Kedd délelőtt döntött a Kúria a gyöngyöspatai iskolai szegregációs per felülvizsgálati kérelméről, amit az iskola fenntartói, a gyöngyöspatai önkormányzat, és a Hatvani Tankerület azért nyújtott be, hogy pénz helyett természetben kártalaníthassák a diákokat.
A kúria elutasította a kérelmet, és fenntartotta a debreceni ítélőtábla jogerős döntését.
Ez azt jelenti, hogy ki kell fizetni a korábban megítélt 99 millió forintos kártérítést annak a 60 gyöngyöspatai roma diáknak, akiket a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában jogellenesen elkülönítették társaiktól és alacsonyabb szintű oktatást biztosítottak számukra.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket nem találta alaposnak, olvasható a kedd délután kiadott közleményükben. A Polgári Törvénykönyv, a több évtizedes bírósági gyakorlat és jogirodalma alapján azt állapították meg, hogy
a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség.
A pénzbeli kártérítés képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhetne sor, írják, ez azonban nem történt meg, mivel az érintett családok nem fogadták el a kormány ajánlatát.
Gyöngyöspata önkormányzata a kártérítés összegének mérséklését is kérte a bíróságtól, de a Kúria erre se látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság "helyes mérlegeléssel (...) kellően megindokoltan állapította meg".
Szóhoz se tudok jutni, annyira örülünk
- mondta megkeresésünkre Mohácsi Erzsébet, a diákokat képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) vezetője. Nagy az öröm Gyöngyöspatán is, az érintett családok még el se hiszik, hogy az ő javukra döntött a bíróság, annyi mindent hallottak már az elmúlt hónapokban.
Reméljük, hogy fizetnek az alperesek és nem kell végrehajtást indítani ellenük, tette hozzá Mohácsi, és azt is hangsúlyozta, hogy nem a gyöngyöspatai önkormányzat bedöntése volt a céljuk, hanem a Kliktől kérik a kártérítést, amely mögött pedig ott az Emmi. A kártérítés összege egyébként még tovább is nőhet, mert a gyöngyöspataiakat képviselő jogászok kérték a kamatok felszámítását, ami 2003 óta halmozódik. Ennek pontos összegét még nem tudta megmondani az alapítvány vezetője.
"Töretlenül bíztunk a független magyar bíróságban, és nagy örömmel látjuk, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak.
Reméljük, hogy ezzel a döntésel sikerül lezárni a múltat és előre tudunk nézni"
- reagált a Kúria ítéletére Csemer Géza, a Gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője is Facebookon.
Az első fokú ítéletet 2018 októberében hozta meg az Egri Törvényszék, majd a Debreceni Ítélőtábla - ezt jóváhagyva - 2019. szeptemberében mondta ki a jogerős bírósági döntést.
Megállapították, hogy 2003 és 2017 között szegregált oktatás folyt a gyöngyöspatai iskolában, az elkülönített oktatás gyakorlata pedig sértette a roma diákok jogait, ezért a fenntartó önkormányzatnak és tankerületnek kártérítést kell fizetnie nekik. Az ítélet értelmében 60 gyöngyöspatai roma fiatal (illetve kiskorúaknál a családjuk) összesen 99 millió forint kártérítésre lett jogosult.
Gyöngyöspata nem kér a Soros-hálózat pénzszerző akcióiból!
– értékelte a bírósági döntést Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője január elején, pár nappal a kártérítés kifizetési határideje előtt. Hozzátette, "ez a döntés lehet, hogy jogszerű, de igazságtalan, egyoldalú, túlzó és romboló". Szerinte az érintett roma családokat az őket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány vette rá a pereskedésre, amely a Soros-hálózat része.
Az alperesek felülvizsgálati kérelmet adtak be, és kérték a kifizetés felfüggesztését, ez utóbbit azonban elutasította a Kúria.
Az ítélet szerint így január 17-ig át kellett volna utalni a károsultaknak a megítélt összeget, ám ezt nem teljesítették a határidőre.
A kormány helyette egyeztetést kezdeményezett az érintett gyöngyöspatai családokkal arról, hogy a kártérítést ne pénzben, hanem oktatási és képzési lehetőségekben biztosítsák számukra, mert Orbán álláspontja szerint "a felzárkózás útja a cigányság számára is a tanuláson és a munkán keresztül vezet."
A kormány ajánlatát a gyöngyöspatai családok nem fogadták el, de végrehajtást se kezdeményeztek az önkormányzat és a tankerület ellen, hanem kivártak, hogy a Kúria döntsön a felülvizsgálati kérelemben, amit az Emmi sürgősségi beadvánnyal siettetett.
A kormány mindeközben látványos politikai kampánnyal próbált nyomást gyakorolni a Kúriára, és a börtönkártérítésekkel párhuzamosan hetekig napirenden tartotta az ügyet. A gépezetet Orbán Viktor indította be, amikor az év eleji nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a kártérítési perben hozott ítélet sérti az emberek igazságérzetét.
Ha ott élnék, mégiscsak megkérdezném, hogy az hogyan van, hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül.
- fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte nincs ez így jól, és „a gyöngyöspataiaknak igazságot kell szolgáltatnunk”.
Később egy rádió interjúban azt is hozzátette, hogy a magyarok igazságérzetét sértené, "ha pénzt adunk a semmiért."
Szerinte "egy szerencsétlen bírói ítélet" született, és valójában "a Soros-hálózat áll mögötte".
A kormány részéről később ezt a véleményt hangoztatta Hollik István, Kovács Zoltán, Rétvári Bence, Maruzsa Zoltán, Járóka Lívia és Böröcz László is.
A bírói ítélet igazságosságáról megkérdezték volna a lakosság véleményét is egy nemzeti konzultációban, de az a járvány miatt végül elmaradt.
Február végén viszont több ezren vettek részt a Szabad Bíróság! Szabad Gyöngyöspata! néven meghirdetett tüntetésen Budapesten. A demonstrálók azt követelték, hogy a kormány ne gyakoroljon politikai nyomást a bíróságokra, és a Kúria szabadon dönthessen a gyönyöspataiak perében. A kormány szerint a megmozdulás célja viszont csak az volt, hogy a "Soros-hálózat" egymás ellen uszítsa a magyarokat és a romákat a gyöngyöspatai iskolaügyben.
A kártérítésről szóló vitának végül a koronavírus-járvány hazai megjelenése vetett véget, március óta lekerült a politikai napirendről az ügy.
A mostani a hatodik bírósági ítélet, amely kimondta az iskola és a fenntartó felelősségét, pár éve már eljutott egyszer az ügy a Kúriához.
A per előzménye Kállai Ernő korábbi kisebbségi jogokért felelős ombudsman 2011-es jelentése volt, amelyben megállapította, hogy jogellenesen különítik el a tanulókat a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában.
A jelentés szerint az iskolában fizikailag szegregálták a cigány tanulókat, a földszinten voltak a roma osztályok, az emeleten pedig a nem roma osztályok. A roma tanulók nem mehettek fel az emeletre még mosódba se, nem járhattak a napközibe, és kitiltották őket az úszásoktatásról is.
Erre az ombudsmani jelentésre támaszkodva adta be pár hónappal később a keresetét az alapítvány, miután munkatársai hónapokat töltöttek az iskolában, hogy anyagot gyűjtsenek a perhez.
Mohácsi Erzsébet, az alapítvány egykori igazgatója arról beszélt a 168 Órának, hogy előtte hiába keresték az iskolát fenntartó önkormányzatot, nem voltak nyitottak a párbeszédre.
Az Egri Törvényszék 2012. december 6-án hozott ítéletet, amelyben megállapította a jogellenes szegregációt, és azt is kimondta, hogy a roma tanulók alacsonyabb minőségű oktatást kaptak.
A BÍRÓSÁG KÖTELEZTE AZ ISKOLÁT ÉS A FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZATOT A SZEGREGÁCIÓ MEGSZÜNTETÉSÉRE.
Azért az önkormányzatot, mert akkor még azok tartották fenn az iskolákat. Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott, majd eljutott a Kúriáig is. Mivel időközben államosították az iskolákat, az iskola és az önkormányzat mellett lett egy harmadik alperes is, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik).
A Kúria 2015. március 25-én fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, melyben megállapította, hogy
sem az oktatási intézmény, sem annak fenntartója nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció következtében az iskolában kialakult.
Itt azonban még nem volt szó kártérítésről, ez egy úgynevezett közérdekű per volt, amit az alapítvány indított. A romák elkülönítése viszont továbbra se szűnt meg az iskolában, ezért az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2015 decemberében egy újabb pert adott be, 63 gyöngyöspatai roma diák képviseletében követelt kártérítést az iskolai szegregáció miatt. A tanulók minden szegregált osztályban eltöltött tanév után 500 ezer forintot kértek, összesen tehát 209 millió forintra perelték a felelősöket.
Ennek a pernek lett most vége, miután a Kúria elutasította az alperesek felülvizsgálati kérelmét, és jóváhagyta a Debreceni Ítélőtábla szeptemberi határozatát.
(Borítókép: Résztvevők a Szabad Bíróság! Szabad Gyöngyöspata! tüntetésen Budapesten 2020. február 23-án. Fotó: Huszti István / Index)