Harminc évvel ezelőtt, május 2-án lezártunk egy korszakot

– fogalmazott Áder János a parlament ünnepi ülésén. "Az emberi szabadság nem körülmény, hanem feladat" - idézte Varga Bélát, aki csak 1990-ben, 87 évesen térhetett haza külföldi emigrációjából 1947 után. "Hozzá hasonlóan sokan emigráltak, az itthon maradók közül sokan belső szabadságba menekültek, nélkülük 1989-hez nem juthattunk volna el" - fogalmazott a köztársasági elnök az első szabadon választott Országgyűlés első ülésének 30. évfordulójára emlékezve. Áder arról beszélt, Szűrös Mátyáson és Szabad Györgyön kívül mindössze hárman szólaltak fel 30 éve ezen a napon a parlamentben, olyan emberek, akik megélték, ismerték azt a bizonyos, akkor lezárt korszakot.

Áder emlékeztetett, a mai parlament legfiatalabb tagja még meg sem született ekkor, más képviselők pedig "még az óvodásban tanulták a társas együttélés alapvető szabályait". Ezt az államfő azért tartotta fontosnak kiemelni, mert szerinte sokan nem értik, hogy az akkor lezárt rendszer

valóban diktatúra volt.

Áder a rendszerváltás egyes, elsősorban politikai eseményeit felidézve arra emlékeztetett:

a szabadság mindig feladat.

A köztársasági elnök szerint a rendszerváltáskor átmentett szabadságvágy több százéves történelmünk törekvéseit összefogva nyert teret 30 évvel ezelőtt. Ezért köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek a folyamatban, és külön is köszönetet mondott Göncz Árpádnak, Antall Józsefnek és Szabad Györgynek – a jelenlévő kormánypárti képviselők megtapsolták a köszönetnyilvánítást.

Azért kellett megküzdenünk, hogy Magyarország ismét magyar ország lehessen

– fogalmazott Áder, aki szerint olyan országért kellett küzdenünk, amely szabad, és nem csatlósa senkinek, semmilyen idegen hatalomnak. A rendszerváltókban ott volt a történelmi tenni akarás, erő a korábbi több száz évből éppúgy, mint a megelőző 40 év diktatúrájából. Se az első szabad választás után a munka dandárja még hátravolt, jegyezte meg. Áder szerint egyedülálló, ami az ellenzéki kerekasztal által megkezdett, majd az első szabad Országgyűlés munkájával végbe ment, hiszen egyedi közjogi megoldásokkal megalapozták egy modern jogállam kereteit.

Áder szerint eltelt 30 év, az Országgyűlés akkor kialakított keretei kiállták az idő próbáját:

Magyarország független, demokratikus jogállam

– jelentette ki, külön is sorolva, miben működik szabadon az ország. Szerinte azonban ország számára mindig is, ma is tét, hogy Magyarország magyar, szuverén ország legyen. Az államfő szerint tehát a szabadságért mindig meg kell küzdeni, most éppen nem külső erővel szemben, hanem egy láthatatlan ellenséggel szemben, egy vírussal, a világjárvánnyal szemben. 

Az elmúlt hetekben a járvány nemcsak törékenységünkre figyelmeztetett, hanem a nemzeti összefogás fontosságát is megmutatta

– mondta Áder, aki szerint a koronavírus-járvány közepette az aggódás és a remény tölti ki a magyarok mindennapjait, most nemzeti összefogásra van szükség, hogy "hamarosan újra élvezhessük a megszokott szabadságot". Az államfő kiemelte, a járvány majd véget ér, és minden visszakerül a régi kerékvágásba.

Kövér László házelnök még az ülés kezdetén elmondta, hogy eredeti terveik szerint a 30 éve megalakult Országgyűlés tagjai is a megemlékezés vendégei lettek volna, de a járvány és a járványügyi szabályok betartása miatt az ünnepi ülést csak szűk körben, a jelenlegi képviselők és európai parlamenti képviselők részvételével tartják meg. Az Országgyűlés egyperces néma felállással emlékezett meg azokról, akik a mai évfordulót már nem érhették meg.

Kövér – még Áder felszólalását megelőzően – arról is beszélt, hogy ők, a rendszerváltás még ma is aktív tagjai a "béke gyermekei", akik két totalitárius rendszer rémtetteit szüleik elmeséléséből ismerték, de kötelességük az emlékezés és az emlékeztetés révén megkülönböztethetővé tenni a jót és a rosszat, a diktatúrát és a demokráciát a jövő nemzedékei számára.

Arról már írtunk, hogy a parlamenti napirend szerint a megemlékezés a még előző héten kezdődött ülés zárónapja, amely délelőtt 11 órakor az államfő ünnepi beszédével kezdődött és egyetlen szavazással véget is ért. A képviselők Áder beszédét követően szavaztak ugyanis arról a politikai nyilatkozatról, amelynek egyik előterjesztője képviselőként Orbán Viktor miniszterelnök.

Az Országgyűlés az indítvány elfogadásával az első szabadon választott népképviselet 1990. május másodiki megalakulásáról emlékezik meg, újra kimondva, hogy ez az időpont Magyarország új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete.

Az Orbán Viktor, Kövér László, Harrach Péter, Kocsis Máté, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt és Hörcsik Richárd által jegyzett indítvány ugyanakkor tartalmaz néhány érdekességet, amelyekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

A politikai nyilatkozat szövegében a többi között az szerepel:

az adott külső és belső történelmi helyzet adta nehézségek közepette, a rendszerváltoztatás továbbvitele során hozott döntésekkel nem nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek. E – posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző – korszakot az új Alaptörvény 2012. január elsejei hatályba lépése zárta le.

A Ház ünnepi ülésnapja a Himnusszal, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget.

Az MSZP elnöke már reggel közölte, hogy a szocialista frakció nem vesz részt az ülésen. "Ma 30 éve, hogy megalakult a rendszerváltás utáni első Országgyűlés. A Magyar Szocialista Párt, mint rendszerváltó párt számára a demokratikus rendszerváltás érték", írta Tóth Bertalan. Mint fogalmazott:

Büszkék vagyunk arra, hogy a harminc évvel ezelőtti rendszerváltozás nyomán kialakulhatott Magyarországon a demokratikus intézményrendszer, a jogállamiság, létrejött a szabad köztársaság, a szociális piacgazdaság, megindultunk a felzárkózás és a nyugat-európai integráció útján, és idővel hazánk tagja lett a NATO-nak és az Európai Uniónak. Számunkra is fontos, hogy tisztelettel megemlékezzünk elődeinkről. Mi ezért a mai napon Budapesten, a XIII. kerületben, Göncz Árpád szobránál emlékezünk meg

– írta Tóth Bertalan. A pártelnök azt is írta:

Ezen az ülésen a Fidesz úgy kíván megemlékezni a rendszerváltó Országgyűlés megalakulásáról, hogy egy kirekesztő politikai nyilatkozatot kívánnak elfogadni, amely csak kisebb részben szól a 30 évvel ezelőtt megalakult, első szabadon választott Országgyűlés előtti tiszteletadásról, sokkal inkább a Fidesz és illiberális rendszerének ünnepléséről, és a valódi Alkotmányt felváltó állampárti alaptörvény felmagasztalásáról. Ma azok akarják kisajátítani az évfordulós megemlékezést, akik az elmúlt tíz évben kétlábbal taposták a rendszerváltás értékeit, akik a nemzetet veszélyeztető válság kezelése helyett csak a hatalmuk megtartására koncentrálnak, akik a népképviseleti döntéshozatal valódi fórumából politikai színházat csináltak!

Tóth Bertalan közleménye szerint bíznak abban, ha a harmincadik évfordulón erre nem is volt lehetőségük, az 1990-ben megválasztott Országgyűlés megalakulásának 32. évfordulóján valóban lehet okuk ünnepelni, és "arról beszélhetünk majd, hogyan sikerült véget vetni az önkényuralom 12 éves sötét korszakának, és hogyan kezdünk neki a demokrácia és jogállam helyreállításának".

Az LMP szintén még az ülés előtt sajtótájékoztatón közölte: fontos évfordulónak tartja a rendszerváltás utáni első szabadon megválasztott Országgyűlés harminc évvel ezelőtti megalakulását, a közös megünneplését ugyanakkor a kormány nem tette lehetővé. Az ellenzéki párt frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a szabadság, a szuverenitás és a demokrácia megvalósulásának évfordulója megérdemelte volna, hogy egy olyan nyilatkozat szülessen, amelyet valamennyi frakció támogatni tud.

Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője a harminc évvel ezelőtt történtekről szólva azt mondta, mindenképpen önreflexiót várnának el azoktól, akik az első jobboldali kormány idején megakadályozták a jóvátételi törvény elfogadását. Hangsúlyozta, fontos lett volna az is, hogy most egy olyan nyilatkozat szülessen, amely tükrözi a nemzeti minimumot. Ehhez az ellenzéket is be kellett volna vonni a nyilatkozat megírásába, enélkül ugyanis az csak az elmúlt harminc év "hideg polgárháborújának" a szimbolikus leképeződése lesz, amit csak a kormánypárti politikusok fogadnak el.

A fideszes farizeusok május másodiki rendezvényén nem veszünk részt

– közölte Jakab Péter, a Jobbik elnök-frakcióvezetője és Brenner Koloman, a párt frakcióvezető-helyettese is még az ülés előtt. Mint írták, a Jobbik mint nemzeti néppárt, természetesen tisztelettel emlékezik meg a kommunista egypárti uralom utáni első szabadon választott Parlament 1990. május 2-i megalakulásáról, amely hazánknak egy új, polgári és demokratikus fejlődést ígért. "Pártunk megalakulása óta azért küzd, hogy az akkori reményeink végre valósággá váljanak, ezért – úgyis mint a parlament legnagyobb ellenzéki pártja – saját szövegű határozatot nyújtottunk be Jakab Péter elnök úrral közösen, hiszen mi tudjuk, hogy hazánk kormányzását a rendszerváltozás időszakában a korábbi pártelit hatalom- és vagyonátmentése közepette vette át az új, demokratikusan megválasztott Antall-kormány", fogalmaztak.

A demokratikus és jogállami berendezkedés formális megteremtése mellett azonban elmaradt a történelmi igazságtétel, a rendszerváltozást követő években a magyar polgárok számára nem az elvárt jólétet és biztonságot hozta el a demokrácia. A mai napig hatóan elmaradt az egypárti kommunista rendszer működtetőinek felelősségre vonása, beleértve az ügynökakták teljes nyilvánosságát, a vagyonuktól és szabadságuktól megfosztott rétegek valódi kártalanítása. Pedig a magyar polgárok akkor és most is egy olyan szociális piacgazdaságban és olyan európai értékekben hittek és hisznek, mint a jog uralma és a keresztény értékekre alapuló, elesettekkel való szolidaritás

– áll a párt közleményben, amely tehát a fideszes képviselők politikai nyilatkozatával nem tudott egyetérteni.

A Párbeszéd sem az Országgyűlésben, hanem az óbudai Göncz Árpád-szobornál tartott megemlékezést. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, frakcióvezetője az 1990. május 2-án beiktatott köztársasági elnök, Göncz Árpád szavait idézte: „Én azokat akarom szolgálni, akiknek szolgálója nincsen.”

Akkor nem gondoltuk volna, hogy harminc év elteltével, ma nem csupán az emberi méltóságért, hanem azokért az alapvető jogokért is küzdenünk kell, amelyeket egyszer már kivívtunk magunknak

– mondta Szabó, kiemelve: azért nem vettek részt a mai parlamenti ülésen, mert nincs ok az ünneplésre:

Nincs mit ünnepelnünk akkor, amikor Kövér László házelnök szerint az ellenzék nem része a magyar nemzetnek, a nőket pedig méltatlan hangnemben minősíti. Mi olyan köztársaságot akarunk, ahol nem aláznak meg senkit, sem nőket, sem másként gondolkodókat. Olyan országban akarunk élni, ahol megbecsülik az egészségügyi dolgozókat, a pedagógusokat és azokat is, akik a gyártósor mellett állnak

– írta a Párbeszéd frakcióvezetője.

A Demokratikus Koalíció sem a parlamenti díszülést választotta, a párt parlamenti frakciója kora délután koszorút helyez el Göncz Árpád volt köztársasági elnök mellszobránál, az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának 30. évfordulója alkalmából.

(Borítókép: Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Országgyűlés ünnepi ülésén 2020. május 2-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)