Felszámolja a kormány a tranzitzónákat, jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta: a luxembourgi Európai Unió Bíróságának ítélete ugyan elfogadhatatlan számukra, nem értenek egyet azzal, és ellentmondásosnak is tartják más nemzetközi jogi szervezetek, így a strasbourgi bíróság döntésével összevetve, de Magyarország köteles betartani az ítéletet, így nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat.

Feltehetően újabb konfliktusok forrása lesz, hogy ezután csak az ország határain kívül, a külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani. 

Gulyás közlése szerint négy ember, aki idegenrendészeti őrizetben volt, abban is marad, 280 embert pedig menekültügyi befogadóállomásra visznek.   

Az ügyet a bírói fórumok elé vivő Helsinki Bizottság a Facebookon azt írta:

Éjszaka kaptuk a híreket, hogy a tranzitzónákban jogellenesen fogvatartott kb. 300 embert, nagyrészt kisgyerekes családokat a hatóságok mind átszállították teljesen vagy részben nyitott szállásokra.

A civil szervezet üdvözöli, hogy a kormány megszüntette az átlagosan majdnem egy évig tartó jogellenes fogvatartást. "Az ügyfeleink érdekében végzett kitartó jogi munkánk eredményeként a hazai és a luxemburgi bíróságok döntései végül kimondták, hogy a magyar kormány menekültügyi szabályozása az uniós joggal összeegyeztethetetlen. Elértük, hogy hogy véget érjen százak, köztük rengeteg gyermekes család, egyedülálló nő jogellenes sanyargatása."

A kormány sorosozós közleményt adott ki, amelyben azt írja, "a magyar kormány továbbra sem engedi be az illegális bevándorlókat, továbbra is megvédi a határt és továbbra is csak ellenőrzött körülmények között ad lehetőséget a menedékkérelmek benyújtására." A kormány szerint a Helsinki hazudik, amikor a tranzitzóna kapcsán "jogellenes fogvatartásról" beszél, hiszen a tranzitzónákban eddig sem tartott senki senkit jogellenesen fogva.

"A tranzitzóna célja épp az volt eddig is, hogy jogszerű lehetőséget adjon a bevándorlóknak a menedékkérelmek beadására, minden menedékkérő oda önként, saját szabad akaratából lépett be és várta a gyorsított menedékkérelmi eljárás végét" - írják, és megismétlik: "a magyar kormány továbbra is meg fogja védeni a határt az illegális migrációtól, nem fogja lebontani a határkerítést és csak arra kijelölt helyen - Magyarország határain kívül, a magyar külképviseleteken – ad lehetőséget a menedékkérelmek benyújtására".

28 napnál tovább senkit sem szabadott volna a tranzitzónában tartani

Az Európai Unió Bírósága május 14-i ítéletében kimondta, hogy jogellenes őrizetnek minősül a menedékkérők elhelyezése a röszkei tranzitzónában. Mivel az itt élők státusza őrizetnek minősül, másrészt pedig 28 nap elteltével senkit sem lehet ott fogva tartani, biztosítani kell a belépést számukra Magyarországra, és gondoskodni kell elhelyezésükről is.

A bíróság azt is kimondta, hogy az emberek röszkei tranzitzónába való elhelyezését szabadságelvonásnak kell tekinteni, mert az érintettek jogszerűen semmilyen irányba nem távozhatnak. Az ítélet azt is tartalmazza, hogy a magyar menekültügyi hatóságok nem nyilváníthatják elfogadhatatlannak a menedékkérelmet a „biztonsági tranzitország” kifejezésre kihivatkozva, mert ezt a kifejezést nem ismeri az európai jogrend. 

Korábban a strasbourgi  Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája „az Ilias és Ahmed kontra Magyarország” néven elhíresült ügyben ezzel némileg ellentétesen azt mondta ki, hogy nem számít jogellenes fogvatartásnak  a tranzitzónás várakoztatás, viszont  azt is megállapították, hogy a magyar hatóságok jogsértően jártak el bizonyos kérdésekben. 

Az Európai Bíróságot a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság két iráni és két afganisztáni menedékkérő ügyében kérte előzetes döntéshozatalra. Egy afgán házaspár, egy iráni férfi és a kisfia 2018 végén és 2019 elején menedékkérelmet adtak be a magyar hatóságoknak, de beadványukat érdemi vizsgálat nélkül utasították el őket, mert „biztonságos tranzitországon” keresztül érkeztek Magyarországra. Ezután Szerbiának szerették volna visszaadni a menedékkérőket, a szerbek azonban megtagadták visszafogadásukat. Ekkor elrendelték kitoloncolásukat származási országukba, de végül mostanáig a röszkei tranzitzónában maradtak. 

Keresztülhúzta a kormány menekültpolitikáját 

Bakondi György, a  miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója május 17-én azt mondta: a  magyar kormány  nem fogadja el az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának tranzitzónákról hozott ítéletét, és vizsgálja, hogy azok működtetése ütközik-e a magyar alkotmánnyal.  Bakondi akkor azt mondta: a tranzitzóna jól működő, bevált határőrizeti elem, amelynek lebontása csökkentené a határkerítés visszatartó erejét, és akár a 2015-ös migrációs válsághoz hasonló helyzetet okozna. Bakondi György szerint a kijárási korlátozások feloldásával jelentős aktivizálódás tapasztalható a fő migrációs útvonalakon. Ha pedig Törökország ismét megnyitja határait a migránsok előtt, tovább nőhet a balkáni útvonalon tartózkodók száma, és a görög-török határon is súlyos konfrontációkra lehet számítani.   

Bakondi később a Kossuth rádiónak úgy nyilatkozott: a kormány ragaszkodik a határvédelem elemeihez, mert azok garantálják a belbiztonság stabilitását. Magyarország ezért minden jogi lehetőséget megragad, hogy a tranzitzónákról szóló bírósági ítéletet felülvizsgáltassa. Az ítéletet a miniszterelnök és az igazságügyi miniszter is vitatta. 

Nem lehet ellentmondani az ítéletnek

Az Európai Unió Bírósága ugyanakkor az a fórum, amely egy jogvitában a végső szót kimondja, fellebbezési lehetőség nincs. A holland Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen uniós tagállam sem teheti meg, hogy nem tartja be az uniós bíróság ítéletét, mert ezzel "szétfoszlatja a teljes európai jogrendet".  

Az Európai Bíróság döntésének kötelező ereje van nemcsak az eljáró bíróság számára, hanem valamennyi, az EU területén működő hatóságra nézve. A konkrét ügyeket elbíráló szegedi bíróságnak ebben a szellemben kell döntést hoznia, a menekültügyi hatóságoknak pedig nem szabad alkalmazni az uniós jogot sértő magyar szabályozást. Emiatt hasonló ügyek tucatjai, százai landolhatnak magyar bírók előtt.

Filmek készültek róluk

A magyar tranzitzónákról több dokumentumfilm is készült. A BBC riportfilmben mutatta be az iráni Abouzar Soltanit, aki tízéves fiával, Arminnal együtt közel egy éve lakik a magyar-szerb határon lévő tranzitzónában. Abouzar Soltani a tranzitzónában töltött időről saját mobiljával készítette el Hal című dokumentumfilmjét, amit bemutattak a Verzió emberi jogi dokumentumfilm fesztiválon is, de a magyar hatóságok az alkotót ebből az alkalomból sem engedték ki a zárt zónából.

Interjút készítettünk Haszan Fazilivel és feleségével, Fatima Huszainivel is. Mindeketten filmrendezők voltak Afganisztánban, és hazájukban egy kávézót is nyitottak, ahol együtt kávézhattak nők és férfiak. A tálibok emiatt vérdíjat tűztek ki a fejükre. A pár két gyermekével a szomszédos Tádzsikisztánba menekült, és egy éven át írt kérvényeket európai nagykövetségeknek, hogy fogadják be őket. Segítség helyett azonban kézről kézre adták az ügyüket, míg végül úgy döntöttek, hogy illegálisan indulnak el a biztonságosnak gondolt Európa felé. A két filmes és gyerekeik három mobiltelefonnal végig filmezték utazásukat. Ebből lett az Éjszakai vándorok című doku, amelyről a New York Times, a Variety, a Guardian, a Washington Post és a Financial Times is beszámolt.

A család  három hónapot töltött a röszkei tranzitzónában, végül Németországban telepedtek le. Magyarországról azt mondták: azt gondolták, hogy az út végére értek. Megkérdezték tőlük a táborban, hogy mi a tervük, amire mondták, elfáradtak a hároméves utazásban, itt szeretnénk maradni Magyarországon. Három hónapig tartották őket a zárt táborban, és megváltozott a véleményük. A férfi felesége azt mondta: 

Szégyelltem magam Magyarországon. A gyerekek ki akartak menni sétálni, játszani, és nem tudtuk megmagyarázni nekik, hogy miért nem szabad.

(Borítókép: A kibővített tompai tranzitzóna 2017. április 6-án. Fotó: Ujvári Sándor / MTI)