Egy világjárvány kezelése az államigazgatás minden szintjén embert próbáló feladat, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és annak vezetője azonban különösen nehéz helyzetbe került az elmúlt hetekben. Kásler Miklóst a NER-en belül szokatlanul kemény ütések érték, miután a járvány közepén menesztett két kórházigazgatót, a pedagógus-szakszervezetek pedig az írásbeli érettségi tervezett megtartása miatt a köznevelésért felelős államtitkár lemondását követelik.
Amikor a miniszter több hét kihagyás után hétfőn öt percre bement a parlamentbe, az egyik ellenzéki képviselő azt mondta neki, hogy látva az elmúlt hetekben nyújtott teljesítményét, a kormánypárti padsorokban is lennének olyanok, akik örülnének, ha lemondana. Persze ellenzékiek tét nélkül dobálózhatnak ilyesmivel, azonban úgy tudjuk, Kásler körül valóban fogy a levegő, és – ahogy egy egészségügyi vezető fogalmazott lapunknak –
az látszik, hogy a miniszter nem látszik.
Az egészségügyért is felelős miniszter körüli hangulatot érzékelteti, hogy néhány nappal ezelőtt a SOTE rektora arccal és névvel kijelentette, hogy a minisztérium nem mondott igazat a Cserháti Péter menesztéséről szóló közlemény indoklásában.
Hogy mi lesz Káslerrel, az csak Orbánon múlik. Volt olyan kormánypárti beszélgetőpartnerünk, aki szerint az Emmi vezetőjével a miniszterelnök sincs megelégedve, azonban „kisebb botrány a helyén tartani, mint a járvány közepén elengedni”. Mások szerint Orbán nem véletlenül nem szokott menet közben leváltani fontos embereket, ezzel ugyanis azt ismerné be, hogy rosszul választott; Kásler ráadásul pontosan azt csinálja most is, amiért Orbán beemelte a kormányába.
Kásler Miklós nem tartozik a negyedik Orbán-kormány legerősebb tagjai közé. Alapból problémás területeket vett át (egészségügy, oktatás, kultúra), ráadásul elődje, a tárcát hat évig irányító Balog Zoltán a 2018-as választási győzelem után másfajta működésre tett javaslatot a miniszterelnöknek, Orbán azonban ragaszkodott az általa kitalált struktúrához.
A kormányfőnél nem jöhetett szóba, hogy önálló tárcát kapjon például az egészségügy, miközben sokan azt várták volna tőle, hogy a harmadik kétharmaddal végre nekilát a terület sokat emlegetett átalakításának. Reformok nem lettek, miniszternek azonban egy elismert onkológust választott, akit a kormánypártban is élő narratíva szerint
éppen azért ültetett oda Orbán, hogy kormányának semmit se kelljen csinálnia az egészségüggyel.
Kásler személye egy kommunikációs aktus, mert bár nincs önálló egészségügyi minisztérium, az Emmi vezetője egy orvos, amivel azt üzente a miniszterelnök, hogy komolyan veszi a fideszes szavazók jelentős részét is aggasztó kérdést. Ugyanakkor Orbán elvárása az volt új miniszteréhez, hogy „ne a szakmát képviselje a kormánynál, hanem a kormányt képviselje a szakmánál, azaz hajtsa végre az utasításokat" – fogalmazott egy Orbánt régóta ismerő forrásunk.
A szűkre szabott mozgásteret Káslernek sem sikerült tágítania, alig jelent meg a parlamentben, ritka vendég nyilvános eseményeken, kérdezni csak elvétve lehetett tőle. Tavaly februárban nagyszabású, egészségügyet átalakító csomagot vitt volna a kormány elé, azonban már a tárcaközi egyeztetéseken lekeverte a Pénzügyminisztérium.
Egy grandiózus kormányhatározat év végén számos, a szakma szerint régóta átalakításra szoruló terület felülvizsgálatával bízta meg Káslert, akinek szükség esetén jogszabály-módosításokkal kellene majd előállnia. Az elmúlt tíz év kormányzását és a határozatban szereplő határidőket figyelembe véve ugyanakkor nem tűnik valószínűnek, hogy nagy reformokra készülne a kormány; mint ahogy az sem életszerű, hogy a ciklus második felében, a választási kampány közeledtével fordulna rá Orbán egy buktatóktól és aknáktól hemzsegő terület teljes átalakítására.
A politikai akaratot illusztrálja Orbán év eleji bejelentése is: addig egy forintot sem kapnak a kórházak fejlesztésre, gépekre, gyógyszerekre, amíg nem festenek ki minden kórtermet az országban. A közvélemény ismételt megnyugtatására szánt program általában is tükrözi a kormányfő gondolkodását, aki ismerői szerint úgy látja, hogy amíg valami így vagy úgy, de működik, nincs oka foglalkoznia vele. („Minek vegyen jobb buszokat az állam, ha még a régiek is gurulnak?” – jellemezte Orbán gondolkodását egy korábbi munkatársa.)
Miközben Kásler miniszterségével nem tudott előrébb lépni a magyar egészségügy, vezetése alatt az Emmi több területet is elveszített, rendszerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javára. A két tárca között 2018 óta gyakorlatilag folyamatos a feszültség.
A rivalizálást jelezte, hogy több különböző egészségügyi fejlesztési terv futott; külön terve volt a kormányzatnak (Egészséges Budapestért Program, ezt vezette Cserháti Péter), és külön terv készült az egyetemi egészségügyi hálózat fejlesztéséről, amit az ITM koordinált. A tárcák közötti konfliktus a nyílt színen is megjelent tavaly októberben, amikor Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a klinikai vizsgálatok hovatartozása miatt beleszállt az ITM-be egy kormányzati konferencián.
Az Emmiben nehezen viselték, hogy az orvoskutatások az ITM-hez kerültek, és az is fájó pont maradt, hogy az orvosi egyetemeket (a teljes felsőoktatással együtt) bekebelezte Palkovics. Ahogy egy forrásunk fogalmazott:
Palkovics egyre többet szeretne, invazívan terjeszkedik.
A kormányzat működésére rálátók szerint általában is igaz, hogy míg Kásler tárcája gyakorlatilag folyamatosan gyengül, Palkovics könnyedén átviszi akaratát a kormányzaton. A két tárca fölötti harc újabb állomása lehet az országos egészségügyi csúcsintézmények (Országos Kardiológiai Intézet, Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Országos Onkológiai Intézet stb.) feletti felügyeleti jog megszerzése. Úgy tudjuk, a csúcsintézményekre pályázik Palkovics és a SOTE hozzá közel álló rektora, Merkely Béla is, az Emmi viszont nagyon nem szeretné elengedni ezeket.
Palkovics kormányzaton belüli súlyát mutatja az is, hogy ő ismertette a gazdaságvédelmi akcióterv részleteit, nem pedig Varga Mihály pénzügyminiszter.
Bár Orbán nem szánt komoly szerepet egészségüggyel foglalkozó miniszterének, az élet mégis úgy hozta, hogy Kásler a koronavírus miatt reflektorfénybe került.
Szokatlan módon a parlament tavaszi ülésszakának nyitányán nem a kormányfő szólalt fel napirend előtt, hanem beküldte maga helyett Káslert, hogy beszéljen a koronavírus elleni felkészülésről, miközben ebben az időszakban – február közepén – a kormánypárt még bőven a magyarok igazságérzetéről szóló nemzeti konzultációjával volt elfoglalva.
A járvány megjelenését követő napon, március 5-én következett Kásler eddigi legmaradandóbb fellépése. Orbán Viktor váratlanul tartott egy rövid sajtótájékoztatót, méghozzá úgy, hogy felvonultatta maga mögött az operatív törzs fontosabbnak ítélt tagjait. A kormányfő általánosságban mondott néhány dolgot a koronavírusról, válaszolt pár kérdésre, majd a teljes gárdával levonult a színpadról. Visszatekintve, különösen erős annak a jelenetnek a szimbolikája, hogy miközben a miniszterelnök levezényelte az operatív törzs tagjait a pódiumról, odaszólt Káslernek, hogy
Miklós, tiéd a pálya.
Ami pedig ezután következett, azt talán nem túlzás példátlannak nevezni a Fidesz-kormányok általában akkurátusan megkomponált kormányzati tájékoztatásainak történetében: az egészségügyért is felelős miniszter a járvány kezdetén a legegyszerűbb kérdésekre sem tudott válaszolni.
Kásler szereplése arra is választ adott, miért nem tartott minisztersége alatt korábban olyan sajtótájékoztatókat, ahol kérdésekre kellett volna válaszolnia; amellett, hogy a kormányzati kommunikációban azért sem kapott szerepet Kásler, mert az egészségügy (és az oktatás) nem tartozik a kormányzat prioritásként kezelt politikai ügyei közé, úgy mint a biztonság, a migráció és Soros.
Az emlékezetes szereplés után Kásler Miklós gyakorlatilag teljesen eltűnt a színről. Bár az operatív törzsnek Pintér Sándor mellett ő a társelnöke, a háttérben többen úgy látják, hogy a védekezéssel összefüggésben nincs igazán döntési jogköre, a fontos döntéseket a belügyminiszter hozza meg.
Orbán ismerői szerint erre magyarázat, hogy a kormányfő – állítólag szűk körben többször kijelentette – „azoknak hisz, akiknek pisztolytáska lóg az oldalán”. Ismerői szerint a miniszterelnök azokkal szeret dolgozni, akik „parancsban vannak”, bennük bízik igazán.
Egy másik magyarázat szerint a védekezés alapvetően katonai feladat, mivel „készletgazdálkodás” van, ami azt jelenti, hogy ha Orbán kórházigazgatóktól kérdezné meg, hány lélegeztetőgép van, és azt mondanák neki, hogy 2000, akkor lehet, hogy abban lennének olyanok is, amiket már húsz éve nem dugtak be a falba. Ezzel szemben a katonák odamennek, ellenőrzik, kipróbálják, és „fejvesztés terhe mellett” lejelentik, hogy hány működő gép van – magyarázta egy kormányzati forrásunk.
Az egészségügy feje a reprezentációs események alkalmával sem jelenik meg. A kormányfőt sem Kásler kíséri a kórházlátogatásaira – igaz, 70 éves kora miatt a vírus által különösen veszélyeztetett korcsoportba tartozik –, hanem Orbán mellett inkább Bedros J. Róbert tűnik fel több miniszterelnöki videóban. A Szent Imre Kórházat vezető és Pintér bizalmi emberének számító Bedrosról néhány éve ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Kásler akkor sem volt jelen, amikor Orbán az orvostudomány képviselőivel egyeztetett. Ezen az eseményen részt vett Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem járványtannal foglalkozó matematikusa, Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgatója (Kásler első egészségügyért felelős államtitkára), Szócska Miklós a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának vezetője (szintén korábbi egészségügyi államtitkár), valamint Bedros J. Róbert, aki a budapesti szuperkórházzal foglalkozó miniszterelnöki megbízott is.
A minisztert akkor sem lehetett látni, amikor egészségügyi védőfelszerelések érkeztek Kínából Magyarországra. Az MTI fotói szerint ugyanakkor Merkely Béla rektor március 23-án és március 24-én nagy csinnadrattával lepakolhatott dobozokat a messziről jött repülőkről. Merkely azért is érdekes, mert miközben a járvány elleni küzdelem fontos reprezentációs helyszínein feltűnik, ő volt az, aki Cserháti menesztése után talán a legmesszebbre ment Káslerrel szemben.
Cserháti Pétert nagyon kiváló szakembernek tartom, és rövid megbeszélésünk során arra a meggyőződésre jutottam, hogy ő valójában teljesítette a rábízott feladatokat.
A SOTE rektora ezzel lényegében azt mondta, hogy amit az Emmi állított Cserháti menesztésekor, az nem igaz. Volt olyan beszélgetőpartnerünk, aki szerint Merkely érzékelve Kásler gyengülését (az egyetemi klinikák felügyelete már az ITM-hez tartozik) bátorodott fel.
Egy másik narratíva szerint a járvány elleni védekezés idején nemcsak Káslert, hanem Orbánon kívül lényegében mindenkit (húsvétig Áder János sem szólalt meg) háttérbe szorítottak, hogy minden figyelmet a kormányfő kapjon, és növeljék a népszerűségét. Meg is lett az eredmény: a miniszterelnök Facebook-oldalát már több mint egymillióan követik, pedig február végén még kevesebb mint 700 ezer követővel rendelkezett.
Szakmabeliek szerint az is beszédes, hogy a nyilvánosság elől nemcsak Kásler, de Horváth Ildikó, az Emmi egészségügyi államtitkára is lényegében teljesen eltűnt. Horváth járványügyi tevékenységéről egy egészségügyi vezetésben dolgozó beszélgetőpartnerünk mindössze annyit tudott felidézni, hogy levélben számonkérte a Kórházszövetséget, amiért kiálltak Cserháti Péter mellett.
A koronavírus ideje alatt hasonló, konfliktusos események kapcsolódnak Káslerhez is. Amikor a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nyilvánosan kért több és jobb védőfelszerelést az egészségügyi dolgozóknak, az Emmi azzal reagált, hogy a MOK feszültséget és bizonytalanságot kelt, valamint veszélyhelyzetben próbálja zsarolni a kormányt.
Kásler legemlékezetesebb konfliktusa abból alakult ki, hogy gyors egymásutánban leváltott két kórházigazgatót is. A Fejér Megyei Kórház vezetője adminisztrációs hibát vétett, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) igazgatója pedig a miniszter szerint nem szabadított fel elég ágyat április 15-re. A Fejér Megyei Kórház ügyét szóvá tette Cser-Palkovics András, a város fideszes polgármestere, az OORI vezetője mellett pedig kiállt a SOTE rektora, Balog Zoltán, az Emmi korábbi minisztere, az evangélikus egyház, de még Bayer Zsolt is.
Cserháti Péter leváltása a rehabilitációs intézet éléről megmagyarázhatatlan, egyszersmind mélységesen felesleges és káros lépés volt
– jelentette ki Bayer.
Ilyen mondatokkal békeidőben is csak a legritkább esetben illetik egymás tevékenységét a NER szereplői; Kásler pozíciójának gyengeségét jelzi, hogy egy világjárvány közepén – amikor különösen fontos a politikai stabilitás – a Fidesz egyik meghatározó hangja így kommentálja a védekezésben elvileg kulcsszerepet játszó, egészségügyért is felelős miniszter döntését.
Kásler lépése a NER-en belüli bajtársiasság és lojalitás megsértésén túl politikailag úgy értelmezhető, hogy miközben alapból a háttérben maradva kellene végrehajtani a kormányzati utasításokat, éppen akkor („hadgyakorlat” idején) csinált botrányt, amikor mindennek a kormány sikeres, járvány elleni védekezéséről kellett volna szólnia.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)