Magyarország és Dél-Korea közösen állít emlékművet a Hableány-katasztrófa áldozatainak emlékére. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be a dunai hajókatasztrófa évfordulóján rendezett megemlékezésen. Egy magyar-koreai alkotópárost kértek fel a feladatra, a tervek készek, és már csak az áldozatok családtagjainak jóváhagyására várnak.

Az egy évvel ezelőtt tragédia két nemzet tragédiája, megerősítette a magyar-koreai barátságot 

– mondta Szijjártó.

Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt, hogy a főváros mindent meg fog tenni azért, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló balesetek. A hajóforgalomra vonatkozó szabályok felülvizsgálata elindult. „Egy dolgot tehetünk: megpróbáljuk keresni az igazságot az igazságtalanságban”. Emlékeztetett arra, hogy emberi vétség okozta a tragédiát, és a családtagoknak a bírósági ítélet sem hozhat megnyugvást.

A központi megemlékezésen részt vett Csö Kju Szik, Dél-Korea budapesti nagykövete is.

Frissítés: 

Korábban koszorúzással és gyertyagyújtással emlékeztek meg az egy évvel ezelőtti dunai hajókatasztrófa áldozatairól. A Hableányt üzemeltető társaság, a Panoráma Deck egyik hajójáról egy koszorút helyeztek a vízre a baleset helyszínén, a Margit hídnál, huszonnyolc gyertyát gyújtottak, és huszonnyolcszor kondult meg a hajó harangja.

Tóth Mihály, a Panoráma Deck Hajózási Társaság szóvivője lapunk kérdésére elmondta, hogy a baleset ellenére az a véleménye, hogy a dunai közlekedés a fővárosban jól szabályozott. Ezt az is mutatja, hogy a Hableány targédiáját megelőzően 75 évig nem volt nagyobb baleset.

Tóth hozzátette, hogy nem elég azonban a szabályozás, a szabályokat be is kell tartani és tartatni. A Hableány-baleset azért történt, mert ezeket a szabályokat nem tartották be. Mint mondta, az felvetődött, hogy legyen egy irányítótoronyszerű állomás a város közepén, és akkor gyorsabban lehetne reagálni, ha valamilyen hasonló eset következne be, és az is, hogy a Hajógyári-szigetnél legyen egy mentőhajó-állomás, de ezekről nem tudni, lesznek-e. 

A fővárosban közlekedő hajókról elmondta, hogy a hajósok között úgy tartják: egy hajónak nem kora, hanem állapota van. Ha jól karbantartják, és átesik az időközönkénti hatósági szemléken, akkor örökélető lehet. A Hableány ugyan 75 éves hajó volt, de a BKV-flottában van még idősebb hajó is. Véleménye szerint ezért a fővárosi hajók kora inkább kényelmi, mint biztonsági kérdés.

A Hableány nevű sétahajó 2019. május 29-én este felborult és másodpercek alatt elsüllyedt, miután a Margit hídnál összeütközött a Viking Sigyn nevű szállodahajóval. A balesetben a magyar matróz és kapitány, valamint huszonöt dél-koreai állampolgár meghalt, egy embert pedig még a mai napig is keresnek a hatóságok.

A Hableány áldozatait tavaly július 12-én harangszóval, díszlövéssel és virágokkal búcsúztatták el.

A baleset után bűnügyi eljárás és kártérítési tárgyalás is indult. A 28 halálos áldozatot követelő tömegszerencsétlenséggel a szállodahajó ukrán kapitányát vádolják, de a 64 éves ukrán férfinak segítségnyújtás elmulasztása miatt is felelnie kell. Jurij C. a március 11-i előkészítő tárgyaláson nem ismerte el bűnösségét és nem mondott le a tárgyalás jogáról. A tárgyalást a koronavírus-járvány miatt csak ősszel folytatják.

A Hableány roncsa viszont továbbra is bűnjelnek számít, a szakértői vélemények elemzéséig pedig biztosan az is marad. Ezért, mint megírtuk, havonta majdnem 400 ezer forintért az újpesti kikötőben tárolják a hajóroncsot. (Az egykori városnéző hajót 2019. június 11-én  emelték ki  a Dunából, ahonnan aztán Csepelre vitték, innen pedig a Népszigetre, az újpesti kikötőbe került. )

A roncs egy része később akár emlékmű is lehet. Tóth Mihály, a Hableányt üzemeltető cég szóvivője már a baleset után is arról beszélt, hogy kegyeleti okból és a hajó műszaki állapota miatt sem bocsátanák újra vízre a Hableányt. Ellenben úgy látják, hogy a hajó orra menthető, alkalmas lehet arra, hogy valamilyen formában, akár egy emlékmű részeként kiállítsák.

Miközben az már biztos, hogy a büntetőügyet szeptember 8-án és október 14-én is tárgyalják, a kártérítési ügy tárgyalásai a koronavírus miatt teljesen leálltak.  Balogh Szabolcs, a Magyar György Ügyvédi Iroda munkatársa az Indexnek azt mondta, hogy „a szállodahajót üzemeltető cég mereven elzárkózik attól, hogy magánszemélyekkel érdemben tárgyaljon, csak a Panorama Deck jogi képviselőivel hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni”. Az ügyvéd a magyar matróz hozzátartozóit képviseli, akik

(Borítókép: A megemlékezésen  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Karácsony Gergely főpolgármester és Csö Kju Szik, Dél-Korea budapesti nagykövete. Fotó:  Ajpek Orsi / Index)