Szerdán az Országgyűlés előtt többek között az ügyészség is elszámolt 2018-as munkájával, így Polt Péter legfőbb ügyész is felszólalt. Beszédét azzal kezdte, hogy szerinte Magyarország ügyészsége megfelelt az állam és a társadalom elvárásainak. A felszólalásában a következőkről beszélt:  

• 2018 nyarán lépett hatályba az új büntetőeljárásról szóló törvény, ami a korábbi egységes nyomozást a törvény két eltérő szakaszra bontotta: a felderítésre és a vizsgálatra. Az új szabályrendszerrel egy olyan jött létre, amelynek keretei között a korábbi eljárási gyakorlatok nem voltak automatikusan alkalmazhatók, így szükséges volt a szakmai iránymutatás kialakítása és az ügyészek képzése, és ezt a feladatot sikeresen teljesítették.
• 2018-ban a bűncselekmények számának csökkenő tendenciája folytatódott, az ismertté vált bűncselekmények száma 200 ezer alá csökkent. 
• Szinte valamennyi kategóriában kevesebb esetet regisztráltak, de például a korrupciós bűncselekmények kategóriájában növekedés volt tapasztalható, ami szerinte azért van, mert  az elmúlt években a nyomozó hatóságok és az ügyészség fontos erőfeszítéseket tett a korrupcióellenes harcban, és sikerült áttörést elérni, nőtt az ismertté vált korrupciós bűncselekmények száma, csökkentve a látenciát.

Az ügyek, amik nem ugrották meg az ügyészség ingerküszöbét

Nem volt ennyire elragadtatva az ügyészség munkájától a több ellenzéki felszólaló. A nap folyamán több ellenzéki képviselő is reagált Polt Péter beszámolójára. 

A jobbikos Gyüre Csaba szerint a kormánypártok részéről nincs indíttatás a korrupció felszámolására. Felszólalásában a közbeszerzéseknél túlárazott pályázatokról beszélt, és a kormányközeli oligarchák kedvezményezéséről, valamint hogy az éppen vizsgált 2018-as évben az EU-s pénzek közel 20 százaléka Mészáros Lőrinc holdudvaránál landolt. 

Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint rendszerszerűen nem sok minden változott az elmúlt évekhez képest, és az ügyészséget Orbán Viktor és a Fidesz állampárti rendszerének tartópillérének nevezte, ami fedezi a korrupciót és a biztosítja a büntetőjogi védelmet a kormánypárt gazdasági holdudvarában. Példának felhozta a Kaya Ibrahim- és a Yosip Tot-ügyet, Deutsch Tamás kapubeszerzési ügyét, az Elios-ügyet, a szekszárdi "trafikmutyit", a moszkvai vízumgyárat, amelyek egyike sem ugrotta meg az ügyészség ingerküszöbét. 

A DK-s Arató Gergely szerint az Elios-ügy a ügyészség állatorvosi lova, és példája annak, hogy vannak, akikhez minden józan ész és ér ellenére sem érhet el az igazságszolgáltatás keze. Szerinte emellett a letelepedési kötvények ügye, és Kósa Lajos csengeri örökösnővel folytatott ügye is azt mutatja, hogy nem tud eredményes munkát végezni az ügyészség, ha  kormányhoz közeli emberekről van szó. 

Szél Bernadett szerint az ügyészség sok esetben bűnpártolást elkövetve szemet hunyt a kormány visszaélései felett, és Polt Pétert Orbán Viktor kesztyűs bábjának nevezte. A jelentés elfogadását ellenezte, mert szerinte abból több botrányos ügyre nem lehet választ kapni, mint például a kamupártok felhalmozott tartozásainak visszaszerzése, illetve, hogy miért nem léptek fel a tranzitzónás éheztetések, és a kormányközeli médiába történő folyamatos ügyészségi szivárogtatás ellen. 

Szakmai kérdésre válaszol, politikaira nem

Polt Péter zárszavát azzal kezdte, hogy ő szakmai kérdésekre hajlandó reagálni, nem politikai alapúakra, így nem is válaszolt olyan ellenzéki kérdésre, ami szerinte ebbe a kategóriába esett. Egyedül az OLAf által kezdeményezett vizsgálatokra válaszolt a kényesebb felvetések közül, amiről elmondta, hogy szerinte kellően  komolyan vesznek minden jelentést, és akkor is elindítják a nyomozást, ha egy korábban lezárt ügyet tár eléjük az OLAF. 

Azokra a kérdésekre, amiket szakmainak talált, de nem válaszolt meg, írásban ígért választ. 

(Borítókép: Polt Péter az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 6-án. Fotó: MTI/Illyés Tibor)