A rendkívüli jogrendben a legnagyobb felhatalmazást a polgármesterek kapták, akik az operatív törzs ajánlásait követve tudtak is élni ezzel a lehetőséggel – mondta az Index kérdésére Cser-Palkovics András, Székesfehérvár kormánypárti polgármestere.

A politikus szerint a járvány első szakaszában a városok vezetői is azokkal az információkkal dolgoztak, amelyek elhangzottak az operatív törzs napi tájékoztatóin, illetve egy idő után megjelentek az állami oldalakon. Ennél szorosabb volt az együttműködés a helyi hatóságokkal és járványügyi szakemberekkel, volt azonban egy adat, amit hasznos lett volna, ha tudnak: hány beteg van az általuk irányított településen. Ezt ugye egyetlen település – Budapest – esetében hozták hivatalosan nyilvánosságra.

Néha jó lett volna, ha mi is ismerjük ezt az adatot, ennek fényében vissza lehetett volna igazolni döntéseket, és az emberek is könnyebben megértették volna, miért van szükség az adott intézkedésekre

– mondta Cser-Palkovics, aki szerint például a húsvét előtt meghozott szigorítások után is jó lett volna bemutatni az embereknek, hogy milyen eredménye lett a településen meghozott szigorításoknak.

Miután a települési betegszámot sok polgármester kérte, egy idő után megkapták megyei bontásban a fertőzések alakulását, "helyismerettel innen tudtunk következtetni, hogy a megyén belül hogy alakulhat a betegszám a városban". A városvezető szerint a járványügyi szakemberek úgy gondolhatták, hogy az adat talán nagyobb zavart keltene a településeken, mint amennyi pozitívummal járna.

Mégis úgy látja, hogy miután Székesfehérváron az önkormányzat hivatalos, a városra vonatkozó tájékoztatást indított, megnyugodtak a helyiek, ezért szerinte "érdemes átadni az információkat az embereknek".

Érzékeny veszteségek

A 2021-re tervezett állami költségvetésről Cser-Palkovics azt mondta, hogy egyelőre vizsgálják, milyen hatással lesz a város költségvetésére, mit mutat majd az egyenleg. Szerinte vannak területek, ahol növekednek a terheik (gépjármű-adó elvonás, szolidaritási alap), vannak területek, ahol csökkennek a terhek, nő az állami támogatás (beszámítás, állami normatívák, színháztámogatás), de vannak tételek, amelyeket még nem ismernek (könyvtár, múzeum). Utóbbiak esetében az állami támogatás mértékét például majd Kásler Miklós minisztériuma határozza meg. Cser-Palkovics szerint jelentős fejlesztésekkel számolhat azonban a város például a közlekedés-fejlesztési területen.

A gépjármű-adó kiesése érzékeny veszteség Székesfehérvárnak, 2020-ra 420 millió forint bevételt terveztek ebből. Tudomásul kell venni, hogy ez egy állami adó, igaz a közlekedés jelentős része viszont a településeken zajlik – mondta a politikus. A járványügyi védekezésre eddig 350 millió forintot költött a város, a polgármester örülne, ha ezt el tudnák majd számolni, de nem ezek a tételek okozzák a legnagyobb változást a költségvetésükben, hanem a tervezettől jelentősen elmaradó iparűzési adóbevétel.

A város erre az évre 25,2 milliárd forint saját bevétellel tervezett, viszont a bérleti díjak elmaradása, az iparűzési és a gépjármű adók kiesése, valamint a turizmus leállása azt eredményezi, hogy ebből 6-9 milliárd forint nem fog bejönni.

Jó lenne, ha ebben kapnánk állami segítséget, ahogy az például az adósságkonszolidációval történt. Ha a gazdaság újraindításáról beszélünk, akkor abban elengedhetetlen szerepük van az önkormányzatoknak. Még Székesfehérváron is az egyik legnagyobb megrendelő és foglalkoztató az önkormányzat

– mondta Cser-Palkovics.

A politikus úgy látja, hogy a járvány miatt ez egy rendkívüli időszak mindenkinek, az önkormányzatoknak és az államnak pedig "talán kicsit még jobban össze kellene dugniuk a fejüket". A kormány jövő évi költségvetési tervében szereplő megnövekedett szolidaritási alappal kapcsolatban pedig azt mondta, korrekt lenne, ha 2021-ben annyi iparűzési adó után kellene befizetniük, amennyi valóban teljesül 2020-ban.