazom a járatukkal, és 2 havonta egyszer ha szoktak ilyesmit. Morog valamit és elmegy.”
• Szórólapot nem kérünk: "Nálunk még mindig nem álltak le a szórólapos szpemmerek. Vannak olyan bolondok, akik beengedik ezeket, akik összefogdosták már száz másik lépcsőházban mindenki postaládáját, és most összefogdossák a miénket is, pedig nagyon sok az idős lakó." és még: "Városi/falusi helyi hírlevél: fiatal kishölgy házról házra jár és gyerekek/felnőttek kezébe adja az újságot, ami az önkormányzat terméke, a Húsvétról." 

Nincs maszk, vagy van maszk, de minek

• Ez itt a trafik, maszkot le: "A mi településünkön, a dohányboltban miután bementél, megkérik, hogy vedd le a maszkod és nézz a kamerába, mert félnek, hogy kirabolják őket...   El lett nekik mondva százszor, hogy ez így nem jó, de >a főnök ezt a szabályt hozta<".
• Autóban, egymás közt? "Autóban maszkos család. Kiszállnak, leveszik, végre nagyot levegőznek." és még: "A családjával sétálni mentek a közeli erdőbe. Tök egyedül csak ők. Szabadban. Maszkban minden családtag."
• Eleve rosszul: "Nekem a legszembetűnőbb, hogy Magyarországon az emberek nagyon nagy hányada nem tudja, hogyan kell a maszkot hordani. Sokan nem is húzzák az orrukra, de a legérthetetlenebb az, mikor egyesek az alsó ajkukra húzzák fel csak."
• Pont amikor igazán kéne: "Az én kedvencem az az, amikor a polgár az utcán sétálva maszkban ballag (közel s távol végig senki), aztán leáll egy ismerőssel beszélgetni, maszkot lehúzza a nyakára és úgy dumál. Ugyanez a szituáció, anyuka gyerekekkel viszi a bevásárolt cuccot az idős rokonoknak. Végig maszkban, majd a lépcsőházban az ajtó előtt beadják a csomagot, be nem mennek, de a maszk lekerül a nyakra, és úgy dumál az idős bácsival meg nénivel. Ennek így sok értelme nincs."
• Beszélgetés a karanténos szomszéddal: "Karanténban lévő állampolgárhoz vittük az ebédet. Ahogy kell, kesztyű, szemüveg, maszk, fertőtlenítő stb.  Kaputelefonon felcsengettem, majd letettem az ebédet a lábtörlőre. Lementem a lépcsőfordulóig és vártam, hogy kijöjjön az ember. Meglepetésemre a szomszéd ajtó nyílt, idős hölgy. Azt hitte, hogy hozza érkezett a megrendelt ebédje. Szépen elmondtam, hogy az majd valamikor később érkezik, és megkértem, hogy menjen vissza, mert mindjárt kijön a karanténos szomszédja. Aki ezt meg is tette, majd legnagyobb megdöbbenésemre szívélyesen üdvözölték egymást, és elkezdtek egymástól kb fél méter távolságban csevegni. Mindenféle maszk és egyéb védőeszköz nélkül. Én meg ott álltam beöltözve tőlünk 3 m-re...."
• Köhög, útban van: "A hülyeség netovábbja: maszkos úriember bevásárlást intézi. Köhögnie kell, tehát lehúzza(!) a maszkot, köhög, majd visszahúzza a maszkot. ?!"
• Maszk és cigaretta: "Helyes ha az ember maszkban és kesztyűben megy be az élelmiszerboltba. De miután onnan kijön, laza mozdulattal a nyakára lehúzza a maszkot (akár fertőzött is lehet), a kesztyűs kezével előveszi a cigijét és rágyújt. Ha a maszk és a kesztyű meg is védte, a cigivel minden vírus a szervezetébe jut." és még: "Mindenki aki ott dolgozik, akár az (xy bolt)nál, akár valamelyik benti egységben, fodrász, posta, kínai kaja, akármi, mindenki hord maszkot. Kivéve amikor kimennek cigizni, ahol mindenkinek a nyakában lóg a maszk és ugye cigizés miatt állandóan az arcukhoz nyúlkálnak, utána a nyakbatekert maszkot visszateszi és megy tovább kaját csinálni."
• Óvónő ne hordja?: "A feleségem óvónő a községi óvodában. Az önkormányzati döntés szerint ügyeletet tartanak a pár gyerek részére, akiket oviba visznek a szülők. Amikor elkezdődtek az ügyeleti napok, a feleségem ment is dolgozni az első napon. Itthonról vitt maszkot, gumikesztyűt és felvette a munkához. (Ott azóta sem adnak). Az óvodavezető minősíthetetlen, megalázó hangnemben a földbe döngölte, hogy azonnal vegye le, erre ott semmi szükség, ne keltsen pánikot, különben meg a kollégáit pedig megbotránkoztatta ezzel a viselettel."
• Egyszer használatos, de mossák csak: "Nemrég kaptunk maszkokat, aminek a viselése részben az ügyfélfogadás, részben kívülről beérkező anyagok kezelése miatt indokolt. Mivel kevés maszk érkezett, körlevélben javasolták, hogy próbáljuk mosni és többször is felvenni a maszkokat, amivel semmi probléma nem lenne, ha nem egyszer használatos maszkok lennének."
• Maszk csak azon, akit látni? "Az egyik nap minden cél nélkül betértem az egyik multi cég bevásárlóközpontjában lévő gyorsétterembe. Az éttermi rész lezárva és egy papíron kiírva, hogy az xy kormányrendelet szerint bezárták a beülő részt, és nekik az én biztonságom az első. Milyen szépen hangzik. Megyek tovább és a kiszolgáló pultnál megakad a szemem az üvegfal mögötti szakácson, aki az én biztonságom érdekében éppen arcmaszk nélkül készíti az étel fő alkotóelemeit. Elhihetik, mennyire bepöccentem, mikor ezt megláttam, és odahívtam a menedzsert. Kérdeztem tőle, hogy éppen világjárvány idején a szakácsukon miért nincs szájmaszk, amikor a betegség főként légúton terjed. Azt mondta, hogy jelezte már a vezetőségnek, de nem léptek semmit. Ezek után beültem a kocsiba és kb 3 óra autókázás után bejártam annyi gyorséttermet, amennyit csak lehetett. Több helyről elkergettek, de rendes felderítő munkát végeztem. Ahol jártam, ott az volt a tapasztalat, hogy elnézést kérek, de átbasszák az embereket. A rendelésfelvevőkön és az ételkiadókon van szájmaszk és kesztyű, viszont a konyhai dolgozókon, minden egyes helyen, ahol jártam, sehol sem volt maszk és kesztyű is csak elvétve, és sapka is hiányzott jó pár dolgozóról."
• Újságosztás maszk nélkül: "Ami számomra különösen bosszantó, hogy a Lokált és más ingyenes újságot általában nagyon idősek, a veszélyeztetett korosztályba tartozók osztogatják, nagyon sokáig mindenféle védelem nélkül tették ezt. Mostanra ugyan jellemzően kaptak kesztyűt, de maszk még mindig nincs rajtuk."
• Pont a maszkvivőnek nem jár maszk? Önkormányzat által szervezett szociális ételszállítást végző futár, aki 80-100 idős emberhez jár naponta: "Ez a budapesti önkormányzat a futárokkal kiküldetett minden idős részére 1 vagy 2 db sebészeti maszkot, ami persze, becsülendő, hisz rögtön és gyorsan léptek. (...) De a futár, aki nyilván sokkal fiatalabb és könnyen lehet tünetmentes hordozó.. Na az nem kap semmit.. Bocsánat, kaptam még valamikor előtte, mikor elkezdett komolyra fordulni (kb március eleje) 3 db egyszer használatos kesztyűt, ami nem is tudom mennyire lehet elég, ha mondjuk napi 20 db lépcsőházzal és annak részeivel érintkeznek, maszk 0. (...) Akkor az végül is elég abszurdum, hogy aki (...) simán át tudja adni és nem is tud róla, az nem kap védelmet, de az időseknek meg vigyek ki olyan maszkot, ami meg ugye őket nem védi, mert az védené őket, ha rajtam lenne."(Olvasónknak azóta ajánlottak az önkormányzattól textilmaszkokat, de addigra megoldotta magának a védőeszközöket.)
• És a másik oldal: "Egy termelő cég irodájában dolgozom, bő 2 méteres távolságban van az íróasztalunk egymástól. Mégis kötelezően maszkot hordatnak velünk, és akár iváshoz, akár bármihez félrehúzzuk, vagy levesszük, folyamatosan kapjuk az ívet, hogy "miért nem hordjuk a maszkot?!" Olyan szintű pánikot képzeljetek el, hogy nem telik el 5 perc anélkül, hogy ne lenne ránk szólva. Természetesen otthon készült maszkokról van szó, és természetesen - ha fel kell állnom az asztalomtól, vagy telefonálnom kell, vagy bármilyen kontaktusba kell kerülnöm bárkivel - viselem azt a "kurva maszkot". Viszont folyamatos rettegésben és idegességben vagyunk tartva, konkréten gyomorgörccsel jár be mindenki dolgozni."

Tapogatók, nyálazók, köpködők

• A hentespult mögött: "A fiatalember múltkor húsaprítás közben maszk nélkül egyszerűen telibeköhögte a húst a pulttal együtt."
• Fröcsögő zacskófújás: "Természetesen kesztyű és maszk nélkül érkezik, péksüteményt venne. Megfogdosott 3-4 zsemlét, majd eldöntötte, hogy melyik a nyertes, lehúzott egy nejlonzacskót, de az csak nem akart kinyílni úgyhogy 30 centire a péksüteményes pulttól elkezdte FRÖCSÖGVE FÚJNI a nejlonzacskót, hátha szétnyílik. Szavam elállt."
• Végignyálazza: "Gyógyszertári történet: a vásárló fizetésnél letolja a maszkját, előveszi a pénzét, és végignyálazza a bankjegyeket, amíg megtalálja a címletet, aztán nyújtja a patikus kisasszonynak."
• Tapogat, nyomkod, visszatesz: "Maszk és kesztyű nélkül szédelgett össze-vissza, markolászta a bevásárlókocsiját, lehúzott egy nejlonzacskót a tekercsről, megnyalta az ujját, hogy szétnyissa, utána odament a krumplis konténerhez, és kivett egy krumplit a nyálas kezével, megnézte jó alaposan jobbról, balról, gondosan visszatette a többi közé, továbbszédelgett" és "Piacon egy középkorú nő az összes piros retek csomót végigtapogatta, megnyomkodta, ami a pulton volt az őstermelőnél. Kb 20 csomó retket fogdosott össze, amíg rá nem szóltam, hogy most már hagyja abba."
• Bevásárlókocsi fogantyú: "Szülőpár 3 év körüli gyerekkel. Szülőkön maszk. Gyereken nincs, a bevásárlókocsiban üldögél. Állunk a sorban. Aztán a kisfiú a szájába veszi a kezét. Majd elkezdni nyalogatni a bevásárlókocsi fogantyúját. Szülők látják, de nem tesznek semmit...."
• Chipsezés a pénztárban: "Pénztároson se maszk, se kesztyű. Miután minden árut csupasz kézzel áthúzott a vonalkód leolvasón, ugyanazzal a kézzel vett kicsit a chipsből, ami a pénztárgép mellé volt készítve." és még: "Eladó lány maszk és kesztyű nélkül dolgozik odabent, minden terméket csupasz kézzel tesz a zacskóba-, azzal a kézzel amivel a készpénzt is elveszi a vevőktől és a haját-arcát is birizgálja. Akkor döntöttem el, hogy nem megyek oda többet, amikor azt láttam, hogy papírpénz számolás előtt az ujját is megnyalja."
• Kekszezés a buszon: "Volánbuszon vidéken némely fiatal simán puszta kézzel eszegeti a kekszet, persze előtte nemhogy nem fertőtlenített kezet, hanem még a kapaszkodó USB töltőjébe is beleszuszakolta a telefonját."
• Kiköp oldalra: "Vecsés futópálya. Jön...jön ....közeledik. Elfut mellettem, fújtat, mint a gőzmozdony. Majd kiköp oldalra egy métereset. 50 méter  múlva még egyet...." és "A „nyóckerben” lakom, ez nem jelentett különösebb gondot eddig. Amikor lemegyek, próbálom kikerülni azokat a folyékony nyomokat, amiket az utcán látok. Kikerülöm, vagy átlépem. Vannak egyértelműen kutyáktól származó nyomok, vannak takarításból származók. Vannak azonban olyanok is, amelyek könnyen azonosíthatók, de nem tartoznak az előbbi kategóriákba. A köpetek. Nem egészen száz méteres körzetben (lineárisan 50 oda, 50 vissza) legalább 3 ilyet találok az utcán. Kerülgetem ezeket, de mindig eszembe jut: Ki az a tapló, aki járvány-ide, járvány-oda, kihányja a dzsuváját a járdára?"

Szemetelők

• Meglepetés a bevásárlókocsiban: "Már egy ideje bosszant, hogy mióta az egyik nagy áruházláncnál kivezették a 100 Ft-ost a bevásárló kocsikból, nagyon sokan ott hagyják el, ahol épp parkoltak, vagy buszmegállóban, stb. Ezt még sok, nagyon tudatosan maszkot, kesztyűt viselő azzal tetézi, hogy vásárlás végén benne “felejti” a kocsiban. Ritka nagy önzőség, hisz magát védi, de a másikra tesz magasról."
• Az erdőben: "A Börzsönyben kerekezek rendszeresen, mivel a közelében lakom. A nagycsoportos kirándulókon már meg sem lepődök, viszont egyre több kék gumikesztyűt látok eldobálva. Hazafelé már nincs rá szükség?"
• És az utcán, fűben, bárhol: Használt kesztyű, maszk csak úgy az utcán elhajigálva.

A járványhelyzet bosszantó hülyeségeit bemutató cikksorozatot folytatjuk.

(A cikkbeli idézetek az Indexnek küldött olvasói levelekből vannak. A levélírók nevét nem tüntettük fel, mert a legtöbb esetben vagy kifejezett kérés volt a névtelennek maradás, vagy nem tért ki a hivatkozhatóság mikéntjére a levél. Ha van olyan olvasónk, akitől idéztünk, és szeretné a neve feltüntetését, kérjük, írjon, és pótoljuk.)

(Borítókép: Nagy Attila Károly / Index)