„Szégyelljék magukat, kormánypárti képviselőtársaim” – jelentette ki korábban Szabó Tímea a parlament keddi ülésén, a napirendi felszólalásokat megnyitva. A Párbeszéd társelnök-frakcióvezetője az elmúlt két hónap kormánypárti, illetve kormányzati hatalomgyakorlását tekintette át, felidézve egyes intézkedéseket, a koronavírus-törvényt érintő politikai vitát, a kabinet parlamenti javaslatait, valamint a legújabb terveit.

Mészáros Lőrinc 186 milliárd forintot kapott, és mintegy ugyanennyi, 200 milliárd körül jutott az állásukat vesztő emberek támogatására

– hívta fel a figyelmet többször is elismételve Szabó Tímea, aki szerint nem követelhető bocsánatkérés azoktól, akik a koronavírus-törvény elfogadásakor aggodalmukat fejezték ki a kormány túlhatalma miatt, hiszen a kabinet most nem visszaadja a veszélyhelyzeti felhatalmazását az Országgyűlésnek, hanem éppenséggel újabb, szinte korlátlan, időkorlát nélküli felhatalmazáshoz jut a rendeleti kormányzáshoz a legújabb törvényjavaslatai elfogadásával. Szabó szerint a kormány rendőröket küldött ártatlan emberek lakására, lebetonozza a Városligetet, einstandolja az önkormányzatokat, és Mészáros Lőrinc is tovább gazdagodott ebben az időszakban.

A kormány a járványhelyzet alatt benyújtott egy olyan törvényt, ami állítólag megszünteti a veszélyhelyzetet, de Szabó szerint nem ez a helyzet, hanem átnevezik a veszélyhelyzetet egészségügyi válsághelyzetre. A parlament teljes kihagyásával „Orbán Viktor felfüggesztheti az alapjogokat, tovább lophatja a közpénzeket”. Szabó szerint a salátatörvényben a rabszolgatörvényt megerősítik, bevezetve, hogy a munkáltatónak elég havi egy szabadnapot adnia, a munkavállaló kénytelen lesz 12 órázni, bármikor ledolgozni a munkaidőt, ismertette Szabó Tímea.

Önök dafke ellenzék

– közölte Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a válaszában, amelyben dicsérte a kormány válságkezelő intézkedéseit, és kritizálta az ellenzéket, amiért nem támogatták a kormányt egy sor kérdésben. Dömötör több, Szabó Tímea által korábban felvetett témát sorolt, és azt mondta, hogy úgy viselkedtek a veszélyhelyzet során, „mint egyszerű szocialista politikus, aki az italboltba menekül a sajtó elől”. Dömötör szerint a kormány sikerrel kezelte a válságot, méghozzá az ellenzék támogatása nélkül. Azt is mondta, hogy baloldal nem tudja levenni a pártpolitikai szemellenzőt, nem tudják eldönteni, valami helyes-e, vagy sem, csak annyit, hogy ami a kormányoldalról érkezik, az alapból rossz.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke az álláskeresőknek jutó támogatások szerény mértékét kifogásolta, valamint azokat a gazdasági mentőintézkedéseket, amelyek a bajba jutott családokat segítenék. Válaszul Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arról beszélt, a koronavírus-járvány Magyarországot sikerszériája csúcsán találta meg, és a kormány az eddigi, sikeres stratégiáját követve ezúttal is a munkahelyvédelemre és a munkahelyteremtésre koncentrál, ez a siker kulcsa szerinte. Ismertette, hogy a munkahelymentő programra 754 cég, bértámogatásra 10 ezer 500 vállalkozás pályázott eddig, a munkahelyteremtő támogatások pedig mintegy 3 ezer állás létrehozását érinthetik, ezen túl pedig támogatja az állam a diákokat is.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke is felszólalt napirend előtt, kiemelte, hogy az egy nemzethez tartozókat nemcsak határokkal lehet elválasztani, hanem tudatos nemzetbontó politikával.

Önök az elmúlt tíz évben nem tettek mást, mint tudatosan megbontották a nemzetet

– jelentette ki, hozzátéve, hogy a Fidesz–KDNP tudatos gyűlöletpolitikája vezetett oda, hogy manapság nyíltan rasszista tüntetéseket tűr el, és hagy különösebb következmények nélkül. Az MSZP-s frakcióvezető szerint nemcsak a tudatos megosztásban, hanem sok minden másban is megmutatkozik a Fidesz rasszista politikája, így például abban, hogy több mint 500 ezer gyermek éhezik Magyarországon, miközben propagandaminisztérium van, egészségügyi minisztérium viszont nincs. 

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszul az MSZP elnökének szemére vetett számos dolgot, amit 2010 előtt történt, szerinte a szocialisták rendre rasszizmust kiáltanak, amikor a konzervatív politikai erőket próbálják dehonesztálni, ehhez képest összefognak a Jobbikkal, amely szerinte neonáci alapvetéseken alapuló politikai erő.

Az MSZP kormányzásához köthető a vipera, a „SÜN” vagy a kardlapozás

– jelentette ki Rétvári, aki szerint akkoriban az MSZP-nek nem volt fontos a belső béke, csak az, hogy a békésen megemlékező embereket eltávolítsák Budapest utcáiról.

Jakab Péter, a Jobbik elnök-frakcióvezetője arról beszélt, hogy olyan válságkezelés, mint Magyarországon, tényleg nem volt a világban, hiszen propagandára és beruházásokra sokkal többet fordít a kormány, mint mondjuk a munkahelyek bértámogatására. Jakab szerint Magyarországon nincs igazságos közteherviselés, hiszen

a magyar dolgozók majd ötvenezres közmunkát kapnak, a haverok majd százmilliárdos beruházási támogatásokat.

A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint a differenciált nyugdíjemelés, valamint a „férfiak 40 program” tervének árából inkább a kormányközeli befektetők beruházásait támogatja a kormány, ezek mind megvalósítható programok lennének, amennyiben a kabinet úgy döntene. Ám az Orbán-kormánynak mások a prioritások:

Tehát képviselőtársak, fantasztikus lesz a jövő év, Önöknek! Mindenki másnak pedig akkor, amikor majd Önök megbuknak

– jelentette ki. Jakab szerint a nemzeti konzultáció nem segít a bajba jutott magyarokon, ezért arra kérte a kormányoldalt, hogy az érdemi problémákkal foglalkozzanak. Válaszul Dömötör Csaba azt mondta, hogy a Jobbik nem a kormány, hanem a magyar emberek teljesítményét tagadja le. Az államtitkár kritizálta az ellenzéki pártot, amiért az eredeti identitását szerinte elvesztve kritizálta, amikor a kormány határon túli területekre juttatott egészségügyi védőeszközöket.

Június 4-én nemcsak arra kell emlékeznünk, hogy szétszakítottak minket, hanem arra is, hogy ennek ellenére együvé maradtunk

– közölte ezután Szászfalvi László a KDNP napirend előtti felszólalójaként. A korábbi államtitkár arról beszélt, hogy 2010 óta a kormány egy magyar politikai paradigmaváltást hajtott végre a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatban, majd elsorolta, hogy miféle támogatásokat nyújtott a magyar állam a száz évvel ezelőtt igazságtalanul elszakított nemzettestek számára. A kormánypárti felszólalásra reagáló Szijjártó Péter szerint Magyarország szuverenitásáért és függetlenségéért folyamatosan megharcolt az évszázadok során, de különösen az elmúlt tíz évben ez a nemzet különösképp megerősödött. A külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés keddi ülésének napirend előtti felszólalásai között beszélt arról, hogy

mi a magyar nemzet tagjait mind egyenrangúnak tekintjük.

Szijjártó ezzel a határon túl és határon belül élő magyarok viszonylatában említette, és a kormányzati diplomáciai erőfeszítések sikerének nevezte, hogy a szomszédos országokkal sikerült tiszteletteljes, harmonikus viszonyt kialakítani.

Senki nem várhatja el azt, hogy mi ne ezt tekintsük az egyik legszomorúbb pillanatban Magyarország történelmében

– mondta a külügyminiszter a szomszédos országokkal való kapcsolatokról szólva, kijelentve, hogy a történelmi tényeket megtagadni, megmásítani nem szabad, és bárkinek, aki szerint a trianoni békediktátum nem volt fájó, tragikus esemény Magyarország számára, ezt figyelembe kell vennie. Szijjártó szerint ennek szellemében támogatták és támogatják a határon túli közösségeket.

Napirend előtt végül Halász János a nemzeti konzultációt dicsérte, és arról beszélt, hogy a baloldal minden eddigi ilyen konzultációba „beleszállt páros lábbal”. A fideszes képviselő (korábbi frakciószóvivő) arról beszélt, hogy az ellenzékkel szemben úgy gondolják, hogy a nemzeti konzultáció jó eszköznek bizonyult abban, hogy hatalmukat a magyar emberek bevonásával, véleményük kikérésével gyakorolják. Halász felidézte az eddigi nemzeti konzultációkat, például azt, amely szerint „sikerre vitte” a kormány rezsicsökkentési terveit, vagy amely szerinte eldöntötte azt, hogy a kabinet meg tudja védeni a „migránsáradattól hazánkat”.

A kormánypárti önfelkérdezésre szintén Szijjártó Péter reagált, felidézve korábbi tájékoztatásait, melyek szerint a járvány után semmi sem lesz ugyanaz, mint korábban, de a koronavírussal folytatott küzdelemben a kormány megnyerte az első csatát, mert minden intézkedést időben hozott meg. Szijjártó Péter szerint a kormánynak nemcsak az emberek életét és egészségét, hanem a munkahelyeit is meg kell védeni, de az újraindult vita csakis arról szól, hogy 

Magyarország a munkát, vagy a munkavállaló embereket finanszírozza-e.

A külügyminiszter szerint 806 vállalat jelentett be beruházást, ehhez 150 milliárdot meghaladó támogatást biztosít, az ellenzék pedig tisztességes embereket, vállalkozókat sároz be és támad akkor, amikor kritizálja a kormány intézkedéseit.