Index Vakbarát Hírportál

A gyerekfelügyelet lehet inkább a sulinyitás lényege

2020. május 21., csütörtök 19:30

Szerdán bejelentették, hogy részlegesen újranyitnak az iskolák júniusban, de egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni. Megpróbáltunk utánajárni, hogy mi várható két hét múlva az iskolában. Az igazgatók leveleiből és tájékoztatókból arra lehet következtetni, hogy egyelőre nem a személyes oktatást szervezik, hanem azt mérik fel, mekkora igény van a gyerekfelügyeletre.

Június másodikától kinyitnak az iskolák, ezen kívül visszatér az óvodák, bölcsődék normális működési rendje, jelentette be Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár szerda este a Facebookon. 

A tanév viszont Nem lesz hosszabb, ÉS az osztálytermi tanítás sem tér vissza, JÚNIUS 15-ÉIG MARAD A DIGITÁLIS TANREND. 

Újdonság viszont, hogy június 2-ától lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanárok és diákok kiscsoportos konzultációkat, egyéni felkészítést és felzárkóztatást tartsanak az utolsó két hétben. 

Ezután ráadásul már nem csak egyes kijelölt intézményekben, hanem valamennyi iskolában meg kell szervezni a gyerekek felügyeletét, a tanéven túlnyúlóan, június 26-áig. 

De mit jelent ez pontosan?

Az óvodák újranyitásáról szerda éjszaka kijött a kormányrendelet, amely a nyári táborok megszervezésével kapcsolatos részletszabályokat is tartalmazta, az iskolákról viszont továbbra sincs hivatalos, írásos rendelet. Nem lettünk okosabbak a csütörtöki kormányinfón se, Maruzsa szerda esti bejelentését szinte szó szerint megismételte Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, míg az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján csak az oltási programok folytatása miatt esett szó az iskolákról.

Csütörtök reggel a TV2 reggeli műsorának vendége volt Maruzsa, és valamivel részletesebben is beszélt az iskolák júniusi nyitásáról. 

MEGERŐSÍTETTE, HOGY AZ ISKOLÁK ÖNÁLLÓAN DÖNTHETNEK ARRÓL, HOGY ÉLNEK-E A LEHETŐSÉGGEL, ÉS SZERVEZNEK-E KONZULTÁCIÓT VAGY KISCSOPORTOS OKTATÁST AZ UTOLSÓ KÉT HÉTBEN.

A helyi körülmények nagyon eltérőek lehetnek, fogalmazott ezzel kapcsolatban az államtitkár. A középiskolákban szerinte nem valószínű, hogy túl sokan élnek majd vele, viszont a kisebb településeken - ahol a digitális oktatás esetleg nehézséget okozott az általános iskolásoknak - kicsit rendszeresebb lehet a személyes találkozás júniusban.

Maruzsa ugyanakkor nem számít arra, hogy június 2-től hirtelen tömeges igény lenne a felügyeletre, a nyugat-európai példák se ezt mutatják. Szintén változás lesz a korábbi évekhez képest, hogy a tanévzárás után két hétig fenntartják az iskolákban a felügyeleti rendszert, ami nem csak gyermekmegőrzésről szól.

MARUZSA ARRÓL BESZÉLT, HOGY EBBEN A KÉT HÉTBEN LEHET PÉLDÁUL TÁBORT SZERVEZNI, TEMATIKUS NAPOT TARTANI, VAGY ELKEZDENI A FELKÉSZÜLÉST A KÖVETKEZŐ TANÉVRE.

Az oktatás részleteiről egyelőre nincs szó

Elégedett vagyok azzal, hogy helyi szinten, a helyi sajátosságok és igények alapján lehet dönteni, és nem egy központi döntést kell követni egy ilyen különleges helyzetben. Ez az iskoláknak, a diákoknak és a szülőknek is ad egyfajta döntési szabadságot

- reagált a bejelentésre Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Szerinte inkább az alsóbb évfolyamokon lehet a személyes találkozásnak különös jelentősége, Maruzsához hasonlóan ő se számít rá, hogy a gimnazisták részéről nagy lenne az igény a személyes konzultációra az utolsó két hétben.

Bár még nincsenek konkrétumok, és addig, amíg nem jelenik meg a kormányrendelet, a legtöbb iskolavezető nem akart az Indexnek nyilatkozni, már vannak olyan intézmények, amelyek a hivatalos iskolai honlapon vagy levélben elkezdték tájékoztatni a szülőket arról, hogy mi várható. Ez alapján az látszik, hogy a legtöbb intézményben egyelőre azt igyekeznek felmérni, hogy

Az oktatási tevékenység megszervezéséről - tehát a Maruzsa által emlegetett kiscsoportos konzultációkról, egyéni felkészítésekről és a lemaradóknak megszervezhető felzárkóztatásról  - egyelőre sehol nem beszéltek. 

Ez összefügghet azzal, hogy az iskolák újranyitása nem a tanév lezárása miatt fontos, - hiszen érvényben marad a digitális tanrend - hanem azért, hogy ne a dolgozó szülőknek kelljen felügyelni a gyerekekre, ahogyan azt az államtitkár már a bejelentéskor is hangsúlyozta. 

Hosszabb távon is megoldás lehet a távoktatásra

"Azt kérem majd a kollégáktól, hogy aki szeretne konzultációt vagy kiscsoportos oktatást tartani, írjon a diákoknak, és kölcsönös az igény, akkor jelezzék, hogy mikor és milyen körülmények között szeretnék megtartani az iskolában" - mondja Horváth. Ez nyilván többletmunkát jelent, tette hozzá, hiszen be kell utazni az iskolába, de nem is számít rá, hogy annyian élnének vele. 

A győri gimnázium igazgatója arról is beszélt az Indexnek, hogy a konzultációs lehetőséget hosszabb távon is jó megoldásnak tartaná, amennyiben tartósan távoktatásra kellene berendezkedni. Ez úgy nézne ki szerinte a gyakorlatban, hogy a tanárok megterveznek három-négy tanórát, kiadják a feladatokat a diákoknak, elmondják, mi az elvárás, majd végén lenne egy konzultációs lehetőség, amit az iskolában is meg lehet tartani.

(Borítókép:  Alsó tagozatos diákok figyelik a kivetítőn tanítójukat a Kőbányai Kertvárosi Általános Iskolában 2020. március 31-én. Az intézmény kislétszámú gyermekfelügyeletet biztosít azoknak a tanulóknak akiknek az otthon tartózkodása nem megoldható koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett digitális tanrend ideje alatt. - fotó:  Bruzák Noémi / MTI)

Rovatok