Az ország nagy része a lakásában ülve dolgozik és tölti a napjait, de az ablakon kinézve is feltűnő, hogy bár az április nem a legcsapadékosabb hónapunk, mégis rendkívüli a szárazság, hiszen az elmúlt 22 napban alig esett az eső. De nem csak ebben a hónapban volt kevés csapadék, az idén egy kezünkön meg tudnánk számolni, hogy hányszor esett jelentősebb mennyiség.

Meg is látszik ez az Országos Meteorológiai Szolgálat napi aszályindexén, ami most azt mutatja, hogy a Dunántúl kivételével az ország kétharmadában közepes-súlyos aszály van. Olyannyira, hogy az agrárminiszter hétfőn a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál, ami azt jelentené, hogy a gazdák tartósan mentesülhetnének a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól.

De nem csak a földeken, a parkokban vagy a balkonládákban okoz gondot, hogy nincs eső, múlt héten írtuk meg, hogy drámaian csökken a magyarországi folyók vízszintje, a Tisza helyenként 5-6 métert, a Dunáé több mint kettőt. Ráadásul ez azt jelenti, hogy nem csak az országban, hanem az egész kelet-közép-európai régióban rendkívül csapadékszegény időszak van. Ez a fotó például hétfőn készült Varsóban, a Visztula partján:

Arról, hogy a mostani helyzet mennyire tér el a megszokottól, megkérdeztük az Időkép meteorológusát, Szabó Beát, aki elmondta, hogy az OMSZ 1981-2010-es években mért átlaga alapján márciusban országosan 30 mm-nyi csapadék szokott esni, és ez idén is megvolt, de a csapadék nagy része a hónap elején esett, még a vegetáció megindulását megelőzően. Ennek is egy része hó formájában hullt le, olvadáskor pedig nagyrészt nem beszívódott a talajba, hanem elfolyt a felszínén.

Az elmúlt 30 napban 10-12 mm-nyi csapadék esett az országban, és a mostani előrejelzések szerint a hónap végéig már nem is fog 1-2 mm-nél több hullani. És hogy mi lehet ennek az oka a hazánkat is érintő klímaváltozáson túl? Az ország időjárását az elmúlt időszakban túlnyomórészt anticiklon alakította, de valószínűleg hozzájárulhat az is, hogy