Ismét visszaélt a kormány a felhatalmazási törvénnyel és egy már hatályba is lépett rendelettel lenullázta a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot, áll Szél Bernadett független képviselő közleményében. A képviselő szerint a jogkorlátozás egyértelműen szükségtelen és aránytalan, így alaptörvény-ellenes, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul.

A rendelet, amelyről részben már lapunk is beszámolt, egyfelől ideiglenesen 15 napról 45 napra emeli az állami szervek válaszadási határidejét, ha valaki közérdekű adatok kiadását kérvényezi. A másik részében pedig felfüggeszti az információszabadságról szóló törvény, valamint az uniós GDPR-rendelet egyes, a személyes adatok kezelésének érintettjének tájékoztatására, hozzáférésére vonatkozó jogait a járványügyi veszélyhelyzet idejére.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bár az infotörvény szerint értesíteni kell az érinettet, ha a személyes adatait kezelik (például az egészségügyi adataiból a járvány miatt adatbázist építenek), de most ezt az értesítési kötelezettséget a járvánnyal összefüggő használat (megelőzés felderítés, védekezés) körében felfüggesztették.

Szél Bernadett szerint azonban az Alaptörvény alapján azonban ez nem lehetséges: a kormány veszélyhelyzeti rendeletével ugyanis csak törvényeket írhat felül, a GDPR viszont az Unió rendelete - nem törvény. A képviselő szerint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog is gyakorlatilag megszűnik a veszélyhelyzet alatt: a közfeladat-ellátás veszélyeztetésére hivatkozva akár 3 hónapig is húzódhat egy válasz. A kormányzati döntéshozatal átláthatatlansága és a kormány nyilvánossághoz való viszonya miatt már eddig is úgy kellett küzdeni az adatokért: most még törvényesítik is a közérdekű információk visszatartását, szögezi le végül Szél Bernadett.