A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztés általános vitájával kezdődött az Országgyűlés szerdai ülése, írja az MTI összefoglalója.

A kormány először Gödre és az ottani Samsung-beruházásra hozott egy jogszabályt, miszerint elveszik az adóbevételt és a területet is az ellenzéki vezetésű várostól. A pénzt a fideszes vezetésű megyei önkormányzat oszthatja majd el. A miértekről itt írtunk bővebben. A gödi polgármester Alkotmánybírósághoz fordult, Szél Bernadett független országgyűlési képviselő pedig ombudsmanhoz.

Az ilyen „különleges gazdasági övezet” létrehozására való lehetőséget törvénybe is iktatná a kormány, ennek a tervezetnek a vitája kezdődött el.

A kormányzat (Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára és Hadházy Sándor, a javaslat fideszes vezérszónoka) érvei a parlamenti vitában:

• A nagyberuházások hatása túlmutat egy település határain, ezt akarják kezelni a javaslattal, mert ez olyan probléma, amelyet a rendszerváltozás óta sok önkormányzat jelzett.
• A változtatással a megyei önkormányzat célzottan tudja felhasználni a befolyó adóbevételeket, arányosabb forrásmegosztás lesz lehetséges a megyén belül, több település részesülhet az adóbevételből
• A különleges gazdasági övezetté nyilvánításnak szigorú feltételei vannak, nem lesz automatikus, és az állam semmilyen összeget nem von el az önkormányzatoktól. 
• A kormány kiemelt célja a 2010 óta elért gazdasági eredmények megvédése mellett a munkahelyek megőrzése és újak teremtése, a különleges gazdasági övezetek hozzájárulhatnak e célok eléréséhez. A változtatás segíti a nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások gyors megvalósítását speciális szabályozási környezet kialakításával. 
• Különleges gazdasági övezetben a beruházások a megye jelentős részére hatással vannak, ezért a települési önkormányzatok egyes feladatait a megyei önkormányzat látja át.

Önök lopni készülnek, ez a lex einstand

Az ellenzék részéről a jobbikos Dudás Róbert azt mondta, fontos megtalálni a megyei közgyűlések helyét, de ez nem mehet a települési önkormányzatok önrendelkezésének a kárára. Problémákat okozhat, hogy egy településen belül eltérő szabályozás érvényesülhet – közölte.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint arról szól a javaslat, hogy „önök lopni készülnek”, forintokat csatornáznak át oda, ahol a kormány emberei dönthetnek róluk. Az ellenzéki városvezetéseket hoznák nehéz helyzetbe, de a választók nem ezt akarták, nem azt akarták, hogy elvonják tőlük a források elosztásának lehetőségét – fogalmazott.

Harangozó Tamás (MSZP) úgy értékelt, ez a törvényjavaslat egy politikai és gazdasági furkósbot a Fidesz és a kormány kezében, egyszerű útonállás, „hívhatjuk lex einstandnak” is. Hozzátette: a bosszút nem a kormánypártok politikai ellenfelei fizetik meg, hanem a településen élő emberek, tőlük vesznek el pénzt, ennek következtében pedig munkahelyek, civil, szociális vagy sporttámogatások szűnhetnek meg.

Rámutatott, a javaslat első paragrafusának negyedik bekezdéséből világosan kiderül, a törvény a fővárosra és a megyei jogú városokra is vonatkozik. Szóvá tette, hogy két kormánypárti országgyűlési képviselő is a megyei területfejlesztési pénzek elcsalása miatt áll büntetőeljárás alatt, most pedig ezt a rendszert akarják általánossá tenni.

Harangozó Tamás szerint az előterjesztés alaptörvény-ellenes is, mert ezek a bevételek a települési és nem a területi önkormányzatokat illetik meg. „Ha van vér a pucájukban”, küldjék el a javaslatot előzetes normakontrollra – mondta.

Lehetne olyan javaslatot letenni az asztalra, amely helyre teszi az igazságtalanságokat, de nem ilyen törvénnyel – közölte, sürgetve az indítvány visszavonását.